Az európai parlamenti képviselő nyolc éve azt hitte, a magyar érdek – a nemzeti kisebbségeink melletti kiállás – összeegyeztethető az orosz állásponttal, de tévedett.
Már zajlanak a népszavazások az Oroszországhoz csatlakozásról négy ukrajnai régióban – a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban, valamint az orosz ellenőrzés alatti Herszon és Zaporizzsja megyékben –, de arról nem érkezett hír, hogy ezen részt vesznek-e külföldi választási megfigyelők.
Gyöngyösi Márton esetleg ott lehetne az öt napon át tartó referendumon, hiszen a Jobbik elnöke 2014 novemberében már vállalkozott ilyen feladatra a Donbaszban. A Krímben az év márciusában megtartott népszavazásról is érdekesen nyilatkozott. Akkor azt mondta az Indexnek: „Az előzmények ismeretében legitim a népszavazás a Krímen”. A parlament külügyi bizottságának akkori alelnöke szerint azután, hogy a Viktor Janukovicsot „nyugati támogatással megdöntő erők” hatalomra jutottak, rögtön soviniszta, orosz-, kisebbség-, magyarellenes nyilatkozatokat lehetett hallani, így nem meglepő, hogy
Gyöngyösi a Nyugat képmutatásának tartotta akkor, hogy Koszovó függetlenségét lehetővé tették, ugyanakkor a Krím elszakadását nem támogatják.
A politikus kijelentette, minden bizonnyal Janukovics kétbalkezessége is hozzájárult ahhoz, hogy magas hőfokot ért el vele szemben az elégedetlenség, de elmozdítása akkor is puccs. „Választáson szokás dönteni, nem hecckampányokkal” – mondta Gyöngyösi.
Más kérdés, hogy az európai parlamenti képviselővé lett Gyöngyösi azóta már másképp látja a helyzetet. Egy pár héttel ezelőtti interjúban kijelentette, „Donbasszal kapcsolatban az ukrán nyelvtörvény elleni tiltakozáshoz igyekeztem partnereket szerezni, de csak az oroszok voltak nyitottak. Nem láttam, hogy ők nem megoldani, inkább eszkalálni akarják az ügyet. Óvatlan voltam” – fogalmazott.
Ám újra változhatott a véleménye, ezért úgy gondoltuk, az a legtisztább, ha magától az érintettől kérdezzük meg. Gyöngyösi azonban sajnos nem vette fel a telefont, az sms-ünkre azonban reagált. Ebben azt írta, nem vesz részt a népszavazáson, „mert a Fidesszel ellentétben én különbséget tudok tenni áldozat és agresszor között.
Ma ez egyértelmű és világos, nem úgy, mint 2014-ben.
2014-ben tévedtem, amikor azt hittem, hogy a magyar érdek – a nemzeti kisebbségeink melletti kiállás – összeegyeztethető az orosz állásponttal. Hibáztam, tévedtem” – fogalmazott.
Nyitókép: Gyöngyösi Márton, a Jobbik parlamenti frakcióvezető-helyettese a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) Trianon-megemlékezésén a fővárosi Ötvenhatosok terén 2014. június 1-jén.MTI Fotó: Mohai Balázs
Átszabta az USA politikai térképét Donald Trump. A Republikánus Párt ma sokszínűbb, mint valaha, a protestáns keresztényektől a latinó és fekete munkásosztályig bővült a konzervatív tábor. Társadalmi körképünk a változó Egyesült Államokról.
A miniszterelnök X-oldalán jelezte: nem ülnek fel a provokációnak és egyértelművé tette a helyzetet.
Be se iktatták még, de ő határozza meg az agendát.
A tervek szerint az átmeneti kormányt 2025. március 1-jéig vezeti az új vezető.
A mindenkori köztársasági elnök a magyarság egészét és egységét képviseli.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
