Miért jó egy bank, ha magyar? – Bankvezérek harca az MCC Feszten

2022. július 29. 19:24

A Bankholding letaszítaná a trónról az OTP-t, Csányi Sándor pedig az MKB-t még egyszer nem akarja szanálni – izzott a levegő a magyar bankrendszer urai között.

2022. július 29. 19:24
null
Kohán Mátyás
Kohán Mátyás

Miért jó egy bank, ha magyar?” címmel lépett fel pénteken a Mathias Corvinus Collegium által szervezett MCC Feszten a magyar bankvilág három nagyágyúja: Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Intézetének vezetője Hegedüs Évával, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatójával, Csányi Sándor OTP-vezérrel és Puskás Andrással, az MKB-t, a Budapest Bankot és a Takarékbankot tömörítő Magyar Bankholding elnöki főtanácsadójával beszélgetett.

Mitől erős egy bank?

A moderátor elsőként az egyes bankok erősségeit firtatta. Megemlítette: a digitális szolgáltatásairól elhíresült Gránit Bank rekordidő alatt lett nyereséges, ezért is kérdezi, miként látja a bank a saját jövőjét 5-10 év múlva.

Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató elöljáróban megjegyezte, megtiszteltetés számára Csányi Sándorral egy színpadon ülni, hiszen „ha a bankszektorban lenne Oscar-díj, ő vinné el a pálmát”, s ha egykor nem dolgozott volna az OTP-ben Hegedüs, a Gránit Bank sem lenne ilyen eredményes. A bank stratégiájáról szólva elmesélt egy anekdotát a Gránit alapításának idejéből: Demján Sándor alapítótól egykor megkérdezte, mi legyen a bank stratégiája, mire az üzletember úgy válaszolt,

Így tehát Hegedüs maga dolgozhatta ki a Gránit digitális stratégiáját, mely a lakossági szegmensben digitálisan affinis ügyfelekre, vállalati szempontból pedig régóta magas hozzáadott értéket termelő cégekre épít. A bankvezér elmondta, a digitális stratégiának köszönhetően versenyképesen tudnak árazni, így lett a bank már a negyedik évében nyereséges, miközben a nemzetközi bankvilágban ez 6-8 év után általános.

Sebestyén Csányi megszólalása előtt arról tett említést, hogy az OTP 60 százalékkal növelte a profitját a tavalyihoz képest, és ennek okáról kérdezte az OTP-vezért. Csányi mondandójának kezdetén tisztázólag megkérdezte, „a bank nagysága szerint allokáljuk-e a felhasználható időt, mert akkor én a hátralévőt felhasználom”, illetve „hogy miben nem vagyunk jobbak, arra rövidebben tudnék válaszolni”. A szót komolyra fordítva ugyanakkor elmondta, „az OTP nem csak napjainkban volt sikeres, hanem akkor is, amikor a magyar bankszektor még elég ódivatú termékeket és technológiákat használt, mert ott is mindig elsők voltunk a fejlesztésben, a ma már világszerte használt ügyfélértesítést, amelyet a kártyás vásárlás után kapnak az ügyfelek, az OTP vezette be elsőként a világon”. A siker másik titka pedig szerinte az akvizíció, hiszen a múlt évben a nyereség fele külföldről jött. Természetesen „az ez évi orosz-ukrán eredmény nem lesz annyira fényes, mint eddig volt”, ugyanakkor az OTP most jelentős stabilizáló szerepet is tölt be Ukrajnában Csányi szerint: bizonyos helyeken csak ők vannak bankként nyitva, és „van olyan, hogy az ügyfelek az alkalmazottakkal a padlón fekszenek, mert közben lövik a várost”.

Puskás András elmondta, a Bankholding a magyar piacon mérlegfőösszeg alapján a második legnagyobb, ráadásul a három bankjuk fúziója még nem teljes, és emellett új digitális bankot is építenek, így

Bankja erősségeként említette, hogy a vállalati bankolásban övék a legnagyobb hitelállomány, illetve az agrárcentrumuk finanszírozza a legtöbb ügyfelet az ország mezőgazdasági szektorában.

Jó, ha egy bank magyar?

Sebestyén Géza a második körben arra volt kíváncsi, „összefügg-e egy bank bármely erőssége a magyar tulajdonosi háttérrel, magyarsággal”. ​​​​​​

A bankvezetők ebben alapvetően szkeptikusak voltak. Puskás András szerint amíg a fúzió be nem fejeződik, addig elsődlegesen a magyar gazdaság fejlesztésére fognak koncentrálni, már csak azért is, mert 30,5 százalékban tulajdonosuk a magyar állam. 2024-et követően aztán szeretnének a Kárpát-medencében is terjeszkedni, e tekintetben pedig kulcskérdésnek látják, hogy az inflációellenes, háborús gazdasági környezetben brutálisan megemelkedett kamatok mikor állnak vissza a normális szintre, hiszen akkor lehet majd a bankok között jelentős verseny a lakossági, kis- és középvállalati piacon.

