Milliós hallgatottságú rappereket nem adnak a magyar rádiók – miközben rádiós sztárok maradnak láthatatlanok a streaming világban. Miért van ennyire eltorzulva a magyar zenei nyilvánosság? Riportunk!
Nyitóképen: Rúzsa Magdi és G.w.M.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a minap friss elemzéssel jelentkezett, amelyben összeállították a YouTube és a Spotify lejátszásai alapján a 2021-es zenei toplistákat. Már eleve nagyon érdekes lehet elidőzni és elmélázni azon, melyik előadókat és mely dalokat hallgatják a magyarok a különböző streaming-felületeken, (az erre vonatkozó listák szerepelnek majd a cikk további részében), de menjünk rögtön tovább!
Pár hónappal korábban ugyanis az NMHH közölt egy másik átfogó elemzést is, amely szintén a leghallgatottabb előadókat és dalokat vizsgálta, csak akkor a magyar rádiók vonatkozásában. Az eredmények nagyon komoly eltéréseket mutatnak.
Kijelenthetjük, hogy a streaming felületeken legtöbbször keresett és hallgatott előadók és dalok, illetve a rádiókban legtöbbször játszott előadók és számok között napjainkra jóformán semmiféle átfedés nincsen.
Nem csupán arról van szó tehát, hogy néhány elemében eltérne a két toplista, hanem arról, hogy teljesen szétnyílt ez a két igény,
Az elemzések a külföldi és magyar előadókat külön listákon vizsgálják, de mi maradjuk most hazai pályán, ebben a cikkben csak a magyar top20-as listákkal szeretnék foglalkozni.
Noha e sorok írójának – mint mindenkinek – van véleménye a listákon szereplő előadók munkásságáról, azok értékeiről vagy értéktelenségéről, most maradjunk inkább ítéletmentesek.
T. Danny
A magyarok kedvenc hazai előadója a YouTube-on 2021-ben G.w.M. – polgári nevén Varga Márk – rapper volt, akinek dalait és videóit összesen 93,5 milliószor nézték és hallgatták meg az emberek. Ugyanakkor 2021-ben a magyar rádiós toplistán csupán a 3770. helyet sikerült megszereznie,
A YouTube-toplista második helyén Burai, azaz Burai Krisztián végzett, akit korábban a Megasztár, majd a Voice versenyzőjeként ismerhettek meg a nézők, azóta pedig olyan – manapság népszerűnek számító – előadókkal dolgozott együtt, mint Lotfi Begi (a vele készült interjúnkat itt olvashatják), Nemazalány, Opitz Barbi vagy LL. Junior.
Az ő videóit összesen 75,7 millióan nézték meg a platformon, a rádiós toplistán ő sem került be a top20-ba, de a G.w.M.-énél jóval előkelőbb 33. helyen végzett, több mint tízezerszer került adásba, ami valószínűleg a sok zenei koprodukciónak köszönhető.
A harmadik helyet T. Danny, vagyis Telegdy Dániel Márton rapper szerezte meg 64,5 milliós megtekintéssel, őt pedig LL. Junior követi picivel több mint 60 milliós nézettséggel.
Burai mellett a YouTube-toplista 5. helyét elfoglaló Majka – ugyancsak rapper – (50 milliós nézettség) tudott még a többiekhez képest magas számot produkálni a rádiós listán, s ha nem is a top20-ba, de a top 100-ba legalább bekerült: a 69. helyen végzett, 6811-szer játszották dalait a rádiók.
A YouTube top10-ben Majkát Essemm, szintén rapper, ByeAlex, a Follow the Flow, Nemazalány és Azahriah követi.
Azahriah X DESH
A top20-ban pedig megtalálhatjuk a Halott Pénzt, Curtist, Lotfi Begit, a Bagossy testvéreket, vagy az Azariah-val gyakran fellépő DESH-t. Közülük hárman kerültek be a rádiós toplistán is a húsz legtöbbet játszott előadó közé:
A cikk további részében kitérünk majd arra is, hogy ezek a zenekarok vajon miért tudtak mindkét toplistán előkelő helyre kerülni.
