Kinyílt Mikulás-napon a miniszter puttonya: soha nem volt még ennyire magabiztos Szijjártó
„Messziről is látható gazdasági növekedés várható jövőre Magyarországon” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
A pénzügyminiszter szerint a 2024-re tervezett NATO vállalásunkat már 2023-ban elérjük.
Varga Mihály a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról beszélt, hogy a rezsivédelmi és a honvédelmi alapra azért van szükség, hogy a családok terhein könnyíteni tudjunk, meg tudjuk őrizni az elért eredményeket, a háborús helyzetre válaszolva pedig garantálni az ország békéjét és biztonságát – olvasható az atv.hu cikkében.
Varga emlékeztetett: 2019-ben, a járvány kitörése előtt a költségvetés 1 százalékos hiánnyal számolt, a válság azonban felülírta a számokat.
– jegyezte meg, utalva arra, hogy a kormány elkötelezettségén mindez nem változtat. A jövő évi költségvetés tervezete biztosítja, hogy a következő években az államháztartás visszaálljon a járvány előtti fegyelmezett pályára, éppen ezért a hiány és az államadósság is csökken 2023-ban, 3,5 százalékra, illetve 73,8 százalékra.
– közölte a miniszter.
A jövő évi költségvetést úgy tervezték meg, hogy a rezsivédelmi alapba 670 milliárd forint, a honvédelmi alapba pedig 842 milliárd forint folyna be. Ez utóbbival Magyarország eléri azt, hogy a korábban tervezett célját, miszerint NATO-vállalásként 2024-ig a bruttó hazai termék legalább 2 százalékát költi védelemre, már 2023-ban el fogja érni, hiszen a honvédelmi kiadások jóval 1300 milliárd forint fölé fognak emelkedni – közölte a műsorban a kormánytag.
Varga Mihály elmondta, hogy a rezsivédelmi alappal az a céljuk, hogy
A rezsivédelem fontosságát mutatja az, hogy Európa számos országában most keresik a megoldást a családi költségvetések megtámogatására az energiacégek extraprofitján keresztül; erről Nagy Britanniában, Németországban és Franciaországban is folynak viták – írta meg az MTI.
A pénzügyminiszter a magyar rendszer előnyének nevezte, hogy Magyarország már 2013 óta olyan rezsivédelmi rendszerben tud gondolkodni, amely biztosítja ezt a védelmet, most azonban nagyon erős kihívás jelentkezett a magas energiaárak és az infláció miatt a rendszer fenntarthatóságának tekintetében. A magyar kormány úgy döntött, hogy meg kívánja ezt a rendszert őrizni: a rezsivédelmi alap kifizetéseinek azt a célt kell szolgálniuk, hogy az energiaellátás – akár gázról, akár áramról van szó – az eddig megszokott keretekben történjen.
Címlapkép: Földházi Árpád