A magát filantrópnak tartó magyar milliárdos elsődleges tevékenysége mindig is a pénzügyi machináció terepe volt, amit több országban máig emlegetnek. Sorozatunk második része.
***
Villányi Károly és Jakubász Tamás írása
Cikksorozatunk előző részében bemutattuk a Soros-hálózat kiépülését a kelet-közép-európai, illetve a balkáni országokban, ahol tetten érhető a belpolitikai folyamatok idegen érdekek mentén történő befolyásolása. Ez egyértelműen nemzetbiztonsági kockázatot jelent a szóban forgó országok számára, ám idáig egyik érintett sem igazán tudott mit tenni a jelenséggel. Mostani cikkünkben csokorba szedtük, hogy a hatalmas tőkét mozgatni képes kör miképpen képes nemzeti valutákat, pénzpiacokat, bankokat megroppantani.
1988-ban Soros a Societé Générale francia bank részvénycsomagjával kereskedett úgy, hogy az ügyletből 2,2 millió dollár nyereségre tett szert.
2006-ban a francia legfelsőbb bíróság (Semmítőszék) szintén megerősítette a hatóságok döntését. 2011-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságán ugyancsak elvesztette az ezzel kapcsolatos, kilenc évig húzódó pert. Az ügy szálai a francia szocialistákhoz is elvezetnek, hiszen az egyik érintett Jean-Charles Naouri egy időben Pierre Bérégovoy szocialista pénzügyminiszter (később miniszterelnök) kabinetfőnöke volt. Bérégovoy 1993-ban öngyilkosságot követett el.
A német újraegyesítés miatt az európai árfolyam-mechanizmus középpontjában álló német Bundesbank kénytelen volt olyan, szigorúbb kamatpolitikát alkalmazni, amely nem felelt meg a többi országnak, így ezen valuták árfolyama gyengülni kezdett. 1992-ben Sorosnak feltűnt, hogy a font csak a mesterséges árfolyam-politika révén tudja tartani magát, ezért a font gyengülésére spekulált. Norman Lamont angol pénzügyminiszter az irányadó kamatlábakat 1992. szeptember 16-án 12 százalékra emelte, hiába használták fel a jegybank teljes devizatartalékát az árfolyam megvédésére, a befektetők további fonteladással válaszoltak a bizonytalan helyzetre.
A jegybank képtelen volt tartani az erős fontot, így a „fekete szerdának” nevezett napon, szeptember 16-án kiléptek az árfolyam-mechanizmusból. A Soros-féle Quantum Fund 1,1 milliárd fontot nyert a spekuláción, amelyet követően a tőzsdegurut az angol font bedöntőjeként kezdték emlegetni.
Az ügylet legális volt ugyan, de a felhasznált pénzmennyiség a nagysága miatt alkalmas volt az árfolyam mozgatására, és így súlyos következményekkel járt: ellehetetlenítette a britek belépését az euróövezetbe, megbuktatta az angol pénzügyminisztert, zuhanásba taszította a fontot, és felemésztette a Bank of England devizatartalékainak nagy részét. A költségek 3,3 milliárd fontra rúgtak. A Konzervatív Párt jelentős részben ennek a napnak köszönheti, hogy 1997-től 13 évre ellenzékbe szorult. A font leértékelődése azonban nem járt inflációs nyomással, így hosszú távon a brit gazdaság a vártnál kevésbé sínylette meg a fekete szerdát. Egyes elemzők szerint
Az ázsiai pénzügyi válság 1997 augusztusában kezdődött, miután a thai bát dollárhoz rögzítését feloldották a dollár erősödése miatt. Októberre a bát már 60 százalékkal leértékelődött a dollárral szemben. A thaiföldi események miatt spekulációs hullám indult el más ázsiai országok valutája ellen, az indonéz rúpia, a malajziai ringgit, és a fülöp-szigeteki peso is leértékelődött, 47, 35, illetve 34 százalékkal.
Soros György körülbelül egymilliárd dollárral fogadott a bát ellen. A nagy összeg miatt felmerült, hogy Soros politikai kapcsolatai révén részt vett a válság előidézésében. Soros alapja, a Quantum Fund az indonéz, maláj és a fülöp-szigeteki valuta ellen is spekulált. A pénzember azt állította, nem ő indította el a válságot, a problémát a thai központi bank a spekulációkról szóló hírekre adott reakciója okozta.
