Vége lehet a postcoviddal szenvedők kálváriájának – szakértő a Mandinernek

„Október végén, november elején voltam igazolt covidos, tizenegy napot töltöttem otthon. 40 fokos láz, száraz, majd hurutos köhögés, gyengeség. Nehézlégzéssel jöttem ki belőle, ami három hétig tartott, de elő-elő jön a mai napig is. Néha, mintha a mellkasomon ülnének, de nem tart sokáig” – mondja a Mandinernek egy neve elhallgatását kérő, postcoviddal diagnosztizált nő, az egyszerűség kedvéért nevezzük Tímeának. Közel fél évvel a vírusfertőzést követően elkezdett napjában többször is rosszul lenni – ahogy fogalmaz – olyan volt, mintha „részeg lennék”.

Ezek a rohamok azóta is megvannak nála, és mindössze egy percig tartanak. Tímea a rosszullétek alkalmával és közvetlen utánuk is mérni kezdte a pulzusát, és azt figyelte meg, hogy a hirtelen fellépő szédülés idején a pulzus 140-ig is felszökött, míg azt követően visszazuhant a normál értékre. Elment hát magán úton kardiológushoz, aki szívultrahangot és 24 órás EKG-t is csinált. Előbbi nem mutatott eltérést, utóbbin viszont láthatók voltak a magas kiugrások. Béta-blokkolónak nevezett gyógyszert kapott, és bár csak napi felet szedett, négy nap után 48-50 körülire zuhant a pulzusa.

miatt elment a sürgősségire, ahol mind a neurológiai, mind a gégészeti vizsgálatának eredménye negatív lett. Innen mentővel elvitték CT-re, hogy kizárják az embóliát, és bár arra mutató jel nem volt, a panaszai sajnos nem múltak. „Felkerestem a háziorvosomat, aki nem volt túl segítőkész, kiírt nekem újabb laborvizsgálatokat, és azt mondta, ha minden negatív, akkor valószínűleg pszichés problémám van, ez esetben pedig azt tanácsolja, szedjek nyugtatót. Most várom a hisztamin- és a pajzsmirigylaborom eredményét. De ha az is negatív, akkor nem tudom mihez kezdjek. Eddig eredménytelenül fizettem ki közel négyszázezret magánorvosoknak” – teszi hozzá kétségbeesetten.

Tüdőtranszplantációtól is megmenekült a súlyos postcovidos beteg

A Tímeához hasonló, korábban súlyos koronavírus-megbetegedésben szenvedő, majd hosszútávú tünetekkel küzdő betegeken segít a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája az egy évvel ezelőtt elindított posztcovid rehabilitációs programjával. Ez idő alatt összesen több, mint hatvan, folyamatosan pedig kéthetes váltásban nyolc-tíz beteg vesz részt a légzésrehabilitációs programban, amit a Semmelweis Egyetem szakértői – nyugat-európai és kínai tapasztalatokra alapozva – maguk dolgoztak ki. „Nagyon súlyos állapotban lévő, hosszantartó gépi lélegeztetésre, vagy úgynevezett EKMO-kezelésre (műtüdő) szoruló betegeknek is tudtunk segíteni. Sőt

– emeli ki a Mandinernek Varga János, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika docense. Mint hozzáteszi: a szoros nyomon követésnek, a megfelelő gyógyszeres kezelésnek köszönhetően ezek a páciensek a kezelés végére gyakorlatilag teljesen tünetmentesek, vagy minimális tünetekkel gyógyultak lehetnek.

Köhögés, nehézlégzés, fáradtság, csökkent fizikai teljesítőképesség, szívritmuszavar, fokozott szívverés, időnként alvászavar – sorolja a postcovidban szenvedő betegek legjellemzőbb tüneteit a docens, mint mondja, a covidon átesett betegek durván húsz százalék szorul rehabilitációs kezelésre. Rámutat: nem általános a covid szívműködéssel összefüggő szövődménye, ám ennek ellenére nagyon oda kell figyelniük a rehabilitációra kerülő betegek esetében a fokozott szívverésre, szívritmuszavarra és az érrendszeri szövődményekre is. Ezekben az esetekben fokozódik ugyanis a trombózis- vagy tüdőembóliakészség.

