Az indokok és magyarázatok persze változatosak. Összefoglalónk!
Újabb mandátumharc kezdődött a Jobbikban, miután pár napja távozott a párt volt elnöke és frakcióvezetője, Jakab Péter. A párt országos választmánya „a Jobbik közösségétől kapott listahelyért járó mandátum” azonnali visszaadására szólította fel a távozó képviselőt, aki azonban erre nem hajlandó.
Pedig amikor volt párttársai, Sneider Tamás, Varga-Damm Andrea és Farkas Gergely kiléptek a frakcióból, éppen ezért bírálta őket. Jakab akkor a Jobbik elnökeként úgy fogalmazott a távozókkal kapcsolatban a párthoz közeli Alfahírnek:
„Na, látja, ha valamiért, akkor a mandátumért vérzik a szívem. Hiszen nagyon sok kipróbált vidéki harcostársunk állna készen, hogy az első sorban, friss erőként küzdjön a rezsim ellen.
Ez sokkal jobban bánt, mint az, hogy kevesebb pénzből gazdálkodunk.”
A Telex ezzel is szembesítette a volt pártelnököt, aki azzal magyarázta döntését, hogy „nem a Jobbik listájáról, hanem közös ellenzéki listáról szerezte mandátumát minden ellenzéki szavazó jóvoltából. Másrészt egy olyan Jobbik-elnökség kéri vissza tőle a mandátumot, amely a saját elnökét a tagsággal is szembemenve megpuccsolta” – indokolt Jakab.
Nem ez az első mandátumvita valamelyik ellenzéki pártban, bár az utóbbi időben kétségtelenül a darabjaira hulló Jobbik jeleskedik ebben a leginkább.
A már említett Varga-Damm Andrea 2020 májusában távozott a frakcióból, miután a nyakába varrták, hogy a Jobbik „tévedésből” magszavazta a nemzetbiztonsági törvény változásáról szóló törvénymódosítást. Őt is felszólították mandátuma visszaadására, ám a képviselő erre nem volt hajlandó.
A politikus a hozzá befutó „mintegy 1200 üzenet, levél, telefonhívás alapján, vagyis az aktív tagság jelentős része kérésének eleget téve döntött úgy, hogy nem hagyja cserben sem a Jobbik közösségét, sem az őt támogató polgárokat”.
Sneider Tamás sem adta vissza jobbikos mandátumát, aki egyébként a Mi Hazánkat alapító Toroczkai Lászlót győzte le a pártelnöki harcban 2018-ban és irányította így egy rövid ideig a Jobbikot. Miután azonban 2020-ban Jakabot választották elnöknek, már csak az volt a kérdés, hogy mikor kerül sor a kenyértörésre.
Snediert ellehetetlenítették pártjában, így 2020 május végén ő is távozott a frakcióból, de csak parlamenti alelnöki posztjáról mondott le, országgyűlési mandátumáról nem. Ugyanígy tett a szintén a frakciót elhagyó Farkas Gergely is. Mindannyian független képviselőként dolgoztak a ciklus végéig.
2018 októberében is hárman hagyták el az akkori Jobbik képviselőcsoportot: Volner János, Apáti István és Fülöp Erik. Őket is felszólította a párt vezetése mandátumuk visszaadására, ám ezt ők sem tették meg. Volner ezt úgy indokolta: tartanak attól, hogy olyanok ülnének a helyükre, akik a baloldal felé tolják tovább a pártot.
A kilépők szerint nem ők, hanem éppen a Jobbik szegte meg a Szent Koronára tett parlamenti esküjét.
Ő, miután az akkor még a Vona Gábor vezette párt vezetősége lemondásra szólította fel 2016 nyarán, visszaadta listás mandátumát. Novák később a pártból is kilépett, majd alapítója lett a Mi Hazánk Mozgalomnak, amely 2022-ben bejutott a parlamentbe, így ő ismét országgyűlési képviselő lett.
Kalandos utat járt be a tavasszal ellenzéki támogatással parlamentbe jutó, ám egyik frakcióhoz sem csatlakozó Hadházy Ákos. Ő 2016-ban, az akkori ciklus közepén úgy ülhetett be a parlamentbe, hogy átvette az onnan távozó korábbi LMP alapító és frakcióvezető Schiffer András helyét. 2018-ban aztán az LMP listájának második helyéről jutott be a törvényhozásba, de a választás után lemondott a társelnöki posztról és nem sokkal később kilépett a pártból. Az LMP elvárta volna, hogy adja vissza mandátumát, ám nem jártak sikerrel.
Hadházy azzal védekezett, hogy ez a felvetés hitelesebb lenne, ha annak idején Demeter Mártát is felszólították volna, hogy adja vissza a mandátumát az MSZP-nek. Ettől függetlenül egy legitim felvetésnek nevezte a kérést, ám szerinte
A képviselő ezzel együtt helytelenül hivatkozott Demeter Mártára, mert amikor a képviselő váratlanul 2017 januárjában faképnél hagyta a szocialistákat, pártja felszólította, hogy adja vissza képviselői helyét. Erről még közleményt is kiadtak. Az idén tavasszal hivatali visszaélés miatt elítélt egykori képviselő azonban szintén negligálta akkori pártja kérését.
Érdekes kivétel volt ugyanakkor, hogy a 2018-ban a frakcióból kilépő Szél Bernadett mandátumát nem kérte vissza az LMP.
Voltak persze olyan esetek is, amikor – bár az alapja meg lett volna – nem igazán merült fel a mandátum-visszakérés. A 2010-es csúfos vereség után egy évvel Gyurcsány Ferenc és társai (akik listán szerezték mandátumaikat) kiszakadtak az MSZP frakcióból és bár önálló képviselőcsoportot akartak alakítani, végül csak a függetlenek közé ülhettek be. Ekkor mindössze Molnár Csabát szólította fel az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöksége, hogy adja vissza mandátumát.
Nyitókép: a Jobbik frakció még 2020 márciusában. Fotó: MTI/Kovács Tamás
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A volt miniszterelnök az Indexnek adott egy órás interjút.
Nagy Attila Tibor emellett fontos figyelmeztetést is küldött az ellenzéki pártoknak.
És igen, van gond a tiszás államtitkároknál is (a miniszterek okésak voltak), de ők nem 16 éve, hanem 2 hete képviselők.
Ezt az olcsó jakobinus hangulatkeltést kéne abbahagyni.
Két dolgot nem csinálhatunk az új kormány alatt: azt, amit eddig csináltunk – és azt, amit az Orbán-kormányok ellenzéke csinált. Kohán Mátyás írása.
A politikai fegyverként használt pedofilellenes fellépés több kárt okozott 2024 és 2026 között a Fidesznek, mint amennyit 2021 nyarán a korabeli ellenzéknek.
„Amikor a forróság idején kitárjuk templomaink kapuját, ezzel egyszerre szolgáljuk embertársaink testi jólétét és lelki megerősödését, a keresztény szeretet és az egymás iránt érzett felelősség megvalósulását” – fogalmazott az MKPK elnöke.
Kemény Dénes jelentette be a hírt.
