A baloldali újságíró szerint „azt csak a politikusok találták ki, hogy a régiekkel üzentetnek”, mert azt a holtak „már nem tudják letagadni”.
Föld S. Péter a közösségi oldalán reagált a kormány azon döntésére, hogy az időjárási viszonyokra hivatkozva egy héttel elhalasztották a tűzijátékot, amelyet a szerző egyébként „pénzpocséklásnak” nevezett.
Majd arra is kitért bejegyzésében, hogy „innentől már majdnem minden magyar választó tudja, hogy nem a nyuszi tojja a piros tojást, valamint nem a Jézuska csempészi a fa alá az ajándékokat, elárulhatom a nagyközönségnek, hogy
Szent István nem üzent nekünk semmit”.
„István király volt, törvényeket hozott, amint az egy uralkodótól elvárhat. Tőlünk meg az volna elvárható, hogy most, a huszonegyedik században, nagy nemzeti ünnepeinken ne beszéljünk kényszeresen hülyeségeket” – folytatta a gondolatmenetét az újságíró.
Ezután ismét csak ráerősített a fenti gondolatra, majd hozzáfűzte, hogy István király „intelmeket intézett a fiához, Imre herceghez”. Föld S. ezek közül kiemelt egyet, amelyet véleménye szerint a leggyakrabban idéznek: „Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsa, és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”
Arról az ünnepi beszédekben elhangzó fordulatról, hogy a szent király mit üzen a ma emberének, az újságíró úgy fogalmazott, hogy „azt csak a politikusok találták ki, hogy a régiekkel üzentetnek, mert tudják, hogy nekik már nem hisz senki. Ezért kell a holtakhoz fordulni,
ők már nem tudják letagadni”.
Föld S. felhívta arra a figyelmet, hogy „utoljára Kossuth Lajos üzent, de ő sem az utókornak, hanem tehetős honfitársainak. Azt üzente nekik, hogy elfogyott a regimentje. Konkrét kérés volt ebben a mondatban: adjatok pénzt, paripát, fegyvert, különben mindnyájunknak el kell menni” – írta, utalva a ma is népszerű dalra, amely a fideszes rendezvényeken is fel szokott csendülni.
„Szent István, a márciusi ifjak, az 56-os pesti srácok, ha ma élnének, röhögnének ezen a mai, szánalmas bagázson” – zárta bejegyzését Föld S. Péter.
Nyitókép: Youtube
Fogyasztóvédelemi csomagot bocsát társadalmi egyeztetésre a kormány. A részleteket Gerlaki Bence, az NGM államtitkára ismertette: elsősorban a vállalkozásokat segítenék az intézkedésekkel, de fontos változás lép majd életbe jövő húsvétkor is.
Csak tizenhárom múlt, de nem lehetett visszatartani, hogy példaképei, a pesti srácok között legyen a forradalom napjaiban. Csigás Zoltán Edével, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnökével beszélgettünk élményeiről és a forradalom megítéléséről. Nagy Imre is szóba került.
Mindent tudott a tengeri csigákról, amelyeket egy üveges szekrényben tartott a dolgozószobájában. Még egy tudományos alaposságú regényt is írt a csigákról.
III. Károly öccse a király jóváhagyásával feladja a yorki hercegi címet és a Térdszalagrend-tagságot, a jövőben nem használ királyi titulusokat.
Szent István felajánlása nem csupán vallási, hanem közjogi aktus is volt: a magyarság majd' ezer éve él a Szűzanya oltalmában. Nádor Koppány Zsombor teológussal, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával beszélgettünk.
A hívő ember számára a szentség a Teremtő megnyilvánulása, a teremtő istenség jelenlétének a megérzése, átélése. Ehhez elegendő lehet egy darab kő a jeruzsálemi Golgotáról, egy durván összetákolt fakereszt.
A volt igazságügyi miniszter ellen vádemelést készít elő a Tusk-kormány, a hatalom ismét a törvényre hivatkozva számol le ellenfeleivel.
Orbán Balázs hangsúlyozta, a kormány nem fogja hagyni, hogy az ellenzék elvegye a nyugdíjakat.