Részletes elemzés, nemzetközi standardok

Ez is az oka annak, hogy a rehabilitációs programot egy sokfajta funkcionális vizsgálatot magában foglaló konzílium előzi meg. Ennek során képalkotó – mellkasröntgen, mellkas-CT –, valamint légzésfunkciós és részletes laborvizsgálatok várnak a páciensre. Azt is megnézik, mennyi a beteg maximális teljesítőképessége: hatperces járástávolság-tesztet, illetve kardio-pulmonális terheléses vizsgálatot is végeznek. Ez utóbbi során a tüdő és a szív együttes teljesítményéről tudnak a szakértők képet alkotni. „Figyeljük továbbá a beteg oxigénfelvételét, szén-dioxid-leadását, folyamatos EKG regisztrálás történik, érzékeljük a beteg percventillációját, illetve azt, hogy terhelés hatására van-e jelentős oxigénszint-csökkenése – ezek az adatok mind az egyénre szabott rehabilitációs program összeállítását segítik” – magyarázza Varga János.

Mindemellett a rehabilitációs program során

Amennyiben a részletes kivizsgálás során felmerül a gyanú arra vonatkozóan, hogy a betegnek szívritmuszavara, vagy érrendszeri eltérése van, akkor kardiológiai konzílium történik. „Trombózis- és embóliagyanú esetén a nemzetközi standardoknak megfelelően beállítjuk a terápiát, és ezt követően vesszük be a beteget a rehabilitációs programba” – hangsúlyozza a docens.

Kérdésünkre a szakértő elmondja, hogy a súlyosabb betegséglefolyásból súlyosabb postcovid tünetekre lehet következtetni az olyan társbetegségekben szenvedő betegeknél, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás, krónikus tüdőbetegség vagy például az érelmeszesedés.

Légzési technikák és rehabilitáció a koronavírus után

Szerencsére azonban jók az esélyek a tünetek fokozatos megszűnésére, ami egyrészt természetes folyamat, hiszen a szervezetben lejátszódó általános gyulladásos folyamat csökkenésével a tünetek is jelentősen mérséklődnek – mondja a szakértő. Hozzáteszi: mindezek mellett a rehabilitáció nagyon sokat jelent ezeknél a betegeknél. Ennek során

A különböző légzési technikák, a légzőtorna, valamint a mellkas mobilizáció nagyon sokat tudnak segíteni a megfelelő légvételben és a levegő eloszlásának az optimalizálásában. Az ehhez kapcsolódóan egyénre szabott állóképességi, alsó végtagi tréningek pedig még tovább növelik a gyógyulási esélyeket. „A rehabilitáción keresztül valósulhat meg a többnyire aktív munkaképes korosztály visszavezetése a munka világába” – hangsúlyozza Varga János. Hozzáteszi, a negyven-ötvenéves korosztályból jelentkeznek náluk a legtöbben, de persze vannak harmincas és hatvan feletti betegeik is.

A Pulmonológiai Klinika rehabilitációs programját a docens azoknak a betegeknek javasolja, akik három hónapon túl is elhúzódó, tüdőgyógyászati panaszokkal küzdenek. Őket tüdőgyógyász tudja beutalni a Semmelweis Egyetem klinikájára. Az ottani orvosok pedig a fent kifejtett konzíliumot követően tudják meghatározni a betegek programját. A rehabilitációt követő harmadik hónapban pedig újra megvizsgálják a beteget, megismétlik a kezdeti, bemeneti méréseket. Az eddigi tapasztalatokról szólva a docens elmondja, egyértelműen kimutatható, hogy növekedett a betegek teljesítőképessége, a páciensek jelentősebb életminőség-javulásról számoltak be.

Nyitókép: AFP