Aki a polgári engedetlenséget választja, elvileg tisztában van a következményekkel – véli a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

Megkereste az Index a Nemzeti Pedagógus Kart vezető Horváth Pétert a szerdai tanártüntetéssel összefüggésben. A kérdésre válaszolva, hogy mi a kar álláspontja a tiltakozással kapcsolatban, Horváth Péter elmondta: szeptemberi küldöttgyűlésükön is arról volt szó, hogy a sztrájk a tiltakozásnak egy teljesen egyértelmű, jogszerű kifejezése, különösen a köznevelés mai állapotát látva. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint az más kérdés, hogy egy újabb sztrájk hozhat-e érdemi változást.

„A sztrájkon túl – amit a PDSZ, illetve a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is javasolt – a Nemzeti Pedagógus Kar is úgy véli, hogy a polgári engedetlenség egy rendkívül kockázatos formája a tiltakozásnak” – fogalmaz.

Hiszen aki ezt a tiltakozási formát választja, elvileg tisztában van azzal, hogy emiatt jogkövetkezmények érhetik. Miközben joggal érezhetik most úgy sokan, hogy a közneveléshez kötődő sztrájkkal kapcsolatos jogok közelmúltbeli megváltoztatása gyengítette a pedagógussztrájkok érdekérvényesítő képességét” – fogalmazott Horváth Péter. Hozzátette: az is kétségtelen, hogy a korábbi pedagógussztrájkok Magyarországon eddig egyszer sem hoztak kézzelfogható eredményt, vagyis akármilyen jogszerű, a sztrájk műfaja kissé kiüresedett az utóbbi időben. Ám Horváth Péter még ennek ellenére is vallja: az iskolaigazgatóknak arról kellene meggyőzniük a pedagógusokat, hogy lehetőség szerint inkább ne a polgári engedetlenséggel demonstráljanak.

„A polgári engedetlenség a munkáltató részéről azért lehet problémás, mert

Erre pedig a munkáltatónak is lépnie kell valamit. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mit jelent az, hogy legyen arányos a büntetés mértéke a polgári engedetlenségnél” – árnyalta a képet a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Nyitókép: MTI / Mónus Márton