Hoppá: Győrfi Pál alaposan beolvasott a 444-nek!
Az OMSZ kommunikációs vezetője Kunetz Zsombor állításaira reagált.
A Bankholding letaszítaná a trónról az OTP-t, Csányi Sándor pedig az MKB-t még egyszer nem akarja szanálni – izzott a levegő a magyar bankrendszer urai között.
„Miért jó egy bank, ha magyar?” címmel lépett fel pénteken a Mathias Corvinus Collegium által szervezett MCC Feszten a magyar bankvilág három nagyágyúja: Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Intézetének vezetője Hegedüs Évával, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatójával, Csányi Sándor OTP-vezérrel és Puskás Andrással, az MKB-t, a Budapest Bankot és a Takarékbankot tömörítő Magyar Bankholding elnöki főtanácsadójával beszélgetett.
A moderátor elsőként az egyes bankok erősségeit firtatta. Megemlítette: a digitális szolgáltatásairól elhíresült Gránit Bank rekordidő alatt lett nyereséges, ezért is kérdezi, miként látja a bank a saját jövőjét 5-10 év múlva.
Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató elöljáróban megjegyezte, megtiszteltetés számára Csányi Sándorral egy színpadon ülni, hiszen „ha a bankszektorban lenne Oscar-díj, ő vinné el a pálmát”, s ha egykor nem dolgozott volna az OTP-ben Hegedüs, a Gránit Bank sem lenne ilyen eredményes. A bank stratégiájáról szólva elmesélt egy anekdotát a Gránit alapításának idejéből: Demján Sándor alapítótól egykor megkérdezte, mi legyen a bank stratégiája, mire az üzletember úgy válaszolt,
„Éva, ha én ezt tudnám, én lennék a vezérigazgató”.
Így tehát Hegedüs maga dolgozhatta ki a Gránit digitális stratégiáját, mely a lakossági szegmensben digitálisan affinis ügyfelekre, vállalati szempontból pedig régóta magas hozzáadott értéket termelő cégekre épít. A bankvezér elmondta, a digitális stratégiának köszönhetően versenyképesen tudnak árazni, így lett a bank már a negyedik évében nyereséges, miközben a nemzetközi bankvilágban ez 6-8 év után általános.
Sebestyén Csányi megszólalása előtt arról tett említést, hogy az OTP 60 százalékkal növelte a profitját a tavalyihoz képest, és ennek okáról kérdezte az OTP-vezért. Csányi mondandójának kezdetén tisztázólag megkérdezte, „a bank nagysága szerint allokáljuk-e a felhasználható időt, mert akkor én a hátralévőt felhasználom”, illetve „hogy miben nem vagyunk jobbak, arra rövidebben tudnék válaszolni”. A szót komolyra fordítva ugyanakkor elmondta, „az OTP nem csak napjainkban volt sikeres, hanem akkor is, amikor a magyar bankszektor még elég ódivatú termékeket és technológiákat használt, mert ott is mindig elsők voltunk a fejlesztésben, a ma már világszerte használt ügyfélértesítést, amelyet a kártyás vásárlás után kapnak az ügyfelek, az OTP vezette be elsőként a világon”. A siker másik titka pedig szerinte az akvizíció, hiszen a múlt évben a nyereség fele külföldről jött. Természetesen „az ez évi orosz-ukrán eredmény nem lesz annyira fényes, mint eddig volt”, ugyanakkor az OTP most jelentős stabilizáló szerepet is tölt be Ukrajnában Csányi szerint: bizonyos helyeken csak ők vannak bankként nyitva, és „van olyan, hogy az ügyfelek az alkalmazottakkal a padlón fekszenek, mert közben lövik a várost”.
Puskás András elmondta, a Bankholding a magyar piacon mérlegfőösszeg alapján a második legnagyobb, ráadásul a három bankjuk fúziója még nem teljes, és emellett új digitális bankot is építenek, így
„nincs időnk a boxutcába kiállni, hanem padlógázon kell megszerelni a motort, adott esetben kicserélni”.
