Nézzük a tényeket: Novák Katalin beiktatása pillanatában tisztázta, hogy minden magyar, így értelemszerűen minden nő köztársasági elnöke is akar lenni. Jó pár alkalommal fel is hívta a figyelmet a helyzetükre: az ENSZ női állam- és kormányfőknek szervezett New York-i fórumán például kijelentette, szükséges, hogy a nők lehetőséget kapjanak arra, hogy teljes életet éljenek, ne kelljen választaniuk anyaság és karrier között. Több alkalommal az ország leghátrányosabb részein keresett fel nőket, hogy bemutassa, mi mindent tesznek ők helyben a közösségért.
És a nőkért is tett, amikor az ország egyik első számú egyeteméről üzent, hogy képezzenek „nagy tudású, kritikus fiatalokat”, vagy amikor a legtehetségesebbek diákokat segítette instruktorként, hogy a világ vezető egyetemein tanulhassanak – nem különbséget téve közöttük, hogy fiúkról vagy lányokról van-e szó. Mert hogy ugye a feministáknak ez is fontos: hogy egyenlőnek kezeljük a két nemet – és hát kétségtelenül nincs jobb előszobája ennek a hozzáállásnak, mint az oktatás. És, ha már oktatás, érdemes megemlíteni azt is, hogy
a köztársasági elnök mielőbbi megoldást szorgalmazott a tanárok anyagi biztonsága érdekében – amely szakmában tudjuk, hogy felülreprezentáltak a nők.
Összességében tehát az, hogy női államfője lett Magyarországnak, pozitív üzenet a nők szempontjából, hiszen igenis bizonyítja, hogy lehet nőként magas szintű politikai tisztségbe jutni, és onnan képviselni az érdekeiket. Novák Katalin teszi a dolgát, nőket és férfiakat egyaránt képviselve – még ha ezzel nem is elégszik meg a feministák egy része.
Nyitókép: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / NurPhoto via AFP