Portrénk Nagy Mártonról, az ötödik Orbán-kormány gazdaságfejlesztési miniszterjelöltjéről.
„Alakulunk” – ezzel a kommentárral tett ki szerdán fotót Orbán Viktor kormányfő a közösségi oldalára, rajta azokkal, akikkel kormányalakításról tárgyalt a Karmelita kolostorban.
Ott ült az asztalnál Varga Judit, Gulyás Gergely, Lázár János, Navracsics Tibor, Palkovics László, Pintér Sándor, Rogán Antal, Semjén Zsolt, Csák János, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Nagy Márton is. Nem volt ott az egyeztetésen Varga Mihály és Szijjártó Péter, de a miniszterelnök sajtófőnöke szerint rájuk is stabilan számítanak az újonnan felálló kabinetben. Csák, Szalay-Bobrovniczky és Nagy Márton is most először kaphat tárcát, habár mindannyian elismert szakemberek a maguk szakterületén. E cikkünkben a gazdaságért felelős minisztérium jelöltjét mutatjuk be.
*
Nagy Márton okleveles közgazdász, Szolnokon született, felsőfokú tanulmányait a Budapesti Közgazdasági Egyetemen végezte.
1999-ben az Államadósság Kezelő Központban kezdte karrierjét; egy évre rá már az ING vezető elemzője volt, hogy onnan átigazoljon a Magyar Nemzeti Bankhoz mint közgazdasági elemző. Majd két évtizedet húzott le a jegybanknál, ahol főnöke volt Járai Zsigmond mellett a második Orbán-kabinettel nem igazán jó viszonyt ápoló Simor András is. 2020-as távozását megelőzően Matolcsy György elnök mellett dolgozott mint az MNB monetáris politikáért, pénzügyi hitelösztönzéséért felelős alelnöke.
Korábbi munkatársai, ismerői nagy munkabírású, angolul és németül is kiválóan beszélő, ambiciózus, elhivatott szakembernek írják le. Ezt jelzi például, hogy ugyan dolgozhatott volna a piaci szektorban, hiszen versenyképes tudás birtokában volt azáltal, hogy a kilencvenes évek végén elképesztő hiány volt a modern közgazdaságtanhoz értő szakemberekből, menedzserekből; ő azonban
2014-től a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztályának elnöke; 2015-től két éven át a Budapesti Értéktőzsde vezetője volt; ugyanezen évtől az Országos Betétbiztosítási Alap és a Szanálási Alap igazgatótanácsi, valamint a Központi Elszámolóház és Értéktár és a KELER Központi Szerződő Fél igazgatósági tagja.
A jövendőbeli nemzetgazdaságért felelős tárcavezető a tudományos világban is dolgozik. Vendégtanár volt például a Külkereskedelmi Főiskola Mikro- és makrogazdasági tanszékén; szakmai publikációiban pedig rendszeresen elemzi a pénzügyi rendszer kihívásait.
Erőssége a matematikai alapú közgazdaságtan, a formális logika, az MNB-ben például fontos szerep hárult rá, amikor szakpolitikai javaslatokat kellett megfogalmazni. De részt vett a növekedési hitelprogram kidolgozásában, a devizahitelek forintosításában, illetve a BÉT államosításában is.
2020-ban távozott a jegybanktól, a szakításnak egyébként volták már korábban is jelei. Egyes sajtóbeszámolók rivalizálásról beszéltek (Balog Ádám akkori alelnökkel versenyeztek az MKB vezetéséért – a szerk.), mások szerint nem tudott kijönni főnökével. Hogy ki hozta meg a végső döntést, nem tudni, mindenesetre a jegybank akkori közleménye így fogalmazott: „Nagy Márton – más fontos vezetői megbízatása miatt – a mai napon lemondott alelnöki tisztségéről.”
Nem sokkal később persze kiderült, mit is takart az a megbízatás, ami miatt változtatás következett be, ő lett a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója a Miniszterelnökségen.
Most péntekre pedig hivatalossá vált:
Egy olyan időszakban érkezett Orbán kormányába, amelyre korábban nemigen volt példa. A koronavírus-járvány egészségügyi következményei mellett gazdasági sokkhatás is érte Magyarországot, s mint az általánosságában megfigyelhető volt, a válságkezelés idehaza is a protekcionizmus, az állami közbeavatkozások, támogatások, valamint a felügyeleti eszközök kiterjesztésének irányába indult el.
Azonban nem a 2010 előtti recept lett újrahasznosítva, hiszen nem pusztán a recesszió minimalizálásán volt a hangsúly, hanem a növekedés-ösztönzésen, amelyhez hozzárendelték többek között az adócsökkentéseket, hitelezéseket – a pénzügyi stabilitás továbbra is szem előtt tartva. Ebben Nagy Márton is közrejátszott.
Visszafelé haladva az időben, az élelmiszerárstopról például így vallott: a lépés és a korábban meghozott intézkedések, így a rezsicsökkentés, az üzemanyagárak befagyasztása, illetve a kamatstop jól illeszkedik a kormány antiinflációs politikájába, a családokat ugyanis meg kell védeni. Még azon az áron is, ha ez a kiskereskedőknek is jelentős veszteséget okoz.
Vagy itt van a forint árfolyamának ingadozási kérdése, amelyről azt mondta: a magyar fizetőeszköz a brüsszeli szankciók áldozata, kilengései mögött jelentős részben spekulációs támadások állnak. A válságok előtti időszakban is inkább a központosítás mellett tette le a voksát, a bankpiaci konszolidációról többek között ezt nyilatkozta: „Korábban is azt mondtam, hogy közgazdaságilag öt nagybankkal működne jól a magyar piac, és ezt továbbra is így gondolom.”
A gazdasági stabilitás fenntartásának lehetőségét viszont másként látta, mint az MNB jelenlegi vezetése: „A makrogazdasági sérülékenység megítélése szempontjából ugyanakkor nem az aranynak, hanem elsősorban a likvid, biztonságos, devizaköveteléseket is magába foglaló nemzetközi tartalékállománynak van jelentősége.” Ehhez képest nyilatkozata után másfél évvel a jegybank közölte, hogy tízszeresére növelte hazánk aranykészletének nagyságát.
*
Pénteken a miniszterelnök sajtófőnöke mindezen túl így fogalmazott:
„Magyarországnak olyan kormányra van szüksége,
amely alkalmas arra, hogy az ország előtt álló kihívásokra jó válaszokat tudjon adni.
Orbán Viktor ennek a logikának megfelelően alakította ki a kormány szerkezetét, és a kormányt vezető személyeket is ez alapján választotta ki.”
Nyitókép: Kovács Tamás / MTI
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
Magyarország vezető régióként léphet az új gazdasági korszakban.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
