A baloldali újságíró szerint „azt csak a politikusok találták ki, hogy a régiekkel üzentetnek”, mert azt a holtak „már nem tudják letagadni”.
Föld S. Péter a közösségi oldalán reagált a kormány azon döntésére, hogy az időjárási viszonyokra hivatkozva egy héttel elhalasztották a tűzijátékot, amelyet a szerző egyébként „pénzpocséklásnak” nevezett.
Majd arra is kitért bejegyzésében, hogy „innentől már majdnem minden magyar választó tudja, hogy nem a nyuszi tojja a piros tojást, valamint nem a Jézuska csempészi a fa alá az ajándékokat, elárulhatom a nagyközönségnek, hogy
Szent István nem üzent nekünk semmit”.
„István király volt, törvényeket hozott, amint az egy uralkodótól elvárhat. Tőlünk meg az volna elvárható, hogy most, a huszonegyedik században, nagy nemzeti ünnepeinken ne beszéljünk kényszeresen hülyeségeket” – folytatta a gondolatmenetét az újságíró.
Ezután ismét csak ráerősített a fenti gondolatra, majd hozzáfűzte, hogy István király „intelmeket intézett a fiához, Imre herceghez”. Föld S. ezek közül kiemelt egyet, amelyet véleménye szerint a leggyakrabban idéznek: „Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsa, és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”
Arról az ünnepi beszédekben elhangzó fordulatról, hogy a szent király mit üzen a ma emberének, az újságíró úgy fogalmazott, hogy „azt csak a politikusok találták ki, hogy a régiekkel üzentetnek, mert tudják, hogy nekik már nem hisz senki. Ezért kell a holtakhoz fordulni,
ők már nem tudják letagadni”.
Föld S. felhívta arra a figyelmet, hogy „utoljára Kossuth Lajos üzent, de ő sem az utókornak, hanem tehetős honfitársainak. Azt üzente nekik, hogy elfogyott a regimentje. Konkrét kérés volt ebben a mondatban: adjatok pénzt, paripát, fegyvert, különben mindnyájunknak el kell menni” – írta, utalva a ma is népszerű dalra, amely a fideszes rendezvényeken is fel szokott csendülni.
„Szent István, a márciusi ifjak, az 56-os pesti srácok, ha ma élnének, röhögnének ezen a mai, szánalmas bagázson” – zárta bejegyzését Föld S. Péter.
Nyitókép: Youtube
Szent István felajánlása nem csupán vallási, hanem közjogi aktus is volt: a magyarság majd' ezer éve él a Szűzanya oltalmában. Nádor Koppány Zsombor teológussal, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával beszélgettünk.
A hívő ember számára a szentség a Teremtő megnyilvánulása, a teremtő istenség jelenlétének a megérzése, átélése. Ehhez elegendő lehet egy darab kő a jeruzsálemi Golgotáról, egy durván összetákolt fakereszt.
Nemcsak magunknak, a fehérváriak közösségének, hanem az egész nemzetnek akarunk nyújtani egy nagy, talán katartikus pillanatot.
A Szent Korona részleges jogainak visszaadása, az olyan ősi nevek, mint a vármegye vagy az ispán rehabilitálása mind-mind efelé visz.
Jókai Mór írói nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Csehov, a világhírű orosz drámaíró fiatalon Jókai stílusában írt kisregényt, a norvég Ibsen pedig mikor Budapesten járt, személyesen kereste fel.
Gyarmati-Paor Zoltán történelmi krimije fölhasználja a modern tudományos eredményeket, és meglovagolja az Árpád-kor iránti érdeklődést egy filmszerű jelenetekkel tűzdelt mai történet formájában.
Senki sem tudja, hol lehet több százezer fegyver, amely Ukrajnából tűnt el mindössze három év alatt. Az ügy számos kérdést felvet, ha az ukrán fegyverek csak egy része is rossz kezekbe került, már annak is súlyos következménye lehet.
Eleve nem tetszett nekik, hogy a volt német kancellár egy dologban nagyon egyetértett Donald Trumppal.