Sebestyén Géza az OTP esetében is kiemelte, hogy a bank 60 százalékban külföldi tulajdonban van. Az OTP vezetőjét a kérdés láthatóan felpaprikázta, és válasz helyett kérdést intézett Puskás Andráshoz, kik a Bankholding további tulajdonosai a 30,5 százalékos állami tulajdonon felül? Puskás ezt konkrétan nem mondta meg, csak annyit, hogy pénzalapok, amelyekről jelentek meg információk a sajtóban is. „Ennyire transzparens a Magyar Bankholding és az MKB tulajdonosi szerkezete” – reagált Csányi Sándor taps kíséretében, majd felhívta a figyelmet arra, hogy nincs transzparensebb működés a tőzsdei működésnél. Szerinte az OTP leginkább annyiban magyar bank, hogy magyar a vezetője, „hétszer kerültem újraválasztásra, és a legalacsonyabb szavazati arány a 99,96 százalék volt”; de önmagában „a magyar nem jelent semmit, a magyarok között is van gazember is, meg rendes ember is”. A cég magyar voltának kifejeződéseként értékelte ugyanakkor azt, hogy

amikor Soros György megshortolta a forintot és az OTP-t is, s a bank előtt egyik pillanatról a másikra bezárultak a pénzpiacok, az OTP prioritása a magyar anyabank fenntartása volt.

Némi szarkasztikus éllel megjegyezte azt is, „én valóban nagyon drukkolok az MKB-nak, hiszen az OTP is részt vett az MKB szanálásában”, ami„nekünk került a legtöbbe, így reméljük, többször nem kerül rá sor”. Az OTP érdeke épp ezért, hogy „a lehető legszigorúbb szabályok legyenek, mert a végén mindig mi ittuk meg a levét, ha későn reagáltak”. Puskás András erre úgy reagált, intézményesen a kapcsolat azért mindettől függetlenül nagyon jó az OTP-vel, és „nem csak önmagában kell nézni az MKB-t, hanem a Budapest Bankkal és a Takarékbankkal együtt”.

Hegedüs Éva úgy fogalmazott, „az előző beszélgetés alapján kiderült, hogy ez egy férfiszakma”, nem a bank nemzetiségével, hanem csakis a szolgáltatás minőségével lehet versenyezni. Ugyanakkor Helmut Schmidtet idézve azt is leszögezte, hogy az összes német kormány és kancellár történelmi bűne, hogy asszisztáltak ahhoz, hogy a német bankok döntési centruma elkerült Németországból, így annak, hogy egy bankrendszer mennyire van nemzeti tulajdonban, igenis van jelentősége.

Háborús gazdaság

Ezt követően a moderátor arról faggatta a bankvezéreket, hogy milyen hatást gyakorolt működésükre a háború. Csányi arról számolt be, hogy mind Oroszországban, mind Ukrajnában jelentős a visszaesés, ennek ellenére ottani leánybankjaik nem igényelnek plusz likviditást, mert jól tőkésítettek a bankok, jó menedzsmentjük van. Kifejtette, az OTP lényege a sok tartalék, „mások azon trükköznek, hogy ne kelljen annyi tartalékot képezni, mi meg azon, hogy hogyan tudunk eldugni valahova még egy kis tartalékot”. Épp ezért azt üzeni a kisbefektetőknek, hogy

Puskás András szerint mivel stratégiai céljuk, hogy ott legyenek a Kárpát-medencében, Ukrajna is vizsgálat tárgyát képezi, ezért remélik, hogy mire ez aktuális lesz, addigra már nem lesz háború. Említette azt is, hogy „erősődő gazdasági pályára állt Magyarország, ezt nehezíti most meg a háború, már év végével jönnek az ok a viharfelhők, amelyek negatív hatással lesznek az ügyfeleinkre, a mi dolgunk, hogy ne engedjük őket bedőlni”, ilyetén módon tehát „gazdaságpolitikai feladata is van a magyar bankrendszernek”.

Átveszi-e a fintech a bankvilágot?

A zárókörben a moderátor az új pénzügyi technológiáról, a fintechről kérdezte a bankvezéreket. Puskás András szerint „számos fintech csak égeti az angyal-befektetők pénzét”, ügyfélszerzés érdekében fenntarthatatlan üzleti modellt üzemeltetnek, ennek ellenére ők is dolgoznak fintech-cégekkel. „Azt reméljük, hogy 2023 lesz az az év, amikor már konkrét termékekkel is megjelenünk a piacon, ez egy legszélesebb körű fintech-együttműködés lesz Magyarországon, nem csak magyar, de nemzetközi cégekkel is” – fogalmazott a Bankholding elnöki főtanácsadója.

