Mélyponton a Jobbik, vesztesek között is vesztes Jakab pártja

Totális vereséget szenvedett a baloldal a vasárnapi országgyűlési választáson, de ha az ellenzéki összefogásban részt vevő pártokat nézzük, a Jobbik bukta a legnagyobbat. Pedig elmúlt húszéves története során a párt komoly eredményeket is elért, volt, hogy a második legnépszerűbb politikai erőnek mondhatta magát. A kezdeteknél valószínűleg

A 2003-ban párttá alakuló, később a radikális jobboldalon a MIÉP helyébe lépő mozgalom 2006-ban mérettette meg magát először országgyűlési választáson, de ekkor még nem egyedül, hanem a MIÉP-Jobbik a Harmadik út néven létrehozott pártszövetség részeként, amelynek amúgy a Kisgazdák is a tagjai voltak. Csurka István ekkor már lejtmenetbe kerülő pártjával azonban nem értek el sikert, a 2,2 százalékos eredményük messze volt a parlamenti küszöbtől.

A párt 2006-ban elnököt váltott, ekkor lett a Jobbik vezetője az a Vona Gábor, akivel a legnagyobb sikereket érték el. A Jobbik először a 2009-es EP választáson indult el önállóan és 14,7 százalékkal a harmadik helyre futott be a pártversenyben, alig lemaradva a szocialisták mögött. Ezzel három képviselőt küldhettek az Európai Parlamentbe.

Először az Országgyűlésben 

2010-ben már az országgyűlési választáson folytatták az erősödést: 16,6 százalékos listás eredményt elérve 47 mandátumot szerzett a párt, amely így harmadik erővé lépett elő a magyar politikai palettán. A Jobbik ekkor már csaknem egymillió támogatót tudhatott maga mögött. Igaz, egyéni körzetet nem tudtak elhozni, de az összeredményt nézve Vonáék ezen valószínűleg nem sokat bánkódtak.

Az ősszel tartott önkormányzati választáson a pártra adott össz-szavazatok száma már meghaladta az egymilliót, ami három polgármesteri és több száz képviselő-testületi helyet jelentett. Aztán 2014-ben az országgyűlési választáson is több mint egymillióan voksoltak a Jobbikra listára, a párt 20 százalékot ért el és így 23 képviselőt küldhetett az ekkor már 199 fősre csökkentett törvényhozásba.

Egyéni körzetet azonban ekkor sem szereztek, erre az egy évvel később a tapolcai körzetben a választókerület korábbi képviselője, a fideszes Lasztovicza Jenő halála miatt megtartott időközi választásig kellett várni. Rig Lajos győzelmével parlamenti képviselőik száma 24-re emelkedett.

2018-ban, a koordinált indulás mellett az ellenzék vezető erejévé váltak, ismét több mint egy millió szavazatot besöpörve. Ezzel 26 képviselői helyet szereztek a parlamentben. Rig Lajos időközi választási győzelme után a négy évvel ezelőtti országgyűlési választáson is nyertek egy egyéni körzetet: Pintér Tamás a Dunaújváros központú Fejér megye 4-es körzetében lett első. Pintér azonban nem sokáig volt tagja a Jobbik parlamenti frakciójának, miután egy évvel később Dunaújváros polgármesterévé választották, lemondott országgyűlési mandátumáról.

Elindulás a lejtőn 

Mivel azonban a párt nem nyerte meg a választást, ígéretéhez híven Vona Gábor lemondott a pártelnökségről és kilépett a Jobbikból. Az új elnök Sneider Tamás lett, aki Toroczkai Lászlóval szemben indult a posztért. Toroczkait a választás után nem sokkal Dúró Dórával együtt kizártak a pártból. A Jobbikból velük együtt többen távoztak, majd csatlakoztak a megalakuló Mi Hazánk Mozgalomhoz.

Ősszel kizárták a pártból Volner Jánost, a párt egyik meghatározó politikusát is, ezzel pedig újabb lendületet kapott a távozási hullám, olyanok hagyták ott a frakciót, mint Apáti István, Szávay István, Hegedűs Lórántné vagy Varga-Damm Andrea. Mindennek meg is lett a következménye: a Jobbik a 2019-es EP választáson már csak 6,3 százalékos eredményt ért el, mindössze 220 ezren adták a voksukat a pártra.

Hiába beszéltek ugyanakkor arról, hogy szakítottak a radikális nézetekkel, a múlt folyamatosan szembe jött és jön velük, ahogy azt láthattuk Z. Kárpát Dániel botrányánál is. 

A süllyedő hajó kormányát 2020 januárjában vette át Jakab Péter, ám a megmondóemberré avanzsálódott új elnök sem tudta megállítani pártját a lejtőn – hiába a provokatív hozzáállás, a parlamenti fenyegetőzések, a parízerkampány és a nép egyszerű gyermeke szerep. A Jakab által vezetett frakció a mögöttünk hagyott ciklusban 26-ról 17- fősre zsugorodott.

Vereség és bűnbakkeresés

Az önfeladás és az elhibázott irányváltás pedig most a maga valóságában is megmutatkozott a választási eredményben: a Jobbik – betagozódva a baloldali összefogásba – rém gyenge eredményt ért el. A 29 egyéni jelöltjük közül egy sem tudott nyerni. Az összesen 56 képviselői helyet szerző ellenzékben így mindössze kilenc mandátum jut nekik, így frakciójuk a 2018-as eredményhez képest a harmadára olvad. 

Gyüre Csaba kivételével (aki már az előválasztáson is alulmaradt) tíz eddigi képviselőjük zuhan ki vereségével a parlamentből, közöttük Szilágyi György, Rig Lajos, Stummer János vagy Potocskáné Kőrösi Anita.

A választási eredményeknek pedig még van egy számukra igen kellemetlen része: a Mi Hazánk Mozgalom parlamentbe kerülése és választási eredménye. A nemzeti radikálisok új pártja ugyanis nem csak hogy tagja lesz az új törvényhozásnak, de csaknem akkora frakciót tud majd alakítani, mint a Jobbik. Nem véletlen, hogy a Mi Hazánk eredményváróján gúnyosan nevettek Jakab Péter pártján, amikor ez nyilvánvalóvá vált.

Hogy a közös lista negyedik helyén a törvényhozásba jutó Jakab Péter ezzel hogyan számol majd el a választói és pártjának tagjai előtt, az még a jövő kérdése. A pártelnöknek jelenleg ugyanis csupán arra futotta az erejéből, hogy a választási vereséget egy az egyben Márki-Zay Péter nyakába varrja.

Nyitókép: Jakab Péter leadja szavazatát a 2022-es országgyűlési választáson (Fotó:MTI/Czeglédi Zsolt)