Az európai parlamenti képviselő nyolc éve azt hitte, a magyar érdek – a nemzeti kisebbségeink melletti kiállás – összeegyeztethető az orosz állásponttal, de tévedett.
Már zajlanak a népszavazások az Oroszországhoz csatlakozásról négy ukrajnai régióban – a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban, valamint az orosz ellenőrzés alatti Herszon és Zaporizzsja megyékben –, de arról nem érkezett hír, hogy ezen részt vesznek-e külföldi választási megfigyelők.
Gyöngyösi Márton esetleg ott lehetne az öt napon át tartó referendumon, hiszen a Jobbik elnöke 2014 novemberében már vállalkozott ilyen feladatra a Donbaszban. A Krímben az év márciusában megtartott népszavazásról is érdekesen nyilatkozott. Akkor azt mondta az Indexnek: „Az előzmények ismeretében legitim a népszavazás a Krímen”. A parlament külügyi bizottságának akkori alelnöke szerint azután, hogy a Viktor Janukovicsot „nyugati támogatással megdöntő erők” hatalomra jutottak, rögtön soviniszta, orosz-, kisebbség-, magyarellenes nyilatkozatokat lehetett hallani, így nem meglepő, hogy
Gyöngyösi a Nyugat képmutatásának tartotta akkor, hogy Koszovó függetlenségét lehetővé tették, ugyanakkor a Krím elszakadását nem támogatják.
A politikus kijelentette, minden bizonnyal Janukovics kétbalkezessége is hozzájárult ahhoz, hogy magas hőfokot ért el vele szemben az elégedetlenség, de elmozdítása akkor is puccs. „Választáson szokás dönteni, nem hecckampányokkal” – mondta Gyöngyösi.
Más kérdés, hogy az európai parlamenti képviselővé lett Gyöngyösi azóta már másképp látja a helyzetet. Egy pár héttel ezelőtti interjúban kijelentette, „Donbasszal kapcsolatban az ukrán nyelvtörvény elleni tiltakozáshoz igyekeztem partnereket szerezni, de csak az oroszok voltak nyitottak. Nem láttam, hogy ők nem megoldani, inkább eszkalálni akarják az ügyet. Óvatlan voltam” – fogalmazott.
Ám újra változhatott a véleménye, ezért úgy gondoltuk, az a legtisztább, ha magától az érintettől kérdezzük meg. Gyöngyösi azonban sajnos nem vette fel a telefont, az sms-ünkre azonban reagált. Ebben azt írta, nem vesz részt a népszavazáson, „mert a Fidesszel ellentétben én különbséget tudok tenni áldozat és agresszor között.
Ma ez egyértelmű és világos, nem úgy, mint 2014-ben.
2014-ben tévedtem, amikor azt hittem, hogy a magyar érdek – a nemzeti kisebbségeink melletti kiállás – összeegyeztethető az orosz állásponttal. Hibáztam, tévedtem” – fogalmazott.
Nyitókép: Gyöngyösi Márton, a Jobbik parlamenti frakcióvezető-helyettese a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) Trianon-megemlékezésén a fővárosi Ötvenhatosok terén 2014. június 1-jén.MTI Fotó: Mohai Balázs
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Az argentin jobboldal, Milei pártja megnyerte a félidős választásokat. Az eredmény hátterében Donald Trump 40 milliárd dolláros mentőcsomagja is állhat.
Közben a tengerpartokon orosz rakéták jelentek meg.
Deák Dániel szerint az „egyrészt-másrészt” nagymestere lelepleződött.
Hónapok óta először több rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki Phenjantól délre, mintegy 350 kilométeres repüléssel.
A milliárdos rámutatott, hogy a fosszilis energia projektjeinek leállítása semmilyen hatással nem volt a globális kibocsátásra.
