Aki politikával foglalkozik, annak Arisztotelészt ismernie kell

Igazi rejtély, hogy mi történt Arisztotelész politikai tanításával, amelyen továbbra is mindenki úgy lép át, mint családi otthona megszokott küszöbén. Czopf Áron írása.

Legnépszerűbb keresztény ünnepünk előkészülete során törvényszerű-e, hogy összeütközzék a hagyomány és a környezetvédelem szempontja? Milyen karácsonyfát válasszunk? Rangos természetvédőt faggattunk.
„Teremtésvédelem” szavunk egyszerre utal bolygónk – keresztény hitrendszer szerinti – teremtettségére és arra: ha a Teremtő nekünk ajándékozta a létfeltételeinket biztosító Földet (s benne a természetet), annál inkább fontos azt megvédeni. Bár elhomályosult a köztudatban, a karácsonyfa a keresztény hit szerint a Szentírás-beli Élet Fájára utal, amit az életét értünk odaáldozó Jézus Krisztus személyében tesz hozzáférhetővé számunkra Isten. De van-e mérlegelni való a Megváltó születésének nagy vallási ünnepén azzal kapcsolatban, milyen karácsonyfát válasszunk és mit tegyünk vele az ünnep után?
Mi a teremtésvédelem követelménye? Vagy mindez nem lényeges?
A kérdés megválaszolását a Mandiner olyan környezetvédőnek kínálta fel, aki nem rejti véka alá kereszténységét. Vicze Csilla, a legendás harcokat maga mögött tudó Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szóvivője elsőként ezt szögezi le: „A karácsony szent ünnep, ezért megőrzendő az a hagyomány, hogy hajlékunkban – a nem lebomló műanyag fa helyett – valódi fával idézzük fel a Jóisten irántunk való szeretetét, illetve azt, hogy örök élettel akar minket megajándékozni.”
Nem áll ez ellentmondásban CMM harcaival? – vetjük azonnal közbe. Hiszen közismert: ez
a pécsi központú civilszervezet akadályozta meg annak idején, hogy a mecseki Zengőn vagy a Tubesen NATO-radar épüljön
fakivágásokkal, természetrongálással, a mecseki karsztvizet is kockáztatva. Ráadásul ugyancsak Vicze Csilláék emelték fel szavukat azzal szemben, hogy a Mecsek évszázados fáit – tájsebeket okozva – biomassza-alapanyag címén mértéktelenül irtották és égették el a regionális erőműben (melynek akkoriban Pécs jelenlegi baloldali polgármestere volt a vezérigazgatója).
A természetvédő mozgalom szóvivője elismeri, hogy nincs tökéletes megoldás: „Látni kell, hogy karácsonyi faárusításért történő
gazdasági célú fenyőtelepítéseknek semmi köze a természetvédelemhez,
a viszonylag kevés oxigént termelő tűlevelű fákat nagyobb részben kivágják vagy jobb esetben földlabdával együtt eltávolítják, ami a meglehetősen kizsigereli a termőföldet. Az ünnep múltával kidobott fenyő egyébként sem túlzottan alkalmas a komposztálásra, nem javítja a belőle készült komposzt a föld minőségét, az elégetés pedig környezetkárosító.”
Ugyanakkor Vicze Csilla szerint igenis van megoldás arra, hogy a vásárlók a maguk részéről környezettudatosan oldják meg a karácsonyfavásárlás és a fa sorsának a kérdését. „Ha lakókörnyezetünk tájékán ez lehetséges – mondja –, akkor mindenképpen
gyökeres, illetve cserépbe vagy konténerbe ültetett karácsonyfát érdemes vásárolnunk,
lehetőleg olyan elárusítóhelyeken, ahol a termelő-forgalmazó vállalja az ünnepek múltával a növény visszavételét, amennyiben azt óvatosan használta a vásárló.”
Az élve árusított fenyőfa karácsonyi használatának egy másik variánsáról is beszél a természetvédő aktivista: „A legideálisabb, ha az élő fenyőt mi magunk visszaadjuk a természetnek! Hiszen a földlabdával vagy cserépben vásárolt karácsonyfát később ki is lehet ültetni a szabadba: kertbe vagy éppen egy közeli erdőnek a megfelelő pontjára. Utóbbi, könnyebben kivitelezhető megoldáshoz azonban jó, ha kérjük a terület tulajdonosának a beleegyezését. Igyekezzünk elkerülni, hogy hirtelen hőmérsékletváltásnak tegyük ki a növendék fát; célszerű egy enyhébb februári napon elhelyezni – tájba illően – a karácsonyfaként vásárolt fenyőnket.”
A Civilek a Mecsekért Mozgalom szóvivője szerint ilyen apró „zöld” odafigyelésekkel építhetjük környezetünket a kérdéses időszakban. „Így a karácsony szakrális jellege és szimbóluma: a karácsonyfaállítás análkül maradhatna fenn, hogy felelőtlenül, a túlfogyasztás könnyelműségébe esve, kizsigerelően járnánk el az ünneplés során” – érvel javaslatai mellett a természetvédő.
Nyitókép: Ficsor Márton