A segélyek kiszolgáltatottsága helyett az ön-, és közösségi gondoskodásra építene Fülöp Attila, a BM gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára. Interjúnk!
Gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárként folytatja Fülöp Attila a belügyi tárcánál. Nemcsak a titulus változik: a szociális és gyermekvédelmi terület mellett a társadalmi felzárkózás is az irányítása alá kerül.
A gondoskodáspolitika szó fejezi ki a nemzeti kormány szemléletváltását ezen a területen – mondja lapunknak Fülöp Attila, akinek korábban, ugyancsak a belügyi tárcánál, szociális ügyekért felelős államtitkár volt posztjának elnevezése.
„Már korábban elkezdtük azt a munkát, amely
a segélyek kiszolgáltatottsága helyett az ön-, és közösségi gondoskodásra és a felelősségvállalásra épít.
Ebben a ciklusban pedig már az államtitkárság elnevezése is kifejezi ezt a paradigmaváltást. A szó ezenkívül utal arra is, hogy itt nem egy egyszemélyes segítő kell az állam szerepében; a helyi közösségek, az önkormányzatok, az egyházi és civil szereplők együttműködése nélkül nincs hatékony közös gondoskodás. Olyan gondoskodáspolitikában hiszünk, amelynek van mersze feltenni a kérdést, hol húzódik az öngondoskodás és a közösségi felelősségvállalás határa, kiknek, mikor kell egy nehéz élethelyzetben segítőként szerepet vállalniuk.”
Fülöp Attila hangsúlyozza lapunknak, az elmúlt évtized nagy eredménye, hogy egymillió ember tért vissza a munka világába. Ezt a törekvést fémjelzi a „segély helyett munkát” elv, vagyis hogy minél több ember képessé váljék, illetve képes maradjon az öngondoskodásra. „A képességek ne elsorvadjanak, hanem lehetőleg kibontakozzanak” – tette hozzá, egyaránt utalva például a megváltozott munkaképességűekre vagy a mélyszegénységben élő romákra.
Az államtitkár rámutatott: stratégiai jelentősége van annak, hogy az elmúlt tizenkét évben előtérbe került a civil és egyházi szervezetek szerepvállalása, amelyek az önkormányzatok intézményeivel és állami szereplőkkel közösen vállalnak felelősséget.
„Örvendetes folyamat indult el azzal – magyarázta az államtitkár –, hogy az egyházak közfeladat-átvállalásra jelentkezve sok szociális és gyermekvédelmi intézményt átvettek. Az ő szociális hálójukkal, kapcsolati rendszerükkel és étoszukkal sokkal többet tudnak segíteni a rászorulókon. De az, hogy
a gondoskodás nem állami monopólium többé,
nem jelenti, hogy az állam kivonulna, ne vállalna többé felelősséget. Ugyanúgy ad támogatást, meghoz jogszabályokat, de ezen felül bevonz, koordinál olyan szereplőket, akik még komplexebbé tudják tenni a segítő odafordulást. Ez érvényes idősotthonok fenntartásától a társadalmi felzárkózással és romaintegrációval összefüggő projektekig sok mindenre.”
Utóbbi kapcsán Fülöp Attila utalt a kormány 2019 elején a 300 leghátrányosabb helyzetű település felzárkóztatására indított átfogó programjára, amelyet döntően a Magyar Máltai Szeretetszolgálat valósít meg, Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos vezetésével.
„A felzárkózásnál is fontos – fejtette ki az államtitkár –, hogy ne képességeket sorvasztó, hanem motiváló hatása legyen, ne megoldani akarjuk valaki helyett a problémáját, hanem segíteni akarjunk a »hálót adni, nem halat « mottó jegyében.”
Fülöp Attila azzal is indokolta a szociális és felzárkózási területeknek a Belügyminisztériumban történő összekapcsolását, hogy e tárcához tartoznak maguk az önkormányzatok. Az államtitkárságon kezelt területek ezer szállal kötődnek az önkormányzatok intézményrendszeréhez.
„Az önkormányzatoknál van meg az a tudás, amely helyben a legtöbb probléma felismeréséhez kell,
ott ismerik, melyik család mire képes, illetve melyik családnak mi jelentheti a megoldást” – jegyezte meg.
S hogy mit tart leginkább szem előtt, illetve fő kihívásnak a nemzetközi helyzet tektonikus rázkódásai és annak hazai következményeit tekintve? Fülöp Attila erre azt felelte: azon lesz, hogy a szociális, illetve gyermekvédelmi intézményrendszer – megtartva családközpontú szemléletét – továbbra is szilárdan, biztonságosan működjön hazánkban, járványok vagy éppen a szomszédunkban folyó háború begyűrűző hatásai ellenére is.
Nyitókép: Földházi Árpád
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