Bankja erősségeként említette, hogy a vállalati bankolásban övék a legnagyobb hitelállomány, illetve az agrárcentrumuk finanszírozza a legtöbb ügyfelet az ország mezőgazdasági szektorában.
Sebestyén Géza a második körben arra volt kíváncsi, „összefügg-e egy bank bármely erőssége a magyar tulajdonosi háttérrel, magyarsággal”.
A bankvezetők ebben alapvetően szkeptikusak voltak. Puskás András szerint amíg a fúzió be nem fejeződik, addig elsődlegesen a magyar gazdaság fejlesztésére fognak koncentrálni, már csak azért is, mert 30,5 százalékban tulajdonosuk a magyar állam. 2024-et követően aztán szeretnének a Kárpát-medencében is terjeszkedni, e tekintetben pedig kulcskérdésnek látják, hogy az inflációellenes, háborús gazdasági környezetben brutálisan megemelkedett kamatok mikor állnak vissza a normális szintre, hiszen akkor lehet majd a bankok között jelentős verseny a lakossági, kis- és középvállalati piacon.
Sebestyén Géza az OTP esetében is kiemelte, hogy a bank 60 százalékban külföldi tulajdonban van. Az OTP vezetőjét a kérdés láthatóan felpaprikázta, és válasz helyett kérdést intézett Puskás Andráshoz, kik a Bankholding további tulajdonosai a 30,5 százalékos állami tulajdonon felül? Puskás ezt konkrétan nem mondta meg, csak annyit, hogy pénzalapok, amelyekről jelentek meg információk a sajtóban is. „Ennyire transzparens a Magyar Bankholding és az MKB tulajdonosi szerkezete” – reagált Csányi Sándor taps kíséretében, majd felhívta a figyelmet arra, hogy nincs transzparensebb működés a tőzsdei működésnél. Szerinte az OTP leginkább annyiban magyar bank, hogy magyar a vezetője, „hétszer kerültem újraválasztásra, és a legalacsonyabb szavazati arány a 99,96 százalék volt”; de önmagában „a magyar nem jelent semmit, a magyarok között is van gazember is, meg rendes ember is”. A cég magyar voltának kifejeződéseként értékelte ugyanakkor azt, hogy
Némi szarkasztikus éllel megjegyezte azt is, „én valóban nagyon drukkolok az MKB-nak, hiszen az OTP is részt vett az MKB szanálásában”, ami„nekünk került a legtöbbe, így reméljük, többször nem kerül rá sor”. Az OTP érdeke épp ezért, hogy „a lehető legszigorúbb szabályok legyenek, mert a végén mindig mi ittuk meg a levét, ha későn reagáltak”. Puskás András erre úgy reagált, intézményesen a kapcsolat azért mindettől függetlenül nagyon jó az OTP-vel, és „nem csak önmagában kell nézni az MKB-t, hanem a Budapest Bankkal és a Takarékbankkal együtt”.
Hegedüs Éva úgy fogalmazott, „az előző beszélgetés alapján kiderült, hogy ez egy férfiszakma”, nem a bank nemzetiségével, hanem csakis a szolgáltatás minőségével lehet versenyezni. Ugyanakkor Helmut Schmidtet idézve azt is leszögezte, hogy az összes német kormány és kancellár történelmi bűne, hogy asszisztáltak ahhoz, hogy a német bankok döntési centruma elkerült Németországból, így annak, hogy egy bankrendszer mennyire van nemzeti tulajdonban, igenis van jelentősége.