A válság következtében Thaiföld GDP-je 1997-ben 1,4 százalékkal, 1998-ban 7,6 százalékkal esett vissza, míg a válságot megelőző években gyorsan növekedett. A magánkiadások és a magánbefektetések is csökkentek, a kiskereskedelmi forgalom körülbelül 4 százalékkal esett vissza. Malajzia gazdasága 1998-ban 7,4 százalékkal esett vissza, az egy főre eső GDP szintén körülbelül egyharmadával.
A 2011-es fukushimai katasztrófa után a befektetők menekültek Japánból, a bizalmatlanság rendkívül magas volt az ország gazdaságával szemben, és a helyzeten az eurózóna válsága sem javított. A globális pénzügyi piacokon kialakuló kockázatkerülés miatt a japán jen erősödött a többi valutához képest, és defláció lépett fel a gazdaságban.
A befektetők a defláció fennmaradására számítottak, nem érdekelte őket a japán piac, és figyelmen kívül hagyták a fejleményt, hogy Abe Shinzo átvette a Liberális Demokrata Párt vezetését. Abe, aki céljául a defláció felszámolását tűzte ki, csak 2012 decemberében lett miniszterelnök, de Soros már októberben jelen volt a japán piacon, short pozíciót felvéve a jennel szemben. Abe új kormánya nyomást gyakorolt a jegybankra, hogy lazítsák a monetáris politikát, és vessenek véget a deflációnak. A jen november és február között 20 százalékot esett a dollárral szemben.
A Budapesti Értéktőzsde hatalmas zuhanást tapasztalt 2008 októberében az OTP részvényeinél, amely a kereskedés végén rögzített megbízásoknak köszönhetően mintegy 20 százalékot zuhant, ebből kilenc százalékot a záró szakaszban.
A kormánynak cáfolnia kellett, hogy állami tulajdonba venné a bankot, és Csányi Sándor is nonszensznek nevezte a csődről szóló pletykát a Reutersnek. A támadás másnapján az OTP, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közös sajtótájékoztatót tartott, ahol újra kifejtették, hogy nemcsak az OTP, de az egész ország pénzügyi rendszere is stabil. Az akkori pénzügyminiszter, Veres János állami garanciát ajánlott a pénzintézet bankközi hiteleire, de azt az OTP ezt nem fogadta el. A bank feljelentést tett.
Ezt követően PSZÁF vizsgálatot indított az üggyel kapcsolatban és arra következtetésre jutott, hogy
Az ügyleten mintegy 675 ezer amerikai dollárt nyert Soros cége. Az OTP-t ért kár vizsgálata során a PSZÁF Soros alapja esetében egyértelműen megállapította annak felelősségét és a törvénytelen piacbefolyásoló tevékenység miatt félmilliárd forint bírsággal sújtotta.
Ezek a példák hűen mutatják, hogy Soros György olyan gazdasági erőforrásokat képes mozgósítani, amelyek a világ legnagyobb gazdaságaiban is komoly károkat okozhatnak. Az amerikai spekuláns a sajtó és a civil világ befolyásolása mellett gazdasági eszközökkel is nyomást tud helyezni egy-egy országra, kormányra. Ez pedig újabb bizonyítéka annak, hogy a Soros-hálózat nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Nyitókép: Soros György, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke pere másodfokú tárgyalásának meghallgatására érkezik egy párizsi bíróságra 2005. február 10-én. 2002 decemberében Sorost 2,2 millió euró (537,4 millió forint) pénzbírságra ítélték, mert bűnösnek találták bennfentes részvénykereskedelemben. A pénzügyi szakembert és társait azzal vádolták, hogy kiváltságosan kapott információk alapján részvényeket vásároltak az 1987-ben privatizált Société Générale francia bankban 1988-ban, egy meghiúsult kivásárlási kísérlet előtt, amelynek következtében jelentős mértékben megemelkedett a bankrészvény ára, és Soros a pénzbírsággal azonos összeget nyert a tranzakcióval. (MTI/EPA/Eric Hadj)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Jön egy új iszlamofóbia szabályozás, amely nem a kissebséget, hanem a többséget kényszeríti alkalmazkodásra.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
A baloldali elemző aggályosnak tartja, hogy a Tisza Párt már most, ellenzékből is eléri jogi úton egy sajtótermék különszáma terjesztésének bírói megtiltását.
Akad némi közös történelmünk.