Csányi Sándor emlékeztetett: az első integrált informatikai rendszert az OTP fejlesztette ki Magyarországon, „mire a többiek rájöttek, hogy a lakossági bankolásnak is van esetleg értelme, nem csak a magas marzsú vállalatinak, mert az idővel elolvad”, addigra épp ennek köszönhetően már náluk voltak az ügyfelek, és nem is mentek el. Úgy fogalmazott, digitális bankolás tekintetében Magyarországon a Gránit és az OTP a legjobbak, ebben pedig kulcsszerepe volt annak, hogy Csányi annak idején kifejezetten össze is zörrent a jegybankkal a digitális rendszerük kiépítéséről. A jegybank ugyanis a Világbankkal akarta azt megfinanszíroztatni, de ott 75%-ban az ár, és csak 25%-ban a minőség volt a meghatározó, ezért végülis elbúcsúztak a Világbanktól. Szerinte a fintech nagyon fontos az OTP-nek, így a mai napig is rengeteg számítástechnikai fejlesztőmérnöke van, akik gyorsan meg tudják valósítani azt, amit a bank kitalál.

Hegedüs Éva szerint „a digitalizáció önmagáért valóban csak a pénzt égeti”, akkor éri meg, ha a szenior banki tudással rendelkező szakértők úgy látják, hogy a digitális eszközökkel elérhető szolgáltatási színvonalra igény van vagy igény keletkezhet, a fiatal, digitális ismeretekkel rendelkező kollégák pedig tudnak hozni ennek megfelelő értékajánlatot.

Sebestyén Géza zárásul megjegyezte, azt énekelték neki tegnap, hogy „nem kell rappelnem, mert megvan a pénz”. Szerinte most három olyan vendég volt itt, akinek nem kellene rappelnie, nem kellene itt ülnie, csinálhatnának mást is, hiszen megvan a pénz – mégis felveszik minden hétfőn a fehér inget és a kosztümöt és bemennek a bankjukba. Ez a szakmai alázat pedig Sebestyén szerint önmagában is nagy tanulság a beszélgetést hallgató fiataloknak.

(Fotó: Ficsor Márton)

Kapcsolódó cikkek

Összesen 27 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
syphax
2022. augusztus 01. 15:01
SZAROK A BANKOKRA!
antares007
2022. július 31. 12:55
Isten nem szokta megverni a barmokat te kis senkiházi csányi csicska seggfej,legfeljebb az ördög.Ne ilyen hevesen nyald a csányi gazdád hátsóját ,mert be fog ragadni a nyelved.A tények,kis niemand,ha még nem ismered őket.Az OTP ét 1994 válasz.győzelem után privatizálták,Horn döntése volt,hogy ne kerüljön külföldi kézbe,a te csányi gazdád és a simicska üvöltött hogy ki kapja,Horn a jásznak adta.Persze jó bankár lett kis túró rudi,nem vitás,de itt a kérdés,ha felfogtad az volt,jó e a magyar bank a embereknek, nem csányi zsebének és a részvényeseknek ,azoknak jó, nem vitás kis lepényagyú öcsköske,de milyen uzsorával?a leg rosszabb volt az össze bank közül,baromság,hogy ő hangoztatta a chf veszélyeit,amikor már mindenki látta,akkor.Az összes bankvezér egyöntetűen döntötte el akkor az egész magyar lakosságot átverő devizahitel programot és a chf nél sokkal rosszabb yen hitelt csak a te gazdád bankja merte odalökni az embereknek. Ez egy országot megvezető összbanki csalás volt, közjegyzői segédlettel,te vszínű kis pisás voltál akkor, és most azt gondolod,ha megvéded ezt az ócska uzsit akkor jutalomba részesülsz,a kiszolgáltatott embereket kell védeni te hitvány szolga,nem az egész országot lenyuló büdös gazembereket.A pokolról meg egy ilyen kisegér,mint te ,ne nyilatkozzon,az legyen a tigrisek és az oroszlánok dolga.Egyél egy lágy tojást mamival,az neked való.
Mátyás01
2022. július 29. 21:47
Nekem csak egy kérdésem lenne. Igaz-e, hogy ha a banki tartalék ráta mondjuk 10% (amit egyébként a nemzeti bank határoz meg), akkor a kereskedelmi bankok egy kihelyezett 100 milliós hitelnél csak 10 milliós összeggel kell rendelkezzenek, 90 millió pedig nem is létezik, ennek ellenére létrehozzák a semmiből és a 100 millió után szedik be a kamatot? Csak azért kérdezem, mert ha igaz, akkor én is szívesen hiteleznék, odaadom valakinek a nem létező pénzemet és kamatot kérek rá, csak nekem nincs pénzteremtési jogom.
Pelso j.
2022. július 29. 20:28
Nemhogy magyar, de lényeg, hogy haveri.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik