A Liget-projekt meccs politikai értelemben eldőlt – jelentette ki a miniszteri biztos.
Hamis mítosz a Liget túlterheltsége – állítja Baán László miniszteri biztos, aki biztos abban, hogy hosszú távon gazdasági szempontból is megtérül az eddig 250 milliárdos befektetés. Azt is biztosra veszi, hogy a beruházás nem áll meg, a Nemzeti Galéria is megépül. Úgy véli, a főváros pusztán politikai okokból támadja hamis zöld érvekkel a projektet – írja a Baán Lászlóval készített interjúban a HVG.
A miniszteri biztos elmondta az interjúban: „az, hogy jelenleg egyszerre láthatók a Szépművészetiben Hieronymus Bosch és Henri Matisse művészetét átfogóan bemutató tárlatok, tervezett volt.
Ilyen együttállás nemhogy nálunk, de sehol a világon nem volt még és valószínűleg nem is lesz soha.
Ez a két óriási jelentőségű életmű létünk két teljesen különböző megközelítését mutatja be. Amíg Bosch az emberiség sötétebbik oldalát veszi górcső alá, addig Matisse a fény és az életöröm mestere. Ezek mellett idén volt még egy kiemelkedően fontos Cézanne-bemutatónk (Cézanne-tól Malevicsig címmel), ősszel nyílik majd az El Greco-kiállítás, a Nemzeti Galériában pedig tavaly, a második félévben volt az átfogó Gerhard Richter-tárlat. Ezt a sorozatot alapvetően így terveztük, egyedül a Cézanne volt az, amit korábban akartunk megnyitni, csak a pandémia miatt csúszott.”
Baán László hozzátette,
„az egyik leglátogatottabb kiállítás lesz a Szépmű történetében, már több mint kétszázezren jöttek el eddig megtekinteni.
A közvetlen költségek ilyen látogatószámnál már nagyjából megtérülnek, de maga a múzeumi alapműködés – nemcsak nálunk, de bárhol másutt Európában – állami támogatás nélkül fenntarthatatlan lenne.” – tette hozzá.
Emellett a miniszteri biztos megjegyezte: „most tavasszal semmivel sem kevésbé döntöttek a választók a Ligetről, mint a 2019-es önkormányzati választásokon, amelynek eredményére, mint felhatalmazásra folyamatosan hivatkozott a fővárosi vezetés a Liget-projektet akadályozó fellépései esetén. Az emberek természetesen soha nem egy konkrét ügyről szavaznak, sem a helyi, sem az országos választásokon, hanem versengő politikai ajánlati csomagok közül választanak. Ezekben a „csomagokban” 2019-ben és 2022-ben is, mindkét oldalon látható helyen, stratégiai vállalásként szerepelt a Liget-projekthez, Magyarország száz éve legnagyobb kulturális fejlesztéséhez való viszony.
„A Liget-projekt meccs politikai értelemben eldőlt. Nem azért, mert a miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány fel fogja építeni az Új Nemzeti Galériát. Hanem pont fordítva:
azért mondta, hogy fel fogja építeni, mert az emberek láthatóan egyöntetű tetszéssel fogadták azt, ami eddig megvalósult.”
Kiemelte továbbá, hogy: „a főváros 2019-ben megválasztott új vezetése hivatalba lépése óta, a kormányoldal erre vonatkozó többszöri javaslatát elutasítva, semmiféle tárgyalásra nem volt hajlandó a Liget projektről – tehát mivel nem voltak tárgyalások, nem lehetett egyetlen javaslatukat sem lesöpörni az asztalról” – tette hozzá.
Baán kifejtette: „A projektet legharsányabban ellenző politikusok, jelesül a jelenlegi fővárosi vezetés évekig úgy gondolta, hogy ezzel a nettó politikai termékkel, a Városliget úgynevezett „védelmével”, vagyis a Liget-projekt folyamatos gyalázásával megütötte a főnyereményt: egy érzelmileg és morálisan is jól hangzó témával erősítheti a saját táborát, s legfőképp olcsón, bármiféle valós, saját teljesítmény nélkül bizonyíthatja a zöldnél is zöldebb elkötelezettségét. Ez a politikai kalkuláció éveken keresztül biztos szerzett is híveket, csak azzal nem számolt, hogy végül majd szembejön a valóság – s a megújított Liget-részeket látva a saját híveik fogják megkérdezni, hogy miért is hazudtak nekünk, hol van itt a tönkretétel és pusztulás?”
Arról is beszélt a főigazgató: „A Liget tényleges környezeti túlterhelésének legfőbb tényezője egyébként a rajta a Kós Károly sétányon keresztül zúduló, napi akár 10–15 ezres autóforgalom. Ha a főváros nem pusztán zöldarcoskodna és szimpla politikai haszonszerzésből foglalkozna a ligetvédelemmel, akkor már réges-rég lezárta volna a Kós Károly utat és a Hungária úti felüljáróról oda vezető le-, illetve felhajtókat. Ehhez nem kell semmiféle pénz vagy kormányzati döntés – ezt csakis a főváros tudja és tudta volna eddig is bármikor, egyetlen nap alatt megtenni, ha csak tizedannyira szívén viselné a Városliget sorsát, mint amennyire ezt magáról mutatni szereti.”
Nyitókép: Mátrai Dávid/Mandiner
Alice Weidel exkluzív interjút adott lapunknak, amelyben hangsúlyozta: 2026-ban a szuverenitás és az Ursula von der Leyentől való függés közt kell választanunk.
Hát ez meg meg mi volt?
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Mandula Viktor csokorba szedte azokat a kényes témákat, amikre bizonyára sokan kíváncsiak lennének.
Egy másik kapus közben megdicsérte Vargát.
Az Oscar-díjas rendező új mozija, az 1957 tavaszán, Budapesten játszódó Árva október 23-ától látható a mozikban. Interjúnk.
A kritikus azon is kiakadt, hogy egy olyan nőt hord a tenyerén a magyar szórakoztatóipar, aki azért „hisztizik”, mert valaki rosszat mond rá.
Pierre Schill szerint a cél, hogy a többi ország rettegjen a francia hadsereg erejétől.
