Pedig a magyar álláspont világos: rossz tapasztalatunk van az uniós hitelfelvétellel, a koronavírus-járvány alatt felvett pénzből járó támogatást hazánk azóta sem kapta meg.
Nagy csata folyik az Európai Unióban a nyílt színen, illetve a kulisszák mögött Ukrajna további megsegítésétől, Magyarország megint a viták kereszttüzébe került. Az EU diplomatáit, politikusait nagyon felháborította, hogy Varga Mihály kedden az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli találkozóján bejelentette, hazánk nem fogja támogatni az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós mentőcsomagot – derül ki a Politico cikkéből, miután több érintett bizalmasan elmondta ezt a lap újságírójának. A hírek szerint különösen Annalena Baerbock német zöld külügyminiszter van kiakadva. Azt nyilatkozta, Magyarország „pókerjátszmát” folytat, belengetett vétójával nyomást próbál gyakorolni Brüsszelre egy különálló jogállamisági vitában. (Erről részletesen itt olvashat.)
Pedig a magyar tárcavezető világosan ismertette hazánk álláspontját. Magyarország azért sem támogatja a segítségnyújtás ilyen formáját, mert rossz tapasztalata van az uniós hitelfelvétellel. A koronavírus-járvány alatt felvett uniós hitelből járó támogatást Magyarország ugyanis azóta sem kapta meg.
Az Európai Bizottság 2023-ban havi 1,5 milliárd eurós, éves szinten legfeljebb 18 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna finanszírozási szükségleteinek fedezésére. Az uniós bizottság az ehhez szükséges hitel felvételéhez kér felhatalmazást a tagállamoktól. A testület továbbá azt szeretné, ha a felvett hitel mintegy 630 millió eurót kitevő összegű kamatfizetését a tagországok átvállalnák. Ukrajnának a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint havonta 3-4 milliárd euró, azaz átszámítva 1200-1600 milliárd forint kellene ahhoz, hogy fenntartsa az állam működését. Ezen összeg összeállításában
Magyarország hajlandó részt venni, hitelvelvételt azonban nem támogat.
A magyar pénzügyminiszter világossá tette, hazánk készen áll Ukrajna további megsegítésére, eddig egyébként több mint egymillió menekültet fogadott, és a háború február 24-i kezdete óta már több mint 31 milliárd forintot fordított a háború sújtotta ország támogatására. Sőt, Magyarország már korábban is jelentős összegekkel segítette Ukrajnát, a háború előtt a makropénzügyi támogatás elfogadásával, az ukrajnai magyar kisebbség erősítésével támogatta a szomszédos országot.
Szijjártó Péter korábban szintén egyéretelműen elmondta a magyar álláspontot. Eszerint a külgazdasági és külügyminiszter a hétfői Közép-Európai Kezdeményezés bulgáriai külügyminiszteri találkozóján üdvözölte, hogy az EU újabb támogatási csomagot készít elő Kijev számára, azonban kijelentette, Magyarország jóval régebb óta segíti különböző módokon a szomszédos Ukrajnát azoknál, akik most az ország „legjobb barátaiként tüntetik fel magukat”. Rámutatott, a kormány tíz- és százmillió eurókban mérhető összegeket fordított az ukrajnai
egészségügy, oktatás, kulturális intézmények, illetve egyházak támogatására.
„Készek vagyunk a pénzügyi támogatás folytatására kétoldalú alapon, kétoldalú megállapodás alapján Ukrajna és Magyarország között. De biztosan nem fogunk támogatni semmifajta közös európai uniós hitelfelvételt ezen a téren” – közölte.
„Miért? Mert egyszer már megtettük. Támogattuk a közös hitelfelvételt a koronavírus-járvány idején, ez azonban több mint elég volt” – fogalmazott meglehetősen markánsan Szijjártó.
Nyitókép: Annalena Baerbock német külügyminiszter pártja, a Szövetség 90/Zöldek bonni kongresszusán 2022. október 15-én.MTI/EPA/Sascha Steinbach
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Az Európai Bizottság olyan mértékben reformálná meg az uniós tagfelvétel folyamatát, hogy az még Von der Leyen támogatóinál is kiverte a biztosítékot. A terv szerint Ukrajnát már jövőre felvennék az Unióba.
Először mondta ki nyíltan hivatalos szerv, hogy ki lehet a tettes, a magyar kormánypárt azonnal reagált.
Ahogy tisztul a kép, még kevesebben támogatják Ukrajna EU-csatlakozását, mint eddig.
Az ukrán elnök közölte, hogy részéről megtette, amit kellett.
A biztonságpolitikai szakértő szerint egy forgatókönyv létezik, amelyben az USA még akkor is csapdahelyzetbe jut, ha sikerül megszereznie Grönlandot.
Az Európai Bizottság olyan mértékben reformálná meg az uniós tagfelvétel folyamatát, hogy az még Von der Leyen támogatóinál is kiverte a biztosítékot. A terv szerint Ukrajnát már jövőre felvennék az Unióba.
Még az is kiderült, mi lehet a „nem túl reális Fidesz-Tisza versenyállások” mögött.
