Csökkent tavaly a fővárosban elkövetett bűncselekmények száma – derült ki a BRFK főkapitányának a Fővárosi Közgyűlés előtt elmondott beszámolójából. A testületben heves vita alakult ki az V. és a VII. kerület lakásgazdálkodását vizsgáló bizottság munkájáról: Fidesz-KDNP szerint amellett, hogy semmilyen jogalapja nem volt a bizottság megalakulásának és tevékenységének, egyértelműen politikai célokat szolgált a vizsgálat. A közgyűlés elfogadta a BKV Zrt. és a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. idei üzleti tervét.
szerző: Baranya Róbert, Nagy Gábor
Többek között a BRFK tavalyi évi beszámolójáról, a BKV és a BKK idei üzleti tervének elfogadásáról valamint az V. és VII. kerületi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásáról tárgyalt mai ülésén a Fővárosi Közgyűlés.
A napirend előtti felszólalások során Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP frakció vezetője bejelentette, hogy az országgyűlési választás eredményeképpen a parlamentben folytatja munkáját, így lemond fővárosi mandátumáról.
Utolsó felszólalásában – amellett, hogy megköszönte a választók bizalmát – kijelentett: „a 2019-es önkormányzati választások óta eltelt két és fél év nem volt jó sem a Főváros, sem Karácsony Gergely főpolgármester számára.”
A főpolgármester megválasztása után azt ígérte, hogy Budapesttel akar foglalkozni, ehhez képest folytatta a pártpolitizálást, miközben
– fogalmazott. Szükséges rosszként kezelték a fideszes ellenzéket, semmifajta együttműködésre nem voltak hajlandók – tette hozzá.
Karácsony azt ígérte, hogy a fővárosi cégek nem lesznek a pártok kifizetőhelyei, de nem így történt, levitézlett politikusok kerültek ismét pozíciókba, így például most Korózs Lajos, aki egy felügyelőbizottsági posztot kap.
– jelentette ki Láng.
„A főpolgármester azt is ígérte, hogy nem fog össze szélsőségesekkel, ehhez képest olyan embert támogatott, aki „Júdapestezte” a fővárost” – utalt a jobbikos Bíró Lászlóra a Fidesz-KDNP frakcióvezetője.
Láng hangsúlyozta: az országgyűlési választás komoly konzekvenciákat hordoz mindenkinek, így a győztes kormányoldal és az ellenzék számára is. Kiderült, hogy Budapesten is sokkal kisebb a támogatottsága az önök által folytatott politikának – üzente az ellenzéknek Láng, aki azt javasolta Karácsonynak, hogy próbáljon meg visszatérni az együttműködéshez és a város ügyeinek viteléhez.
A közgyűlés első napirendi pontként meghallgatta és elfogadta Terdik Tamás, a BRFK főkapitányának a rendőrség 2021-es tevékenységéről szóló beszámolóját.
Terdik elmondta: „tavaly több, mint négyezer eseményt biztosítottak a fővárosban és 193 ezer bejelentést kellett kezelniük.”
Hangsúlyozta:
A beszámoló szerint a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2021-ben 3,2 százalékkal - 35 426-ról 34 298-ra - csökkent. A regisztrált bűncselekmények nyomozáseredményességi mutatója 55,2 százalékról 64 százalékra nőtt.
Terdik elmondta azt is, hogy nincs felderítetlen emberölés Budapesten, ugyanakkor a személyi sérüléssel járó balesetek száma nem csökkent.
A főkapitány beszámolóját a közgyűlés egyhangúan elfogadta.
A közgyűlésben parázs vita alakult ki az V. és VII. kerületi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát vizsgáló bizottság jelentésének elfogadása kapcsán.
Az előterjesztő Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a bizottság elnöke elmondta: a vizsgálatot a korrupciós bűncselekményekkel gyanusított Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének ingatlanvásárlásai indokolták. Niedermüller tájékoztatása szerint a bizottság megállapította, hogy az V. és VII kerületben nem volt átlátható lakásgazdálkodás korábban. A vagyonértékesítést átgondolatlan, esetszerű módon történt. Egyes vevőket ugyanakkor előnyben részesítettek, ezzel milliárdos kért okoztak az önkormányzatoknak, elsősorban a bérlők elővásárlási jogának biztosításával. A vagyonvesztést pedig nem kompenzálták.
A vizsgálóbizottság másik tagja, Pikó András, VIII. kerületi polgármester szerint a feltárult rendszer a korrupció gyanúját veti fel. A hálózat működése kiterjedt, és a kerületekben ugyanazokat működtetik. A hálózatnak nagyon sok kedvezményezettje volt.
Láng Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője – aki még az ülés elején javaslatot tett a napirendi pont törlésére – elmondta: a bizottság létrehozása egy politikai akció volt, a Városháza-ügyre adott válasz. Létrehoztak egy bizottságot,
– tette hozzá. A zuglói parkolási botrányt vagy a kispesti ügyeket miért nem vizsgálják? – tette fel a kérdést a frakcióvezető.
Kovács Péter XVI. kerületi fideszes polgármester szerint tanácsrendszert idézi a főváros vezetésének hozzáállása, amikor fentről leszóltak, mit hogyan kell csinálni. Ahogy az V. kerületet vezető Szentgyörgyvölgyi Péter fogalmazott: kicsit jobban kellett volna palástolni, hogy ez egy bosszúbizottság. Szerinte inkább arról kellene például beszélni, hogy a játszóterek lelakottak, és a Főváros pár négyzetméteres zöldfelületeket sem tud rendben tartani.
A vita végén a testület baloldali többsége elfogadta a vizsgálóbizottság beszámolóját.
A közgyűlés megtárgyalta a BKV Zrt. és a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. 2022. évi üzleti tervét, amely 26 milliárd forintos veszteséggel számol. Az előterjesztő Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes leginkább a problémákat sorolta, így az iparűzési bevételek hiányát és a jegyár-bevétel csökkenését. Karácsony Gergely pedig konkrétan a kormányt tette felelőssé a kialakult helyzetért.
A kormánypárti Bagdy Gábor ugyanakkor leszögezte: a BKV problémaköre alapvetően egyértelműen a fővárosé, és
A BKV problémája egyébként sem újkeletű, de a Fidesz vezetése alatt a működést sikerült megoldani. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte az üzleti tervet, amit ugyanakkor a baloldali többség megszavazott.
Nyitókép: a Fővárosi Közgyűlés ülése (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)