Mit hallgat valójában a magyar? – teljesen eltér a rádiós és a streaming sztárok névsora

Nyitóképen: Rúzsa Magdi és G.w.M.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a minap friss elemzéssel jelentkezett, amelyben összeállították a YouTube és a Spotify lejátszásai alapján a 2021-es zenei toplistákat. Már eleve nagyon érdekes lehet elidőzni és elmélázni azon, melyik előadókat és mely dalokat hallgatják a magyarok a különböző streaming-felületeken, (az erre vonatkozó listák szerepelnek majd a cikk további részében), de menjünk rögtön tovább!

Pár hónappal korábban ugyanis az NMHH közölt egy másik átfogó elemzést is, amely szintén a leghallgatottabb előadókat és dalokat vizsgálta, csak akkor a magyar rádiók vonatkozásában. Az eredmények nagyon komoly eltéréseket mutatnak.

Kijelenthetjük, hogy a streaming felületeken legtöbbször keresett és hallgatott előadók és dalok, illetve a rádiókban legtöbbször játszott előadók és számok között napjainkra jóformán semmiféle átfedés nincsen.

Nem csupán arról van szó tehát, hogy néhány elemében eltérne a két toplista, hanem arról, hogy teljesen szétnyílt ez a két igény,

Az elemzések a külföldi és magyar előadókat külön listákon vizsgálják, de mi maradjuk most hazai pályán, ebben a cikkben csak a magyar top20-as listákkal szeretnék foglalkozni.

Noha e sorok írójának – mint mindenkinek – van véleménye a listákon szereplő előadók munkásságáról, azok értékeiről vagy értéktelenségéről, most maradjunk inkább ítéletmentesek.

T. Danny

Kiket hallgatnak a magyarok YouTube-on?

A magyarok kedvenc hazai előadója a YouTube-on 2021-ben G.w.M. – polgári nevén Varga Márk – rapper volt, akinek dalait és videóit összesen 93,5 milliószor nézték és hallgatták meg az emberek. Ugyanakkor 2021-ben a magyar rádiós toplistán csupán a 3770. helyet sikerült megszereznie,

A YouTube-toplista második helyén Burai, azaz Burai Krisztián végzett, akit korábban a Megasztár, majd a Voice versenyzőjeként ismerhettek meg a nézők, azóta pedig olyan – manapság népszerűnek számító – előadókkal dolgozott együtt, mint Lotfi Begi (a vele készült interjúnkat itt olvashatják), Nemazalány, Opitz Barbi vagy LL. Junior.

Az ő videóit összesen 75,7 millióan nézték meg a platformon, a rádiós toplistán ő sem került be a top20-ba, de a G.w.M.-énél jóval előkelőbb 33. helyen végzett, több mint tízezerszer került adásba, ami valószínűleg a sok zenei koprodukciónak köszönhető.

A harmadik helyet T. Danny, vagyis Telegdy Dániel Márton rapper szerezte meg 64,5 milliós megtekintéssel, őt pedig LL. Junior követi picivel több mint 60 milliós nézettséggel.

Burai mellett a YouTube-toplista 5. helyét elfoglaló Majka – ugyancsak rapper – (50 milliós nézettség) tudott még a többiekhez képest magas számot produkálni a rádiós listán, s ha nem is a top20-ba, de a top 100-ba legalább bekerült: a 69. helyen végzett, 6811-szer játszották dalait a rádiók.

A YouTube top10-ben Majkát Essemm, szintén rapper, ByeAlex, a Follow the Flow, Nemazalány és Azahriah követi.

Azahriah X DESH

A top20-ban pedig megtalálhatjuk a Halott Pénzt, Curtist, Lotfi Begit, a Bagossy testvéreket, vagy az Azariah-val gyakran fellépő DESH-t. Közülük hárman kerültek be a rádiós toplistán is a húsz legtöbbet játszott előadó közé:

A cikk további részében kitérünk majd arra is, hogy ezek a zenekarok vajon miért tudtak mindkét toplistán előkelő helyre kerülni.

