A hónap elején bejelentett és mára számos járatot teljesítő új, tisztán hazai tulajdonú légitársaság a regionális repülőterek üdvöskéje lehet, nem utolsó sorban pedig jelentős lökést adhat az adott térségek gazdaságának. Eközben komoly fejlesztéspolitikai célok is körvonalazódnak. Körképünk.
A hónap elején felszállt az új magyar légitársaság: az Aeroexpress Regional a Malév csődje óta a hazai piacról szinte teljesen hiányzó regionális szegmens szereplőjévé válik. Első járataival Budapestet köti össze Kolozsvárral, illetve Debrecenből repül Marosvásárhelyre és a kincses városba. A cég – amennyiben a két hónapos próbaidőszak sikeresnek bizonyul – a későbbiekben nagy reményt jelenthet a hazai regionális repülőtereknek, amelyek közül több is (részben vagy egészben) állami tulajdonban van.
Az ország méretéből és Budapest azon belüli elhelyezkedéséből adódóan itthon hosszú évtizedek óta nincs menetrend szerinti belföldi légiforgalom. Mivel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér az ország bármely pontjáról néhány órán belül elérhető, ráadásul egyes országrészeknek külföldi légikikötők is vonzó alternatívát jelentenek (elsősorban Bécs, de akár Zágráb is), vidéki repülőtereink nagy része leginkább kisgépes forgalmat bonyolít le, esetleg magángépeket fogad.
Akadnak persze olyanok, amelyek ennél komolyabb forgalommal büszkélkedhetnek. A Debreceni Nemzetközi Repülőtérre több mint tíz éve érkeznek a Wizz Air járatai Londonból, a kezdetben heti 2-3 járatot jelentő összeköttetés pedig mára kinőtte magát. A diszkont légitársaság bázist üzemeltet a cívis városban, egy gépét állandóan itt állomásoztatja és az idei nyári csúcsszezonban immár kilenc célállomást tett elérhetővé járataival. A város gazdasági élete szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a Lufthansa jelenléte: a német légitársaság Münchennel biztosít közvetlen összeköttetést hetente négy alkalommal, közlésük szerint a járatot használók negyven százaléka céges utazó – ez a koronavírus-járvány előtt hatvan százalék volt. A Lufthansa egyébként hosszú távon gondolkodik a debreceni járatban, terveik szerint 2025-ben már egymillió utast szállítanak a Hajdúság és a bajor főváros között. Az összeköttetés a vizeiről híres régió turizmusa szempontjából is fontos.
A repülőtér természetesen charterjáratokat is kiszolgál: a Freebird, a Smartwings és a Corendon légitársaságok népszerű mediterrán üdülőhelyekre, Antalyaba és Zakynthosra szállítják a magyar turistákat. A debreceni légikikötő az elmúlt évtizedben dinamikusan fejlődött, a csúcson, 2019-ben már több mint 600 ezer utast szolgált ki. A covid természetesen itt is visszavetette a lendületet, de az idei év már ismét a stabilitás jegyében telik. Eközben a repülőtér több tulajdonosváltáson is átesett: előbb a Xanga cégcsoport adta el a többségi tulajdont az önkormányzatnak, majd az állam vált a többségi tulajdonossá. Mindez lehetővé tette, hogy a repülőtéren olyan nagyságrendű fejlesztéseket tervezzenek és kezdjenek el, amelyekre sem a Xangának, sem Debrecennek nem lett volna kellő ereje.
A magyar kormány február elején döntött arról, hogy a koronavírus-válság hatásainak csökkentése és a régió gazdaságának megerősítése jegyében jelentős mértékben támogatja a stratégiai szempontból fontos repülőteret. Az üzemeltetéshez 698 millió forinttal, a beruházásokhoz pedig mintegy 2,35 milliárd forinttal járult hozzá a kormányzat. A fejlesztések keretében új repülőtéri terminál épülhet, megújulhat annak környezete, de megkezdődhet az új futópálya és az ahhoz kapcsolódó gurulóutak és egyéb burkolt felületek tervezése is. Mindez nem csak látványos, de szakmai szempontból is fontos mérföldkő lesz a légikikötő történetében.
A debreceni jelenleg a régió legnagyobb repülőtere. Versenytársa Nagyvárad, amelyet a helyi és megyei önkormányzat is szeretne győztesként látni a vetélkedésben (ennek érdekében még új légitársaság alapításának tervét is bejelentették, amely elsősorban Bukaresttel kötné össze Váradot), de a cívis város egyelőre magabiztosan tartja vezető pozícióját. Ezt jól érzékelteti a tény, hogy Nagyváradról folyamatosan indulnak transzferbuszok a debreceni repülőtérre, mivel annak kínálata sokkal gazdagabb.
A repülőtér menedzsmentjének jelenlegi célja pontosan olyan fejlesztési lehetőségek kivitelezése különböző finanszírozási formák felhasználásával, amelyek hosszú távú fejlődést tesznek lehetővé, tájékoztatta a Mandinert a Debreceni Nemzetközi Repülőtér, hozzátéve: stratégiai céljaikat támogatja az Aeroexpress Regional megjelenése is.
Amikor arról érdeklődünk, milyen hatást várnak a légitársaság járatainak elindulásától, a cég lapunknak hangsúlyozza, október végéig az elsődleges cél a felfutás támogatása, valamint az, hogy feltérképezzék a járatokban rejlő valós potenciált.
