A holding előrejelzése szerint az inflációs nyomás az év második felétől enyhülhet.
Az orosz-ukrán háború bizonytalanságot okoz, azonban egyelőre úgy tűnik, hogy behozhatók a hátrányok, így a gazdaság idén 5,9 százalékkal növekedhet, ami mindössze 0,1 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzéshez képest – mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
Kiemelte: a GDP-adatok alakulásában a háztartási fogyasztásnak kiemelkedő szerepe lesz, az egyik fő motor a 14,9 százalékos bruttó átlagbér-növekedés lesz.
– így fogalmazott. A holding előrejelzése szerint idén 7 százalékig emelkedhet az alapkamat, és jövő év közepétől indulhat el a kamatcsökkentés. Az infláció a következő hónapokban tovább nőhet, az év egészében 8,2 százalékon alakulhat; az inflációs nyomás az év második felétől enyhülhet, jövőre pedig a fogyasztói árak 4,2 százalékkal nőhetnek.
Suppan Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaárakban óriási kilengéseket okoz a háború, az árak nagyon magas szinteken mozognak, és nem lehet előre tudni, hogy mi lesz. Az üzemanyagár-plafon egyelőre fenntartható szerinte, de előbb-utóbb – jegyezte meg – ki kell vezetni.
Az elemző elmondta, hogy az államháztartási adatokat számos tétel rontja idén, a háztartási energiaárak miatt 1000 milliárd forint körüli, a kamatok növekedése miatt 200-300 milliárdos plusz kiadással kell számolni, továbbá a jegybank tőkepuffere is eltűnt. Jelezte ugyanakkor azt is: bevételi többletek tompíthatnak ezen a helyzeten, az első negyedévben az áfabevételek például 25 százalékkal magasabbak voltak az előző év azonos időszakához képest, a költségvetés bevételeinek 27 százaléka teljesült idén eddig, ami kedvezőnek mondható. Kiigazításokra, átstrukturálásra ugyanakkor szükség lesz, amelyek a kormányzati hírek alapján nem a háztartásokat, hanem a beruházásokat érinthetik – fűzte hozzá.
– húzta alá. A szakember felidézte, hogy a gazdaság teljesítménye mára 3,4 százalékkal meghaladja a járvány előtti szintet. A gyors kilábalásban az infokommunikációs ágazat jelentős szerepet játszott; a szektor szárnyalása várhatóan folytatódik – hangsúlyozta. A beruházási ráta továbbra is magas marad, az eddigi 28-29 százalékhoz képest azonban kismértékű csökkenés következhet be, 27,5 százalékos adat várható 2022-ben jelezte előre.
Az építőipar teljesítménye idén hozzáad a növekedéshez, a szektort nem csak a lakásépítések, hanem a jelentős működőtőke-beáramlás, a gyárépítések, az irodaberuházások is húzzák – jegyezte meg. Az elemző szerint a kiskereskedelem jelentős löketet adhat a növekedésnek a következő hónapokban, a lakosságnál még jelentős mértékű el nem költött jövedelem halmozódott fel, továbbá a külföldi vásárlók is visszatérnek fokozatosan.
(MTI)
Nyitóképen: Dolgozó a Félegyházi Pékség Kft. kiskunfélegyházi üzemében. Fotó: MTI / Rosta Tibor
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
A számok nem tévednek: a javuló inflációt érzékelik a vásárlók is.
Beindul a gazdasági növekedés, egyre több pénze lesz az embereknek és a beruházások is felfuthatnak. Ha sikerül az orosz-ukrán háborúban békét kötni, akkor még inkább kilőhetnek a mutatók Magyarországon. Ezt várják a magyar gazdasági elemzők.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
A baloldali groteszk, torz logikában az özvegy igazságtalan előnyhöz jut – mutatott rá Orbán Balázs.
Andrij Szibiha ezt nem teszi zsebre.
Ordas hazugságnak nevezte korábban az agrártámogatások megvágásáról szóló brüsszeli terveket.