A YouTube sajátossága egyébként, hogy nem feltétlenül a zenei élmény az elsődleges, hanem az is rengeteget nyom a latba, hogy milyen klipet készítenek az alkotók az adott zeneszámhoz. Egy jól eltalált videóklip akár tízmilliós nézettséget is produkálhat – ez jól látható a hazai rádiókban alig-alig játszott magyar rapperek klipjeinél is. És ha már rapperek, szintén izgalmas jelenség,

Lássuk a Spotify 20-as listáját!

Az NMHH összeállítása szerint a Spotify a piaci viszonyokhoz képest viszonylag olcsón kínál jó minőségű zenei terméket „korlátlan” mennyiségben. A hatóság ugyanakkor jelezte, hogy az algoritmus előtérbe helyezi a nagy kiadók által közzétett zenéket, emiatt néhány népszerű magyar előadón kívül a hallgatók elől rejtve maradnak a kisebb hazai zenekarok és művészek.

A Spotify értelemszerűen sokkal nagyobb átfedést produkált a YouTube-bal, mint a rádiós toplistákkal. Első helyen Azahriah és DESH áll – több mint 12 milliós meghallgatással –, őket egy nagy ugrással a Follow the Flow követi, feleannyi – közel hatmilliós – lejátszással. A top20-as Spotify-listán szintén ott van még a Bagossy Brothers, ByeAlex, T. Danny és a Halott Pénz is, illetve olyan előadók is felbukkannak itt, mint ALEE, a Carson Coma vagy a VALMAR. (A Valkusz családdal készült videóinterjút a mandiner sporton tekintheti meg.)

„Ez a jelenség már több éve megfigyelhető. Tulajdonképpen ez egy globális tendencia, amióta a streaming szolgáltatások léteznek: tehát amióta az a fajta zenefogyasztás létezik, hogy

Ezek a platformok úgy működnek, hogy egy algoritmus – az eddigi saját zenehallgatási történeteid, a kedvenceid vagy követéseid alapján – a megfelelő tartalmat, a megfelelő időben, a megfelelő eszközön szeretné eljuttatni hozzád” – mondja lapunknak Bodrogi András médiaszakember, videomarketing- és tartalommenedzsment-specialista.

És a rádiók? „Ezzel szemben a rádiózás egy lineáris történet, egy teljesen másfajta szerkesztési elvek alapján működő rendszer. Sokkal specifikusabb hallgatóságot próbál meg elérni egy felülről irányított rendszer, a zenei szerkesztők által gondosan figyelve arra, hogy egy adott rádiócsatorna milyen stílusú zenével milyen közönséget céloz” – folytatja a szakértő. „Alapvetően próbálnak már jól bevált slágereket, közkedvelt populáris dalokat játszani, illetve próbálják megjósolni, miből lesz később igazi sláger” – teszi hozzá.

Ellenben a streaming szolgáltatásokon alapvetően mindenki azt hallgat, amit akar, és azon az eszközön, ami épp a kezében van. Azaz

az online platformokon az, hogy mit hallgatnak szívesen a befogadók. Sok olyan előadó tevékenykedik – magyar és külföldi egyaránt –, aki az itthoni rádiókban nagyon gyakran szerepel, ám az internetes listákon nem található meg, és ez fordítva is igaz.

Rúzsa Magdi vs. G.w.M.

A szakember kiemeli: nyilván a generációs különbségeknek is óriási szerepe van abban, hogy ezek a toplisták ekkora eltéréseket produkálnak, hiszen a rádiót alapvetően a magyar társadalom 50+-os korosztálya hallgatja, míg a YouTube-on – de főként a Spotify-on – a fiatalabb generáció van jelen túlnyomórészt.

Az NMHH is kitér arra, hogy a magyar lakosok egy jelentős csoportja,

„De a legfőbb különbség mindennek ellenére is inkább az, hogy a kötöttet hallgatod, vagy inkább a kezedben tartod a kontrollt. Akkor, amikor épp időd van, azt hallgatsz, amit szeretnél: ez egy vonzó világa a tartalomfogyasztásnak, így a zenefogyasztásnak is ” – emeli ki Bodrogi.

Mindez azt eredményezte, hogy napjainkra ez a két modell teljesen kettészakadt.

Ezt az is jól mutatja, hogy

az is egy olyan dal, amit a Halott Pénzzel közösen készítettek (Szeretni, akit nem lehet), és ez a dal is éppen, hogy csak átlépte a milliós lejátszást.