Ezt követően a moderátor arról faggatta a bankvezéreket, hogy milyen hatást gyakorolt működésükre a háború. Csányi arról számolt be, hogy mind Oroszországban, mind Ukrajnában jelentős a visszaesés, ennek ellenére ottani leánybankjaik nem igényelnek plusz likviditást, mert jól tőkésítettek a bankok, jó menedzsmentjük van. Kifejtette, az OTP lényege a sok tartalék, „mások azon trükköznek, hogy ne kelljen annyi tartalékot képezni, mi meg azon, hogy hogyan tudunk eldugni valahova még egy kis tartalékot”. Épp ezért azt üzeni a kisbefektetőknek, hogy
el ne adják az OTP-részvényüket a mostanii alacsony áron, „lesz még az OTP 20 000 forint”.
Puskás András szerint mivel stratégiai céljuk, hogy ott legyenek a Kárpát-medencében, Ukrajna is vizsgálat tárgyát képezi, ezért remélik, hogy mire ez aktuális lesz, addigra már nem lesz háború. Említette azt is, hogy „erősődő gazdasági pályára állt Magyarország, ezt nehezíti most meg a háború, már év végével jönnek az ok a viharfelhők, amelyek negatív hatással lesznek az ügyfeleinkre, a mi dolgunk, hogy ne engedjük őket bedőlni”, ilyetén módon tehát „gazdaságpolitikai feladata is van a magyar bankrendszernek”.
A zárókörben a moderátor az új pénzügyi technológiáról, a fintechről kérdezte a bankvezéreket. Puskás András szerint „számos fintech csak égeti az angyal-befektetők pénzét”, ügyfélszerzés érdekében fenntarthatatlan üzleti modellt üzemeltetnek, ennek ellenére ők is dolgoznak fintech-cégekkel. „Azt reméljük, hogy 2023 lesz az az év, amikor már konkrét termékekkel is megjelenünk a piacon, ez egy legszélesebb körű fintech-együttműködés lesz Magyarországon, nem csak magyar, de nemzetközi cégekkel is” – fogalmazott a Bankholding elnöki főtanácsadója.
Csányi Sándor emlékeztetett: az első integrált informatikai rendszert az OTP fejlesztette ki Magyarországon, „mire a többiek rájöttek, hogy a lakossági bankolásnak is van esetleg értelme, nem csak a magas marzsú vállalatinak, mert az idővel elolvad”, addigra épp ennek köszönhetően már náluk voltak az ügyfelek, és nem is mentek el. Úgy fogalmazott, digitális bankolás tekintetében Magyarországon a Gránit és az OTP a legjobbak, ebben pedig kulcsszerepe volt annak, hogy Csányi annak idején kifejezetten össze is zörrent a jegybankkal a digitális rendszerük kiépítéséről. A jegybank ugyanis a Világbankkal akarta azt megfinanszíroztatni, de ott 75%-ban az ár, és csak 25%-ban a minőség volt a meghatározó, ezért végülis elbúcsúztak a Világbanktól. Szerinte a fintech nagyon fontos az OTP-nek, így a mai napig is rengeteg számítástechnikai fejlesztőmérnöke van, akik gyorsan meg tudják valósítani azt, amit a bank kitalál.
Hegedüs Éva szerint „a digitalizáció önmagáért valóban csak a pénzt égeti”, akkor éri meg, ha a szenior banki tudással rendelkező szakértők úgy látják, hogy a digitális eszközökkel elérhető szolgáltatási színvonalra igény van vagy igény keletkezhet, a fiatal, digitális ismeretekkel rendelkező kollégák pedig tudnak hozni ennek megfelelő értékajánlatot.
Sebestyén Géza zárásul megjegyezte, azt énekelték neki tegnap, hogy „nem kell rappelnem, mert megvan a pénz”. Szerinte most három olyan vendég volt itt, akinek nem kellene rappelnie, nem kellene itt ülnie, csinálhatnának mást is, hiszen megvan a pénz – mégis felveszik minden hétfőn a fehér inget és a kosztümöt és bemennek a bankjukba. Ez a szakmai alázat pedig Sebestyén szerint önmagában is nagy tanulság a beszélgetést hallgató fiataloknak.
(Fotó: Ficsor Márton)