Visszafelé haladva az időben, az élelmiszerárstopról például így vallott: a lépés és a korábban meghozott intézkedések, így a rezsicsökkentés, az üzemanyagárak befagyasztása, illetve a kamatstop jól illeszkedik a kormány antiinflációs politikájába, a családokat ugyanis meg kell védeni. Még azon az áron is, ha ez a kiskereskedőknek is jelentős veszteséget okoz.
Vagy itt van a forint árfolyamának ingadozási kérdése, amelyről azt mondta: a magyar fizetőeszköz a brüsszeli szankciók áldozata, kilengései mögött jelentős részben spekulációs támadások állnak. A válságok előtti időszakban is inkább a központosítás mellett tette le a voksát, a bankpiaci konszolidációról többek között ezt nyilatkozta: „Korábban is azt mondtam, hogy közgazdaságilag öt nagybankkal működne jól a magyar piac, és ezt továbbra is így gondolom.”
A gazdasági stabilitás fenntartásának lehetőségét viszont másként látta, mint az MNB jelenlegi vezetése: „A makrogazdasági sérülékenység megítélése szempontjából ugyanakkor nem az aranynak, hanem elsősorban a likvid, biztonságos, devizaköveteléseket is magába foglaló nemzetközi tartalékállománynak van jelentősége.” Ehhez képest nyilatkozata után másfél évvel a jegybank közölte, hogy tízszeresére növelte hazánk aranykészletének nagyságát.