Kúria elnöke: Az OBT az egyes tagjainak közfelháborodásra okot adó viselkedését valótlan és sértő tartalmú közlemény kiadásával próbálja kendőzni

2022. október 31. 19:33

Varga Zs. András az „igazságszolgáltatás kizárólag csoportérdeket szolgáló lejáratásának felelősségében” nem kíván osztozni. 

2022. október 31. 19:33
null

Ahogy arról beszámoltunk, két magyar bíróval találkozott az amerikai nagykövet. A David Pressman által közzétett találkozó nagy port kavart. Erre válaszul az OBT egy közleményt adott ki, amit ide kattintva érhetnek el.  Az OBT közleményét a Kúria sem hagyta szó nélkül, az alábbi reakció érkezett Varga Zs. Andrástól: 

„Tisztelt Elnök Asszony! 

A megalapozatlan kinyilatkoztatásokat tartalmazó – a metaadatok szerint Vasvári bíró úr által szerkesztett – közlemény kiadását az alábbi okokból nem támogatom: 

  1. Az egyes nagykövetségek természetesen kapcsolatot tartanak a fogadó állam intézményeivel. A hivatalos kapcsolatok helyszíne általában a fogadó állam intézményének székhelye. Tudomásom szerint az igazságszolgáltatás képviselői is hivatalukban fogadták és fogadják a nagyköveteket, ha azok erre igényt tartanak. Az ünnepi fogadások nyilván nem tartoznak a hivatalos kapcsolat körébe.
  2. Nincs tudomásom arról, hogy az OBT és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének kapcsolata az októberi két OBT ülés bármelyikén napirenden szerepelt volna. Ezért nincs tudomásom arról, hogy melyik fél kezdeményezte a találkozót, és hogy arra miért a nagykövetség épületében került sor. Arról sincs tudomásom, hogy bárki felhatalmazta volna az OBT tagjait arra, hogy kritikai véleményüket kifejtsék más ország képviselőjének. Mi több, a megbeszélés tartalmáról sincs semmiféle tudomásom. Egyébként is az OBT képviselője a soros elnöke, neki kellett volna felhatalmazást kérnie a találkozóra.
  3. A követek és nagykövetek politikai szereplők. Hivatalos elnevezésük: 'rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter', illetve 'rendkívüli és meghatalmazott nagykövet’. A végrehajtó hatalom részeseiként saját országuk elnökének, miniszterelnökének vagy külügyminiszterének utasítására járnak el.
  4. A »politikai kinevezett« fogalom a magyar jogban nem ismert. Tény, hogy az OBT egyes tagjai más igazságügyi szereplők hitelességének megkérdőjelezése érdekében használják, de ettől még ennek értelmezhető jogi tartalma Magyarországon nincs. 
  5. A Kúria elnökét egyébként sem kinevezik, hanem az Országgyűlés választja. Ennek megfelelően – az OBH elnökével és a legfőbb ügyésszel, valamint az Alkotmánybíróság elnökével és tagjaival együtt – a legmagasabb közjogi legitimációval rendelkező igazságszolgáltatási szereplők közé tartozik. 
  6. Az OBT holnaputáni, november 2-ai ülése alkalmat adna az események megvizsgálására és megvitatására. 
  7. Visszatetszőnek tartom azt a kísérletet, hogy az OBT az egyes tagjainak közfelháborodásra okot adó viselkedését valótlan és sértő tartalmú közlemény kiadásával kísérelje meg kendőzni. 

Tájékoztatom Elnök Asszonyt, hogy a közlemény kiadása esetén a saját álláspontomat is nyilvánosságra fogom hozni, mivel az igazságszolgáltatás kizárólag csoportérdeket szolgáló lejáratásának felelősségében továbbra sem kívánok osztozni.”

 

Nyitókép: Ficsor Márton 

 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 216 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Csubaka
2022. november 01. 18:51
Ennek ez az előzménye! https://demokrata.hu/blog/george-soros-haloja-8-resz-112989/
Kérdezőknek
2022. november 01. 16:22
Azoknak, akik nem jó kérdéseket tettek fel: 1. Az OBT 15 tagjából – a többi 14 taghoz képest – a Kúria elnöke kivételes. Több okból is. Elsőként: az OBT másik 14 (választott) tagjától eltérően a Kúria mindenkori elnöke e tisztségéből következően – vagyis a törvény erejénél fogva – tagja az OBT-nek. Választása e tekintetben tehát nincs, de kiállása – ahogy mutatja ebben a helyzetben is – igen. 2. Az OBT a bíróságok központi igazgatását felügyelő testület. E törvényi definícióból a hangsúly a bíróságok belső működésére utaló elemen és a testületi eljáráson van. Hogyan fér össze mindezzel az OBT két puszta bíró tagjának felhatalmazás nélküli, ismeretlen indíttatású és tartalmú eljárása a bírósági szervezetrendszeren – sőt a magyar államapparátuson is – kívül? Megjegyzem, magyarázatot nem várok tőlük (elképzelhetetlen), de még választ sem adtak. 3.Milyen szomorú, hogy ebben a helyzetben maga az OBT és annak soros elnöke (most éppen elnök asszonya) nem mutat követhető és méltó példát. Saját honlapján megjelent közleménye nyilvánvalóan tévesen – egyben megtévesztően – utal az OBH (nem pedig az OBT) korábbi elnöke hasonlónak talált eljárására is. Érdemi választ a testület maga sem ad a megmagyarázhatatlan vizitre. 4. Felelős és becsületes kiállást egyetlen személy, a Kúria elnöke mutatott: nem kevesebbért, mint a magyar igazságszolgáltatásért, a hazai igazságszolgáltatás csoportérdeket (sic!) szolgáló lejáratásával szemben.
Tidal_wave
2022. november 01. 13:58
Ez az OBT valami kommunista banda ha nem tévedek...
olajfa1
2022. november 01. 11:19
Szerintem az "OBT"-nek "öntisztító" határozatot kellene -kellett volna- hoznia!... és ezen két -nem megfelelően viselkedő bírót- KI KELLETT VONA ZÁRNI A TESTÜLETBŐK! Amig ez a testület nem határozott a kizárásról, addig ezt a testületet NEM LEHET SEM "FÜGGETLENNEK" tekinteni, sem "LEGITIMNEK" tekinteni!!!!! Ez nagyon durva beavatkozás volt egy "baráti ország" hivatalától!!!!!!!!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!