A YouTube sajátossága egyébként, hogy nem feltétlenül a zenei élmény az elsődleges, hanem az is rengeteget nyom a latba, hogy milyen klipet készítenek az alkotók az adott zeneszámhoz. Egy jól eltalált videóklip akár tízmilliós nézettséget is produkálhat – ez jól látható a hazai rádiókban alig-alig játszott magyar rapperek klipjeinél is. És ha már rapperek, szintén izgalmas jelenség,
Az NMHH összeállítása szerint a Spotify a piaci viszonyokhoz képest viszonylag olcsón kínál jó minőségű zenei terméket „korlátlan” mennyiségben. A hatóság ugyanakkor jelezte, hogy az algoritmus előtérbe helyezi a nagy kiadók által közzétett zenéket, emiatt néhány népszerű magyar előadón kívül a hallgatók elől rejtve maradnak a kisebb hazai zenekarok és művészek.
A Spotify értelemszerűen sokkal nagyobb átfedést produkált a YouTube-bal, mint a rádiós toplistákkal. Első helyen Azahriah és DESH áll – több mint 12 milliós meghallgatással –, őket egy nagy ugrással a Follow the Flow követi, feleannyi – közel hatmilliós – lejátszással. A top20-as Spotify-listán szintén ott van még a Bagossy Brothers, ByeAlex, T. Danny és a Halott Pénz is, illetve olyan előadók is felbukkannak itt, mint ALEE, a Carson Coma vagy a VALMAR. (A Valkusz családdal készült videóinterjút a mandiner sporton tekintheti meg.)
„Ez a jelenség már több éve megfigyelhető. Tulajdonképpen ez egy globális tendencia, amióta a streaming szolgáltatások léteznek: tehát amióta az a fajta zenefogyasztás létezik, hogy
hozzáférést kapsz majdnem minden digitálisan elérhető zeneszámhoz egy szolgáltatáson belül.
Ezek a platformok úgy működnek, hogy egy algoritmus – az eddigi saját zenehallgatási történeteid, a kedvenceid vagy követéseid alapján – a megfelelő tartalmat, a megfelelő időben, a megfelelő eszközön szeretné eljuttatni hozzád” – mondja lapunknak Bodrogi András médiaszakember, videomarketing- és tartalommenedzsment-specialista.
És a rádiók? „Ezzel szemben a rádiózás egy lineáris történet, egy teljesen másfajta szerkesztési elvek alapján működő rendszer. Sokkal specifikusabb hallgatóságot próbál meg elérni egy felülről irányított rendszer, a zenei szerkesztők által gondosan figyelve arra, hogy egy adott rádiócsatorna milyen stílusú zenével milyen közönséget céloz” – folytatja a szakértő. „Alapvetően próbálnak már jól bevált slágereket, közkedvelt populáris dalokat játszani, illetve próbálják megjósolni, miből lesz később igazi sláger” – teszi hozzá.
Ellenben a streaming szolgáltatásokon alapvetően mindenki azt hallgat, amit akar, és azon az eszközön, ami épp a kezében van. Azaz
az online platformokon az, hogy mit hallgatnak szívesen a befogadók. Sok olyan előadó tevékenykedik – magyar és külföldi egyaránt –, aki az itthoni rádiókban nagyon gyakran szerepel, ám az internetes listákon nem található meg, és ez fordítva is igaz.
A szakember kiemeli: nyilván a generációs különbségeknek is óriási szerepe van abban, hogy ezek a toplisták ekkora eltéréseket produkálnak, hiszen a rádiót alapvetően a magyar társadalom 50+-os korosztálya hallgatja, míg a YouTube-on – de főként a Spotify-on – a fiatalabb generáció van jelen túlnyomórészt.
Az NMHH is kitér arra, hogy a magyar lakosok egy jelentős csoportja,
„De a legfőbb különbség mindennek ellenére is inkább az, hogy a kötöttet hallgatod, vagy inkább a kezedben tartod a kontrollt. Akkor, amikor épp időd van, azt hallgatsz, amit szeretnél: ez egy vonzó világa a tartalomfogyasztásnak, így a zenefogyasztásnak is ” – emeli ki Bodrogi.
Mindez azt eredményezte, hogy napjainkra ez a két modell teljesen kettészakadt.
Ezt az is jól mutatja, hogy
az is egy olyan dal, amit a Halott Pénzzel közösen készítettek (Szeretni, akit nem lehet), és ez a dal is éppen, hogy csak átlépte a milliós lejátszást.
De a rádióban top20-ban végző Ákos, Kowalsky Meg A Vega, Magna Cum Laude, Honeybeast, Margaret Island, Hooligans, Berkes Olivér, Caramel, Bon Bon, Kállay Saunders András, New Level Empire, Soulwave, Zséda vagy a Zanzibár, mind-mind olyan zenészek és zenekarok, akik a Spotifyon és a YouTube-on minimális sikereket értek el.
