A magyar kormánynak küldött, korrupciós kockázatokat emlegető jogállamisági levélben bíróság által elmarasztalt NGO-ra is hivatkoznak.
Miután az április 3-i választás utáni héten, egy szóbeli kérdésre válaszolva Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: elindul az úgynevezett jogállamisági – hivatalos nevén: kondicionalitási – eljárás Magyarországgal szemben, április 27-én meg is érkezett a testület hivatalos levele. Az eljárásról, illetve a Brüsszel és Budapest közötti pénzügyi vitákról részletesen itt írtunk.
Információink szerint a mostani megkeresésre a hivatalos eljárás szerint két hónapja van válaszolnia a kormánynak, majd egy kifejezetten bürokratikus procedúra veszi kezdetét. Úgy tudjuk, s erre utal egyébként a levelet alighanem bizottsági forrásból megszerző 444 beszámolója is, hogy a dokumentum tartalmában és hangvételében illeszkedik a korábbi, hasonló témában készített anyagokhoz. Kiegészítve azzal, hogy
A kifogások, s az azok alapjául szolgáló hivatkozások jó része az elmúlt két év Magyarországról szóló jogállamisági jelentéseiben is megtalálható. Vagyis az EB saját koránni anyagaira, emellett a nyílt társadalom hálózatához tartozó politikai NGO-k nevével fémjelzett elemzésekre és adatokra hivatkozik minapi levélében.
Az egyik legtöbbet hivatkozott „független” kutatóintézet a Korrupciókutató Központ Budapest (Corruption Research Center Budapest, CRCB), melynek munkatársai között megtalálható volt Ungár Klára, korábbi SZDSZ-es politikus és Túry Márton, a Momentum volt kabinetfőnöke is. A CRBC nemzetközi kutatási programjait többek között az EB és a Soros-féle Nyílt Társadalomért Alapítvány pénzeli.
Ennek kapcsán érdemes kitérni arra, hogy – mint arról korábban a Mandiner is beszámolt – a CRCB egyik tanulmányáról bíróság mondta ki, hogy manipulált adatokból készült. A szervezetet a Közbeszerzési Hatóság perelte be, kérve annak kimondását, hogy a CRCB megsértette a jó hírnevét. Mégpedig azzal, hogy egy 2018-as tanulmányában valótlan, manipulált tartalmakat közölt, valós tényeket hamis színben tüntetett fel, illetve a valótlan tényállítások segítségével azt sugallta, hogy a hatóság honlapja rossz, félrevezető, alacsony minőségű.
A mostani levél is igazolja, hogy ennek ellenére a CRCB tanulmányai még mindig forrásanyagként szolgálnak az EB által Magyarországról készített anyagokhoz, így volt ez a jogállamisági jelentések esetében is. Annak ellenére, hogy a Hatóság 2019 májusában levélben fordult az EB akkori főtitkárához, kérve, a testület vizsgálja felül az – immár jogerősen is megállapítottan manipulált adatokkal dolgozó – központ tanulmányait felhasználó uniós dokumentumokat. A jelek szerint erre nem került sor, sőt,
Emellett a levél több ponton is hivatkozza a Transparency Internationalt, mely szintén a nyílt társadalom hálózatának tagja. Utal továbbá Ángyán József korábban fideszes, azóta kiugrott agrárállamtitkár „saját kutatáson alapuló” magánelemzéseire is.
Úgy tudjuk, a Bizottság most számos olyan operatív program kapcsán fogalmaz meg kritikát, amelyek úgynevezett auditja már évekkel ezelőtt lezárult. Hazánk több alkalommal is részletesen reagált az OLAF-jelentésekben foglalt felvetésekre is, míg a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya és a Gazdasági Versenyhivatal közötti együttműködési megállapodás tervezetét hazánk már 2017-ben megküldte, az EB pedig el is fogadta.
Forrásaink szerint a levélben további olyan kérdéseket is felhoznak a brüsszeli illetékesek, amelyekről a kormánnyal már informális megállapodás született. Így például a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó „letölthető és könnyen kereshető” adatbázis létrehozását már vállalta Magyarország. Egy másik példa, hogy hazánk a korrupcióellenes küzdelem jegyében vállalta egy olyan új informatikai rendszer kialakítását is, mely támogatja az ügyészségi nyomozásban részt vevő szervezeti egységek adminisztratív munkáját, a bizalmas dokumentumok kezelését. Az EB erre is rábólintott, most mégis hiányosságként szerepel a levelében, ahogy olyan szakpolitikai kritikák és kérések is, melyek nem tartoznak az unió kompetenciájába.
A bizottságnak a jogállamisági jelentésekben is tetten érhető kettős mércéje is megjelenik a mostani dokumentumban,
amelyben elismerik, a korrupciós helyzet vonatkozásában nem hazánkban a legrosszabb a helyzet, sőt Magyarország az „utolsók között van az EU-ban”. Csakhogy a rangsorban hazánk után végzett, az unió pénzügyi érdekeit ezek szerint nálunk biztosan jobban sértő tagállamok ellen nem indult a végső soron uniós források megvonására is alkalmas eljárás.
Nyitókép: Soros György beszédet mond az Európai Bizottság által szervezett Brüsszeli Gazdasági Fórumon 2017. június 1-jén (MTI/Európai Bizottság/Jennifer Jacquemart)
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Utánanéztünk, hogy áll a TISZA Párt elnökével szoros kapcsolatot ápoló portál a külföldi „pályázatokkal”.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Csatát nyertek az európai gazdák, de a háborúnak még nincs vége.
„Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot” – fogalmazott a történész a politikus szobrának avatóünnepségén.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