De a rádióban top20-ban végző Ákos, Kowalsky Meg A Vega, Magna Cum Laude, Honeybeast, Margaret Island, Hooligans, Berkes Olivér, Caramel, Bon Bon, Kállay Saunders András, New Level Empire, Soulwave, Zséda vagy a Zanzibár, mind-mind olyan zenészek és zenekarok, akik a Spotifyon és a YouTube-on minimális sikereket értek el.

Bodrogi András lapunknak elmondja: a rádiók többnyire témaspecifikusak, inkább egy-egy adott demográfiai csoportot céloznak, és ez leginkább a felnőtt, vársárlóképes közönség, akiknek reklámokat tudnak értékesíteni. „A rádiónál eléggé kötött, hogy mit játszhatnak és mit nem, mi az, amitől nem kapcsol el a hallgatóság. Az pedig elemi érdek, hogy a hallgatóság ne kapcsoljon el, hiszen a hirdetők reklámideje értéktelenebbé válik, ha a hallgatók egy része inkább tovább áll.”

A két fogyasztóbázis között mostanra valóban nincs átfedés, vagy csak minimális. Akik például G. w. M.-et nézik a YouTube-on, vagy Azariah-t hallgatják Spotify-on,

„Most már az a jelenség sem él, hogy az autóban leginkább rádiót hallgatsz, hiszen a Spotify-odat bármikor gond nélkül rá tudod kapcsolni a hangfalakra” – mondja a szakember.

Bodrogi felveti: érdekes lenne elgondolkodni azon, hogy a rádiószerkesztés vajon meg tud-e nyílni a jelenkori kortárs zenefogyasztásra. Azaz a rádiók vajon mennyire és hogyan próbálnak meg fiatalítani a célközönségükön? Egyáltalán szükség van-e erre? „Sajnos én azt látom, hogy a zenei szerkesztőknek – főként a kereskedelmi rádiók esetében – nagyon meg van kötve a kezük” – jegyzi meg ennek kapcsán.

A szakértő szerint azok a zenekarok vagy előadók tudnak sikeresek lenni mind a két helyen, akik hosszabb ideje mindkét irányba építik magukat. A Bagossy Brothers például lassan egy tízéves zenekar, nagyon régóta gondosan építik magukat mind a két helyen. A Halott Pénz pedig még régebben, 2004 körül alakult, és szintén remekül építkezik mindkét irányba. „Ha nem csak a saját rajongóidat akarod elérni, hanem valóban egy szélesebb közönséget akarsz megcélozni, arra a rádió még mindig nagyon alkalmas hazánkban.”

Ugyanakkor ezeknek a zenekaroknak – a Halott Pénznek, a Follow the Flow-nak vagy a Bagossyéknak – nagyon erős online jelenlétük is van, illetve az összes hazai fesztiválon ott vannak, amivel hatékonyan tudnak eljutni a fiatalokhoz, de a rádiók is adásra tűzik a dalaikat.

– teszi hozzá Bodrogi.

Miért van feltűnően sok rapper a streaming oldalak legnépszerűbb előadói közt?

Bodrogi rávilágít, hogy

„Ezek az utóbbi időben a YouTube által nagyon erősen boostolt műfajok lettek, de ez a világ minden táján megfigyelhető. A hiphop és a rap nagyon erősen fogyasztott stílusokká váltak, és mivel ezeket a műfajokat szinte alig játsszák a hazai rádiók – talán Fluor Tomin, Geszti Péteren és a Rapülőkön kívül –, így ezekhez a tartalmakhoz csak online lehet hozzáférni.”

A szakember szerint ez a jelenség is már évekkel ezelőtt elkezdődött, hazánkban sem Majkával vagy G. w. M.-mel jelent meg, hanem már egy generációval korábban begyűrűzött: Mr. Bustával és a többiekkel. „Az online streaming-felületek ezen előadók számára is elérhető platformok, ahol közvetlenül tudnak kapcsolódni a saját közönségükkel. Ha a rádió nem ad lehetőséget, akkor marad ez az opció. Arról nem beszélve, hogy ez a fajta alulról építkezés magában a rap műfajában mindig is benne volt. Most pedig egy világszinten trendingelő stílus vált belőle.”