„Pészach nemcsak a zsidó nép ünnepe, hanem valamennyi népé, mert a szabadságról szól, ennek pedig az az üzenete, hogy az embernek ezt kötelezően kell választani, akár akarjuk, akár nem, akár kellemes ez, akár teher. Tudomásul kell vennünk azt, hogy nem lehet egyszer s mindenkorra kivívni, minden generációnak meg kell erősítenie a szabadsághoz való viszonyát és el kell köteleznie magát mellette, különben nem lesz soha szabad” – fejtette ki, majd megköszönte az írónak, hogy „hogy állta azokat az ütéseket, amelyeket kapott”.
Az aktivista halálának körülményeiről nem beszélt, csak annyit mondott, nem hisz az összeesküvés-elméletekben, de „az ő távozásának tisztázatlan körülményei még jobban emelik a tisztelet és a főhajtási igényét. Gondoljunk valakire, akinek az áldozata segített nekünk a szabadság felé elindulni” – mondta.
Az eseményt Soós Judit Gergelynek Erzsitől búcsúverse zárta, amit felvételről játszottak le, Hernádi Judit előadásában. Ezután egy repülőgép szállt el a megemlékezők felett, fedélzetén Homonnay hamvaival. A gép egy „Puszi Gergő”-feliratot is húzott, így utalva a Puszi, Erzsi-könyvek szerzőjére. Homonnay Gergely hamvait késő délután Budapest egyik általa kedvelt városrésze felett szórják majd szét szűk családi körben.