„Pankotai Lili már nem az egyházi iskola tanulója. Helyénvaló, hogy így alakult?
Nem az én kompetenciám, hogy erről véleményt alkossak. Magára a jelenségre hívtam fel a figyelmet. Két évig voltam katona Nagyatádon, sajátos körülmények között. Érettségije csak a kispapoknak volt. Amikor megláttak minket, vaskos káromkodásba kezdtek, de még ott se beszéltek ennyire csúnyán. A kritikát el lehet mondani normálisan, kulturáltan is. Az iskolának felelőssége, hogy a diákokat megtanítsa helyes módon kifejezni a gondolataikat.
Jelen esetben egy katolikus iskola volt az, amelyik nem végezte jól a dolgát.
Amennyire tudom, ez egy nagy létszámú iskola, sokan járnak oda. Csak egyetlen ilyen eset fordult elő. Tehát az iskola jól végzi a dolgát. Attól tartok, hogy ennek az egésznek a levét az a szegény lány fogja meginni. A bűn mindig önmaga ellen tör. A bűn soha nem visz előre, el kell kerülünk. Nem csak azért, mert a jó Isten számonkéri rajtunk, hanem azért, mert a bűnnel önmagunk ellen dolgozunk, a magunk kárára vagyunk.
A tavaszi parlamenti választás előtt nyíltan támogatta a Bicskén induló fideszes jelöltet, mondván, hogy „nemcsak az egyháznak, hanem az egész társadalomnak és Európának is szüksége van olyan hitvalló, keresztény politikusokra, mint Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, miniszterelnöki biztos”. Önként ajánlkozott, vagy felkérésre állt mellé a kampányban?