A Nemzeti Információs Központ szerint tervszerű folyamatra világít rá az Action for Democracy támogatási mechanizmusa. A jelentés szerint egyértelmű amerikai befolyásolás húzódik a háttérben.
A nemzetbiztonsági bizottság kezdeményezése nyomán a titokgazda Nemzeti Információs Központ (NIK) részben feloldotta a baloldalhoz a választások előtt külfödről érkező támogatások hátterréről készült titkosszolgálati jelentést. A parlament honlapjára is felkerült összegzések, amelyeket itt és itt olvashatnak,
A jelentés alátámasztja Kocsi Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének napokban tett utalásait, miszerint az ügy sokkal súlyosabb annál, mint amilyennek elsőnek tűnt.
Az elsődleges vizsgálatok megerősítették, hogy az Action for Democracy (AD) nevű amerikai szervezet összesen 1.8 milliárd forint támogatást utalt a Márki-Zay féle Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM). Az AD vezetője Bajai Gordon volt miniszterelnök főtanácsadója Korányi Dávid, aki egyben Karácsony Gergely városdiplomáciai tanácsadója is jelenleg.
A jelentés alapján az 1,8 milliárd forintból
Ezen belül A DatAdat GmbH 1,411 millió forintot, a DatAdat Professional Kft. 11,7 millió forintot, a Datapraxis OÜ 1,4 millió forintot kapott.
Azonban ez még nem minden: az AD nem csak Márki-Zay Mozgalmának juttatott elképesztő összeget, hanem további cégeknek is.
A portál álhíreket is terjesztett például Gulyás Gergely, Miniszterelnöksége vezető miniszterrel kapcsolatban is. Gulyás be is perelte az oldalt, amelyről a bíróság megállapította, hogy megsértették Gulyás Gergely jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait.
A már említett DatAdat 148 milliót, míg a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. 3,5 millió forintot kapott az amerikai szervezettől.
Mindez azt jelenti – állapítja meg a jelentés – hogy az Action For Democracy több, mint három milliárd forinttal támogatta az érintett szervezeteket.
Mivel a politikai pártoknak nyújtott bárminemű külföldi támogatás mind Magyarországon, mind az Európai Unió vezető tagállamaiban tiltott és költségvetésüket fokozottan ellenőrzik,
írta az összefoglalóban Kovács Zoltán András, az NIK főigazgatója.
A jelentés szerint tervszerű folyamatra utal, hogy amint az AD február 25-én megkezdte működését és deklarálta céljait, az első utalást már március 1-jén teljesítették az Oraculum 2020 Kft. felé. Ebből ezután 324 millió forintot utaltak tovább a DatAdat Professional Kft.-nek, amely így - a már említtet közvetett és közvetlen támogatásokkal együtt - összesen 483,7 millió forint jutatásban részesült.
Kovács Zoltán András jelezte: jelenleg értékelik, hogy az érintett magyar civil szervezet és cégek mire használták fel a külföldről kapott támogatást. Azonban már az adatok ezen kezdeti szintjén is
A feltérképezett kapcsolati háló szerint az AD partneri kapcsolatban áll az 1983-ben alapított National Endowment For Democracy nevű szervezettel, amelynek fő célja a demokratikus folyamatok támogatása volt a világ országaiban. A NED részese volt a 2006-os fehérorosz ellenzéki elnökjelölt kampányának, és a 2011-es „arab tavasznak”, de 2019-ben például hongkongi civil alapítványokat is finanszírozott. Amerikai elemzők szerint a NED programjai a 2020-as évtől kezdve kevésbé agresszív célokat követnek.
A szervezet éves előirányzatot kap az Egyesült Államok költségvetéséből, az USA Külügyminisztériumának az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) fejezetében szerepel, és civil szervezetként kongresszusi felügyelet alatt áll. 2019-ben a NED 135 millió dollárból gazdálkodott, amely összeg teljes egészében az Egyesült Államok kormányzati szerveitől származott.
A nyílt forrásokban gyakran visszatérő állítás szerint
A szervezet az 1990-es évek végén befejezte aktív magyarországi tevékenységét, ám 2014-ben „az aggasztó magyar belpolitikai helyzet miatt” fontolóra vették, hogy visszatérnek.
A jelentés kitér az Action For Democracy igazgatóságához tartozó Albrigth Stonebridge Groupra is (ASG), amelynek több vezető munkatársa is csatlakozott Joe Biden elnöki adminisztrációjához.
A jelentés az AD személyi kapcsolatai kapcsán kiemeli Chris Maroshegyi személyét, aki 2014 és 2020 között volt a cég munkatársa és akinek az volt a feladata, hogy Magyarországgal, a jogállamisággal, a vitás kérdésekkel foglalkozzon. Korányi Dáviddal már 2016-ban együtt dolgozott, közösen adtak ki egy véleménycikket az Atlantic Council égisze alatt, melyben élesen kritizálták a magyar kormányt.
Márki-Zay Péter korábbi, még a választási kampányt (és a világjárványt) megelőző amerikai útját Maroshegyi szervezte, és részben az Albright Group finanszírozta.
Nyitókép: az ellenzéki pártok vezetői a tavalyi 1956-os megemlékezésen. (MTI/Szigetváry Zsolt)
Törvénysértő eszközhöz nyúlna a Tisza Párt – legalábbis ezt kotyogta ki Ruszin-Szendi Romulusz. A stratégiával már Márki-Zayék is megpróbálkoztak, nem jött be.
Budapest főpolgármestere már bebizonyította, hogy a szponzorok villamosa bármikor megérkezhet. Kérdés, hogy a Tisza elnökének mennyire lehet félnivalója.
2021-ben az előválasztás iránti érdeklődés több mint kétszer akkora volt, mint amekkora most a Tisza jelöltállítását övezi.
Négy évvel ezelőtt, kétszer ekkora előválasztásnak lett a végterméke Márki-Zay Péter és egy irgalmatlan zakó.
Nyíltan ukránpárti tiszás jelöltet támogat Hódmezővásárhely polgármestere.
Horváth József szerint az a cél, hogy eltereljék a figyelmet az Európai Unió elhibázott politikájáról.
Kiderült: a béketerv 28 pontról 20 pontra rövidült.
Az ügyvéd kizárta a politikai indíttatást a Nap TV olt tulajdonosa elleni eljárás kapcsán.
