Legnépszerűbb keresztény ünnepünk előkészülete során törvényszerű-e, hogy összeütközzék a hagyomány és a környezetvédelem szempontja? Milyen karácsonyfát válasszunk? Rangos természetvédőt faggattunk.
„Teremtésvédelem” szavunk egyszerre utal bolygónk – keresztény hitrendszer szerinti – teremtettségére és arra: ha a Teremtő nekünk ajándékozta a létfeltételeinket biztosító Földet (s benne a természetet), annál inkább fontos azt megvédeni. Bár elhomályosult a köztudatban, a karácsonyfa a keresztény hit szerint a Szentírás-beli Élet Fájára utal, amit az életét értünk odaáldozó Jézus Krisztus személyében tesz hozzáférhetővé számunkra Isten. De van-e mérlegelni való a Megváltó születésének nagy vallási ünnepén azzal kapcsolatban, milyen karácsonyfát válasszunk és mit tegyünk vele az ünnep után?
Mi a teremtésvédelem követelménye? Vagy mindez nem lényeges?
A kérdés megválaszolását a Mandiner olyan környezetvédőnek kínálta fel, aki nem rejti véka alá kereszténységét. Vicze Csilla, a legendás harcokat maga mögött tudó Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szóvivője elsőként ezt szögezi le: „A karácsony szent ünnep, ezért megőrzendő az a hagyomány, hogy hajlékunkban – a nem lebomló műanyag fa helyett – valódi fával idézzük fel a Jóisten irántunk való szeretetét, illetve azt, hogy örök élettel akar minket megajándékozni.”
Nem áll ez ellentmondásban CMM harcaival? – vetjük azonnal közbe. Hiszen közismert: ez
a pécsi központú civilszervezet akadályozta meg annak idején, hogy a mecseki Zengőn vagy a Tubesen NATO-radar épüljön
fakivágásokkal, természetrongálással, a mecseki karsztvizet is kockáztatva. Ráadásul ugyancsak Vicze Csilláék emelték fel szavukat azzal szemben, hogy a Mecsek évszázados fáit – tájsebeket okozva – biomassza-alapanyag címén mértéktelenül irtották és égették el a regionális erőműben (melynek akkoriban Pécs jelenlegi baloldali polgármestere volt a vezérigazgatója).
A természetvédő mozgalom szóvivője elismeri, hogy nincs tökéletes megoldás: „Látni kell, hogy karácsonyi faárusításért történő
gazdasági célú fenyőtelepítéseknek semmi köze a természetvédelemhez,
a viszonylag kevés oxigént termelő tűlevelű fákat nagyobb részben kivágják vagy jobb esetben földlabdával együtt eltávolítják, ami a meglehetősen kizsigereli a termőföldet. Az ünnep múltával kidobott fenyő egyébként sem túlzottan alkalmas a komposztálásra, nem javítja a belőle készült komposzt a föld minőségét, az elégetés pedig környezetkárosító.”
Ugyanakkor Vicze Csilla szerint igenis van megoldás arra, hogy a vásárlók a maguk részéről környezettudatosan oldják meg a karácsonyfavásárlás és a fa sorsának a kérdését. „Ha lakókörnyezetünk tájékán ez lehetséges – mondja –, akkor mindenképpen
gyökeres, illetve cserépbe vagy konténerbe ültetett karácsonyfát érdemes vásárolnunk,
lehetőleg olyan elárusítóhelyeken, ahol a termelő-forgalmazó vállalja az ünnepek múltával a növény visszavételét, amennyiben azt óvatosan használta a vásárló.”
Az élve árusított fenyőfa karácsonyi használatának egy másik variánsáról is beszél a természetvédő aktivista: „A legideálisabb, ha az élő fenyőt mi magunk visszaadjuk a természetnek! Hiszen a földlabdával vagy cserépben vásárolt karácsonyfát később ki is lehet ültetni a szabadba: kertbe vagy éppen egy közeli erdőnek a megfelelő pontjára. Utóbbi, könnyebben kivitelezhető megoldáshoz azonban jó, ha kérjük a terület tulajdonosának a beleegyezését. Igyekezzünk elkerülni, hogy hirtelen hőmérsékletváltásnak tegyük ki a növendék fát; célszerű egy enyhébb februári napon elhelyezni – tájba illően – a karácsonyfaként vásárolt fenyőnket.”
A Civilek a Mecsekért Mozgalom szóvivője szerint ilyen apró „zöld” odafigyelésekkel építhetjük környezetünket a kérdéses időszakban. „Így a karácsony szakrális jellege és szimbóluma: a karácsonyfaállítás análkül maradhatna fenn, hogy felelőtlenül, a túlfogyasztás könnyelműségébe esve, kizsigerelően járnánk el az ünneplés során” – érvel javaslatai mellett a természetvédő.
Nyitókép: Ficsor Márton
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Az ünnepek közeledtével ismét feléledt a vita a karácsonyról, elsősorban az oktatási intézményekben.
Az új évet több százan balatoni fürdéssel kezdik minden esztendőben. A szigligeti újévi csobbanásra már most készülnek a jeges víz rajongói.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
