Azt követően, hogy Novák Katalin köztársasági elnök aláírta, megjelentek az Alaptörvény tizenegyedik módosításáról szóló rendelkezések a Magyar Közlönyben.
Azt követően, hogy Novák Katalin köztársasági elnök aláírta, megjelentek pénteken este az Alaptörvény tizenegyedik módosításáról szóló rendelkezések a Magyar Közlönyben. Az alkotmánymódosítás értelmében összevonják a 2024-es EP-választásokat az önkormányzatival, valamint jönnek a vármegyék.
Fontosabb részletek:
„Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítása” – mint arról az beszámoltunk, ezzel a címmel nyújtott be javaslatot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kicsit kevesebb mint egy hónappal ezelőtt.
Az általános indoklásból kiderült, hogy: „az Alaptörvény tizenegyedik módosítása indítványozza, hogy a következő, 2024. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását és az azt követő önkormányzati választásokat október hónap helyett április, május, június vagy július hónapban legyen szükséges megtartani,
az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg, vagyis a szavazásokat egy napra lehessen kitűzni”.
Kocsis Máté szerint a 2022. évi országgyűlési választás és az ugyanazon a napon lebonyolított országos népszavazás igazolta a közös rendezés költségmegtakarító hatását, amely a konkrét esetben több mint tízmilliárd forint volt.
A módosítás ezenfelül tartalmazta az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is, „a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik”.
A Kocsis Máté által jegyzett dokumentumban arról is írnak, hogy „a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak.
A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg.
A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”.
Az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításáról szóló indítványt végül 140 igen, 36 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta és bár nem látott kényszerítő okokat, de a köztársasági elnök pénteken alá is írta azt.
Nyitófotó: Földházi Árpád
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Bütyök közönsége attól lett a leglelkesebb, hogy újra megyének fogják nevezni a vármegyéket.
A főpolgármester rövidesen kifut az időből.
Modernizációt ígérnek, de amit a Tisza Párt közigazgatási reformként hirdet, az valójában veszélyes amatörizmus és politikai tisztogatás.
Iskolabezárás, kórházi ágyritkítás, „nyugdíjreform”, közigazgatási tisztogatás, agrártámogatások megvonása, igazságügyi puccs – többek között ezekről beszélt a Tisza alelnöke.
Már hivatalos: ezúttal a területi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők kapnak 15 százalékos emelést, szeptember 1-jétől!
A miniszter a miskolci útfelújításokról és a vadkárokról is beszélt.
Egy égő lakásból kellett kimenekíteni a hetvenes éveiben járó házaspárt és mozgássérült felnőtt gyermeküket.
Az orosz elnök újra együttműködést ajánl Európának, miközben az ukrajnai háború lezárásának feltételeiről beszélt.