„Az új desztinációknak a repülőtér vonatkozásában most sokkal inkább figyelemfelhívó hatása van, mely jól tükrözi, hogy Debrecen város légikikötőjében rengeteg lehetőség kínálkozik”, fogalmaznak. Mint mondják,
így hosszú távon mindenképp ígéretes összeköttetést jelent a marosvásárhelyi és kolozsvári járat. Hasonlóképpen bizakodásra ad okot a két járatpár a térség gazdaságának: a Kolozsvár-Debrecen-Kolozsvár út például – menetrendjének adottságai miatt – lehetővé teszi, hogy erdélyi üzletemberek reggel otthonról induljanak és este is saját ágyukban térjenek nyugovóra, ám közben személyesen tárgyalhassanak debreceni partnereikkel. A repülőtér üzemeltetője szerint fontosak is lesznek az üzleti utazók, akárcsak a müncheni járat esetében.
Amikor pedig arról kérdezünk, milyen további járatok jelenthetnek komoly potenciált a debreceni repülőtér számára, azt a választ kapjuk, hogy bár konkrét desztinációkat még nem emelnének ki, de minden olyan járat, mely a térség nagyvárosait és lakosait, valamint gazdasági és kulturális szereplőit köti össze, csak pozitív hatással lehet a résztvevőkre.
Magyar Levente, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium miniszterhelyettese a közelmúltban éppen a debreceni repülőtéren jelentette be, hogy
Mint fogalmazott, a kormányzat céljává vált, hogy a Kárpát-medence minden nagyvárosa elérhető legyen Magyarországról légi úton, de utalt arra is, hogy az elképzelések szerint az Aeroexpress Regional idővel harmadik országokba is repülhet.
A miniszterhelyettes arról is beszélt, hogy hazánk északkeleti régióját egy 21. századi követelményeknek megfelelő reptérrel fejlesztenék, aminek az alapjai anyagi és szakmai szempontból is megvannak Debrecenben. Az itteni infrastruktúrát pedig úgy bővítik, hogy az európai szinten jegyzett legyen, és milliós utasforgalmat tudjon lebonyolítani.
A magyar kormány tavaly ősszel tárgyalt átfogó repülőtérfejlesztési stratégiáról. Ennek jegyében a következő 5-8 év fejlesztései után (bár a tervezéskor még nem lehetett kalkulálni az ukrajnai háborúval és annak világgazdaságra gyakorolt romboló hatásaival)
A fejlesztések előkészítése több esetben már el is kezdődött. Így például Békéscsabán, ahol 1,5 milliárd forintból tervezhetik a repülőtér fejlesztését. A teljes projekt befejezésével az utasterminál előirányzott alapterülete 1000 négyzetméter lesz, épül egy új, 2500 méter hosszú futópálya, emellett a mostani fejlesztési fázisban a feladat része a beruházás közmű- és közúti kapcsolódásainak tervezése is. Hasonlóképpen megkezdődött már a fejlesztés tervezése a Székesfehérvár-Börgönd repülőtér esetében is.
De fejleszteni tervezik a frissen újra állami tulajdonba került sármelléki repülőteret is. A Hévíz melletti, a balatoni régió szempontjából kiemelten fontos légikikötőbe idén mintegy tizenöt év szünet után közlekednek újra menetrend szerinti járatok: a Wizz Air Dortmunddal köti össze a nyári szezon végéig hetente két alkalommal a magyar tenger partját. A járat sikeres nyarat zár, a kezdetben 180 fő befogadására alkalmas Airbus A320-as gépek helyett a szezon során egyre többször fordultak meg az útvonalon a közel 240 utast szállító nagyobb, A321-es gépmadarak, amik bizonyítják, jelentős érdeklődés kísérte az új járatot. De természetesen érkeznek a megszokott németországi charterjáratok is, bár e tekintetben volt már erősebb időszaka a Hévíz-Balaton Airportnak. Abban a tervben azonban, hogy a tó vonzáskörzete négy évszakos turisztikai célponttá váljon, megkerülhetetlen szerepe van a repülőtérnek – és később akár az új magyar légicég is szerepet vállalhat a turizmus további fejlesztésében.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Zila János és Nagy Attila Tibor szerint óriási kihívást jelent majd a Tisza számára a heterogén szavazótáborának összetartása.
Ha nem változik a helyzet, számolni kell azzal, hogy hamarosan több járatot is törölni fognak.
Ma a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedésére és kereszthalálára emlékszik. Arra, hogy magára vette bűneinket és felvitte a Golgotára, a keresztre; életét adta értünk, hogy nekünk örök életünk lehessen. Vágvölgyi Gergely írása.
Petschnig Mária Zita nem véletlenül emlegeti rendszeresen a Nemzetközi Valutaalapot előadásaiban, ezúttal Magyar Péter nagy lehetőségeként.
Időben fékeztünk: azért lassult le a gazdaság, mert ezúttal még a szakadék előtt sikerült megfogni. Oláh Dániel írása.
A volt pénzügyminiszter kiállt Magyar Péterék programja mellett.
Azoknak ajánlják, akik fontosnak tartják mindazt, ami „Magyarországot a nagyok közé emelte”.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
