Valaki mondja már meg, mit akar Gyurcsány Ferenc a kereszténységtől és Jézus Krisztustól!

Jobboldaliakat megszégyenítő gyakorisággal elmélkedik vissza-visszatérően a vallásról, Istenről és az egyházakról Gyurcsány Ferenc. Legutóbb éppen kedden állt elő újabb írással, amelyben az egyházak szerepvállalásáról, feladatairól elmélkedett, megint „privilegizált helyzetükre” kihegyezve mondandóját.

Gyurcsány és pártja régóta támadja az egyházakat, és utasítgatja az embereket arra, hogy mit kezdjenek vagy hogyan éljék meg a hitüket.

Az egyházellenesség nem is lenne meglepő a volt miniszterelnök ideológiai múltja vagy jelene alapján, de a DK vezére egy ideig „szentül meg volt győződve róla" hogy pap lesz. Gyerekként ministrált és elsőáldozó is volt, sőt, ahogy fogalmazott,

Ezzel a gondolattal azonban gyorsan szakított, és vezető politikusként már csak támadott.

Kezdte azzal, hogy II. János Pál pápánál tett 2004 októberi látogatása során a katolikus egyházfőnek panaszkodott a magyar papokra, amiért szerinte politikai állásfoglalásaikkal túlzottan beavatkoznak a belpolitikába. Külön érdekesség – főleg a mostani tüntetések kapcsán –, hogy nehezményezte, amiért az egyházi iskolák tanárai az utcára vitték tüntetni a tanulókat a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán.

Tehénszobor és számvetés

Gyurcsány alatt a balliberális oldal többször is belerúgott a felekezetekbe, az egyház-finanszírozási viták mellett olyan akciókkal, mint a budapesti Szent István-bazilika előtt felállított obszcén tehénszobor.

2012-ben Gyurcsány már azt követelte, hogy az egyházak mondjanak le előjogaikról. Egyik sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „Értsék meg, hogy ahogy 1848 arról szólt, hogyan kell lemondania az előjogairól a nemességnek, 2012-nek arról is szólnia kell, hogyan kell lemondaniuk előjogaikról a magyarországi egyházaknak”.

De Gyurcsány ennél jóval tovább ment, és arra is felszólította az egyházakat, hogy nézzenek szembe múltjukkal, és „egyelőre önszántukból” adjanak számot arról, hogy vezetőik,

A DK vezére 2013 októberi parlamenti felszólalásában a hit- és erkölcstanoktatásnak ment neki, bár jelezte, hogy „nagyra becsüli az istenhitet”, mondván, „milliók számára életük egyik legfontosabb része mindaz, ami Jézus tanítása vagy más vallások esetében mások tanítása.”

Ideológiai bunkósbot

Két hónappal később megint lépett egy szintet, programismertetőjében kijelentette, hogy ha kormányra kerülnének, felmondják a Vatikáni szerződést, megszüntetik az összes egyházi privilégiumot és az egyházaknak fizetett hitéleti támogatást.

A 2018-as választási kampányban aztán ismét elővette a valláskártyát, amikor éppen minden ellenfelét börtönbe akarta küldeni. Gyurcsány megtiltotta volna az egyház vezetőinek és aktivistáinak, hogy megszólaljanak közéleti kérdésekben. Egy februári fórumon a konzervatív oldalnak azt üzente:

A baloldal megint elvesztette a választást, de Gyurcsány nem állt le, az Alaptörvény hetedik módosítása kapcsán, amely nevesíti is a keresztény kultúra védelmét az alkotmányban, a parlamentben azt mondta, hogy „a kereszténység állami védelme ideológiai bunkósbotként fogja megölni a szellem szabadságát.”

Gyónási titok 

A Gyurcsány-párt a pandémia alatt sem kímélte az egyházakat, Arató Gergely felháborító képmutatással vádolta a kormányt, hogy még a járvány alatt is támogatást nyújtott a felekezeteknek. Arató közleményében azt írta. „Orbán Viktor és csatlósai nyilván úgy gondolják, hogy a közpénzből vásárolt búcsúcédulákkal jóvá tehetik azokat a bűnöket, amiket az ország ellen elkövettek”.

A DK tavaly júniusban a gyónási titoknak ment neki, törvénymódosításukban arra kötelezték volna a papokat, hogy ha szexuális zaklatást vagy pedofíliát érintő bűncselekményről szereznek tudomást, a gyónás során elhangzott információkat adják tovább a hatóságoknak. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a javaslat kapcsán arra figyelmeztetett:

Gyurcsány egy szeptemberi bejegyzésében már azt is megkérdőjelezte, hogy Magyarország keresztény ország lenne, szerinte  „Mi, alkotmányos definíció szerint demokratikus jogállam vagyunk.”

A volt miniszterelnök idei, februári évértékelőjében sem mulasztotta el, hogy ne mondjon véleményt a témáról. A kormányról kijelentette, hogy „Itt pogány barbárokkal állunk szemben, akik a kereszténység szent ügyébe burkolják magukat” . „Ez a hatalom nem keresztény, mert a kereszténység leglényege az emberré vált isten tanításának elfogadása, és nem lehet egyszerre két urat szolgálni, a keresztények istenét, és Mammont, a pénz urát" – mondta Gyurcsány.

Nyitókép: Gyurcsány Ferenc felszólal a parlamentben 2021. szeptember 20-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)