A Mol jövőre 40 milliárd forintot költ kőolaj- és földgázkutatásokra Magyarországon

A Mol jövőre 40 milliárd forintot költ kőolaj- és földgázkutatásokra Magyarországon – mondta Homonnay Ádám, a Mol kutatási és termelési igazgatója Vecsésen, a társaság Vecsés-2 olajkútjánál, ahol november 11-én kezdődött a próbatermelés.

A Mol egy hete jelentette be, hogy jelentős mennyiségű kőolajat talált Vecsés határában, 2100 méter mélyen, miután a júliusban elkezdett kutatóforrások sikerrel zárultak. A vecsési kutat november 11-én állították működésbe, a 2 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően

amelyet naponta tartálykocsikkal, a várost elkerülve szállítanak a százhalombattai Dunai Finomítóba. A próbatermelés a Mol 100 százalékos leánycégének, a Geoinform közreműködésével zajlik. A Mol 2015-ben szerzett koncessziót a vecsési mezőre és egészen 2024-ig végezhet kutatásokat a területen – mondta Homonnay Ádám, hozzátéve, hogy jelenleg „információszerző rétegvizsgálat” zajlik, amelyet további vizsgálatok és fúrások követnek.

amely mintegy 30 kilométerre fekszik a legnagyobb kitermelő helytől. A Tóalmas-1 kúton napi 160 köbméter olajat hoz felszínre a Mol. A társaság 2023-as terveiben 40 milliárd forintot különítettek el földgáz és kőolajmezők feltárására, ebben a működtetési költségek nem szerepelnek – mondta a Mol kutatási és termelési igazgatója.

Homonnay Ádám arról is beszélt, hogy a vecsési kőolaj kiváló minőségű, nagy sűrűségű, 35-36 Celsius-fokon szilárd olajat nyernek ki rétegnyomással, és mivel az olajnak nincs gáztartalma, a termelésnek minimális a környezeti terhelése. Szlahó Csaba, Vecsés polgármestere az MTI kérdésére közölte, hogy a város hosszú távon számol a Mol által fizetett iparűzési adóval, amely évente 15-20 millió forintot érhet el. 

a vecsési kút a cég belföldi termelését 10 százalékkal, az ország teljes termelését 5 százalékkal növeli. A Mol korábban közölte, hogy a következő öt évben 200 milliárd forintot szán olaj- és gázkutatása fellendítésére. Ennek közel 60-65 százaléka földgáz, 20-25 százalék kőolaj célú, a maradék pedig az infrastruktúra biztonságos fenntartását, pótlását szolgálja.

(MTI)

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt