A szociális tűzifa kérdésében az a kérésük a cigány vezetőknek, hogy legyen egy újabb, pontosabb, tudatosabb eljárásrend, amely pontosan meghatározná, kinek és mennyi juthat a tüzelőből. A gyerekszám (sok egyéb mellett) fontos szempont lehet, de az egy háztartásban élő, többségükben valamilyen alapbetegséggel is küzdő idősek legalább annyira védendőnek minősülnek, mint a gyermekek. Olyan települést még nem találtunk, ahol mindenki elégedett lett volna a szociális tüzelő kiosztásával, éppen ezért segíteni kellene az embereket annak felismerésében, hogy saját és más közösségek tagjaival is szolidárisabbá váljanak. Ennek hiányában valóban nagyon nehéz telünk lesz.
A cigány vezetőkkel kialakított közös javaslatunk: ne engedje a kormány, hogy teret nyerjen az a megközelítés, hogy a kényszer, vagy szükség idején nem bűn a falopás, vagy kisebb súlyú a megítélése, azaz kevéssé rombolja az össztársadalmi érdekeket. Komoly érdemeket szerzett az Orbán-kormány az elmúlt 12 évben abban, hogy visszaszorultak azok a szabálysértések és bűncselekmények, amelyek felett a korábbi kormányzatok esetenként szemet hunytak. Olyan időszak jön, melyben számos tényező szorításában sokan hajlamosak lehetnek relativizálni e tetteket. Ne engedjük! Nem csak én mondom ezt, évtizedes vezető tapasztalatokkal bíró, a saját cigány közösségeikben elfogadott és támogatott cigány vezetők is. Eddig csökkentek a társadalmi feszültségek, nem szabad, hogy most újra erőre kapjanak.
Ferge Zsuzsa szerint nem lesz éhséglázadás, mivel az emberek elszoktak attól, hogy lázadjanak. Én viszont azt mondom, komoly kitettséggel fog küzdeni rengeteg cigány család és cigány közösség, főleg akkor, ha az ösztönös túléléshez úgy látják, hogy minden eszközt meg kell majd ragadniuk.