Bodrogi András lapunknak elmondja: a rádiók többnyire témaspecifikusak, inkább egy-egy adott demográfiai csoportot céloznak, és ez leginkább a felnőtt, vársárlóképes közönség, akiknek reklámokat tudnak értékesíteni. „A rádiónál eléggé kötött, hogy mit játszhatnak és mit nem, mi az, amitől nem kapcsol el a hallgatóság. Az pedig elemi érdek, hogy a hallgatóság ne kapcsoljon el, hiszen a hirdetők reklámideje értéktelenebbé válik, ha a hallgatók egy része inkább tovább áll.”
A két fogyasztóbázis között mostanra valóban nincs átfedés, vagy csak minimális. Akik például G. w. M.-et nézik a YouTube-on, vagy Azariah-t hallgatják Spotify-on,
„Most már az a jelenség sem él, hogy az autóban leginkább rádiót hallgatsz, hiszen a Spotify-odat bármikor gond nélkül rá tudod kapcsolni a hangfalakra” – mondja a szakember.
Bodrogi felveti: érdekes lenne elgondolkodni azon, hogy a rádiószerkesztés vajon meg tud-e nyílni a jelenkori kortárs zenefogyasztásra. Azaz a rádiók vajon mennyire és hogyan próbálnak meg fiatalítani a célközönségükön? Egyáltalán szükség van-e erre? „Sajnos én azt látom, hogy a zenei szerkesztőknek – főként a kereskedelmi rádiók esetében – nagyon meg van kötve a kezük” – jegyzi meg ennek kapcsán.
A szakértő szerint azok a zenekarok vagy előadók tudnak sikeresek lenni mind a két helyen, akik hosszabb ideje mindkét irányba építik magukat. A Bagossy Brothers például lassan egy tízéves zenekar, nagyon régóta gondosan építik magukat mind a két helyen. A Halott Pénz pedig még régebben, 2004 körül alakult, és szintén remekül építkezik mindkét irányba. „Ha nem csak a saját rajongóidat akarod elérni, hanem valóban egy szélesebb közönséget akarsz megcélozni, arra a rádió még mindig nagyon alkalmas hazánkban.”
Ugyanakkor ezeknek a zenekaroknak – a Halott Pénznek, a Follow the Flow-nak vagy a Bagossyéknak – nagyon erős online jelenlétük is van, illetve az összes hazai fesztiválon ott vannak, amivel hatékonyan tudnak eljutni a fiatalokhoz, de a rádiók is adásra tűzik a dalaikat.
– teszi hozzá Bodrogi.
Bodrogi rávilágít, hogy
„Ezek az utóbbi időben a YouTube által nagyon erősen boostolt műfajok lettek, de ez a világ minden táján megfigyelhető. A hiphop és a rap nagyon erősen fogyasztott stílusokká váltak, és mivel ezeket a műfajokat szinte alig játsszák a hazai rádiók – talán Fluor Tomin, Geszti Péteren és a Rapülőkön kívül –, így ezekhez a tartalmakhoz csak online lehet hozzáférni.”
A szakember szerint ez a jelenség is már évekkel ezelőtt elkezdődött, hazánkban sem Majkával vagy G. w. M.-mel jelent meg, hanem már egy generációval korábban begyűrűzött: Mr. Bustával és a többiekkel. „Az online streaming-felületek ezen előadók számára is elérhető platformok, ahol közvetlenül tudnak kapcsolódni a saját közönségükkel. Ha a rádió nem ad lehetőséget, akkor marad ez az opció. Arról nem beszélve, hogy ez a fajta alulról építkezés magában a rap műfajában mindig is benne volt. Most pedig egy világszinten trendingelő stílus vált belőle.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„Egy címeres ökör vagyok” – írta közösségi oldalán az előadó.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Lentulai Krisztián vendége volt a legújabb Hotel Lentulaiban.
Ha Majka kapott volna hasonló támogatást, ma zászlajukra tűznék a progresszív oldalon. De Curtis más úton jár. És úgy tűnik, ma ez elég ahhoz, hogy ellenzéki politikusok és álprofilok százai essenek neki.
Magyar Péter szófogadása Brüsszelnek és a kiszivárgott adóemelések már a tiszásoknak is kellemetlenek. Az utca emberét kérdeztük. Riportunk.
Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár a kultúra hídszerepéről és a 26 országban jelen lévő Liszt Intézetek missziójáról.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
