Stabilitás és dinamika – ilyen lesz az új kormány

Alaposan átalakul, de nagyobbrészt mégis a régi marad – ezzel a látszólagos ellentmondással lehet röviden jellemezni az új kormányzati struktúrát az eddig megismert információk alapján. Orbán Viktor ugyanis a korábbiakhoz hasonlóan a legtöbb minisztert megtartotta pozíciójában, van két nagy visszatérő is, viszont mindössze három új miniszter kapott helyet az új kabinetben.

Bár a miniszterelnök Kossuth Rádiónak adott interjúban úgy fogalmazott, „sok és mélyreható változást” tervez, ez első blikkre nem látszik. Jobban megnézve azonban látható, hogy megszűnt három miniszteri tisztség és az egyik legismertebb minisztérium, a hozzájuk tartozó feladatok megoszlanak majd a korábbi és az új tárcák között, miközben egyes megmaradó minisztériumi szakterületek is gazdát cserélnek majd.

Összegeztük, mit lehet eddig tudni Magyarország új kormányáról, és elemzők segítségével megpróbáltunk feltérképezni, ezek alapján mire számíthatunk a következő négy évben.

Az új kormány fókuszában a gazdaság lesz

Az a kormánynévsor bemutatása óta egyértelmű, hogy az ötödik Orbán-kormány fókuszában a gazdasági kérdések állnak majd. Öt olyan miniszter is lesz a kabinetben, akik alapvetően gazdasági kérdésekkel foglalkoznak majd.

Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, korábban az MNB alelnöke, gazdaságfejlesztésért felelős miniszter lesz, feladatai közé tartozik majd a bankok, tőzsdék, biztosítók, magántőkealapok, az állami vállalatok és a szerencsejáték felügyelete.

Orbán Viktor miniszterelnöki eskütételét követően elmondott beszédében kiemelte, hogy

Ez alapján valószínűleg nem véletlen, hogy az ezzel kapcsolatos feladatokért immár önálló minisztérium felel, amelyet Lázár János vezet majd.

Az Európai Unióval folytatott állandósult viták, és a pénzügyi források visszatartása szintén nem mellékes szempont, különösen a jelenlegi világgazdasági helyzetben, így érthető, hogy Navracsics Tibor, volt EU-biztos személyében ezért is egy kormánytag felel majd.

A lassan örökös pénzügyminiszterré avatható Varga Mihály szerepét nem kell magyarázni, és alapvetően a gazdasági kérdésekkel foglalkozik majd Technológiai és Ipari Minisztérium. Palkovics László minisztériumához tartozik a nevében említett területek mellett az állami infrastruktúra kezelése a bányászat és a környezetvédelem ügye.  

Mélyreható változások

A változások közt talán a legszembetűnőbb, hogy megszűnik a sokat bírált, a humán területekért felelős államtitkárságokat tömörítő Emberi Erőforrások Minisztériuma, és az alá tartozó szakpolitikai faladatok a jövőben megoszlanak a korábbi, és az újonnan létrejövő tárcák között.

Ez a közelmúlt eseményeit tekintve nem olyan nagy meglepetés. A családpolitika területe Novák Katalin személyében önálló tárca nélküli miniszterhez került, a koronavírus-járvány kezdete óta pedig az egészségügy jó részét a Belügyminisztérium felügyelte. Ide kerül most a közoktatás és a szociális terület is.

A családokért felelős tárca nélküli miniszter posztja azonban most megszűnik.

Csakúgy mint a felsőoktatás valamint a szakoktatás területei.  

Szintén megszűnik a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszteri tisztség is. Ezt a projektet mostantól Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter vezeti. A nemzeti vagyon kezelése pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter hatásköre lesz.

Nagy változás még, hogy a kiemelt beruházások kezelése és az építésügy irányítása egyaránt kikerült a Miniszterelnökség feladatai közül, és Lázár János vezetésével egy önálló tárca végzi majd ezeket. A környezetvédelem pedig az agrárminisztériumtól a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz (TIM) kerül.

Összefonódó szerkezet

A korábbi Orbán-kormányokkal szemben az új kabinet esetében szembeötlő, hogy nagyon sok olyan szakpolitikai terület van, amelyek több tárcát is érintenek. Az oktatás egyik részét például a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium, a másikat Csák János tárcája viszi majd.

A miniszterelnöki beszédben elhangzottak alapján – miszerint az oktatás és az egészségügy területén számít az egyházakra – e két belügyhöz tartozó terület érinti az egyházakért is felelős Semjén Zsolt tárcáját is. Az oktatással is összefüggő kutatás-fejlesztési terület bizonyos értelemben a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztériumot is érinti.

(érthető, hogy a két miniszter még a kormány megalakulása előtt összeült egyeztetni) és a szintén a TIM-hez tartozó állami infrastruktúrával valamint iparral egyaránt. Meg persze az éppen óriási ütemben fejlődő hadiiparral, amely a Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette Honvédelmi Minisztérium egyik fő területe.

Mindezt jó ideig lehetne még sorolni, de a lényeg az, hogy ez alapján valószínű, hogy a minisztériumok elsősorban nem a korábbiakhoz hasonló elkülönült szakpolitikai intézmények, hanem összefonódó rendszert alkotó, egyes problémakörökért  felelős központok lesznek, amelyek az eddigieknél szorosabban együtt fognak működni.  

Győztes csapat

A változások és a strukturális átalakulás mellett azonban a miniszterek legtöbbje személyét és feladatait tekintve is a stabilitást, az állandóságot képviseli. Varga Mihály negyedik alkalommal lesz pénzügyminiszter, a belügyminiszteri posztot, ahogy eddig mindegyikben, Orbán Viktor ötödik kormányban is Pintér Sándor tölti be. Semjén Zsolt, ahogy az elmúlt tizenkét évben, ezúttal is miniszterelnök-helyettes lesz.

Tapasztalt miniszternek számít a 2015-től tárcavezető Rogán Antal, aki továbbra is a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője lesz. Szintén komoly rutinnal rendelkezik Szijjártó Péter, aki 2014 óta külügyminiszter, és Gulyás Gergely, aki második ciklusát kezdi a Miniszterelnökség élén.

Palkovics László akadémikus, egyetemi tanár volt már kormánybiztos, valamint innovációs és technológiai miniszter, most a mögöttünk álló ciklushoz hasonló területekért felel. Varga Judit és Nagy István pedig újrázhatnak igazságügyi -, illetve agrárminiszterként.

Orbán Viktor ebben a ciklusban is politikai igazgatóként számít Orbán Balázs munkájára. A Miniszterelnökség eddigi miniszterhelyettese új, szélesebb feladatkört kap: általános politikai, külpolitikai és közpolitikai, valamint társadalom-, gazdaság- és egyéb szakpolitikai kérdésekben tanácsával, illetve véleményével segíti a miniszterelnök és a kormány tevékenységét és döntéseinek előkészítését. 

Hajdú András kutató, Mathias Corvinus Collegium Politikatudományi Műhely: