Új utakat keres a kétszázéves Helikoni Ünnepségek, a keszthelyi programon ezúttal több mint kétezren vettek részt, s mérték össze teljesítményüket.
Mi a közös Tóth Gabiban, Oszter Sándorban, Petsching Mária Zitában és Kodály Zoltánban? Egy biztos: valamennyien felléptek a keszthelyi Helikoni Ünnepségeken. Az immár több mint kétszáz éves múltra visszatekintő rendezvényt többször újragondolták, s a covidjárvány miatti négyéves kényszerű kihagyás után a hétvégén ismét megrendezték a Balaton-parti városban.
Jelenlegi önmeghatározása szerint a Helikon a „dunántúli középiskolás korosztály nagy hagyományokkal rendelkező, kétévente megrendezésre kerülő keszthelyi, kulturális seregszemléje, ahol a diákok iskolai keretek között, 20 művészeti kategóriában, szakértő zsűri előtt mérik össze tudásukat”. S valóban: ottjártunkkor a települést szinte „ellepték” a vers- és prózamondással, kórussal, vizuális művészetekkel, irodalmi alkotásokkal, néptánccal vagy különböző énekstílusokkal készülő fiatalok, kisérőik és persze az érdeklődők. A zsűrik által értékelt és jutalmazott produkciók mellett a hagyományra is építő rendezvény Keszthely számára az identitást és a turisztikai vonzerőt is erősítő brand, amelynek újragondolásában a szervező alapítvány a helyszínen is bemutatkozó MCC-vel működik közre.
Ami a múltat illeti:
a helybéli gimnázium, a Georgikon (Európa első agrár-felsőoktatási intézménye) és a zeneiskola tanulóinak, valamint a kor jeles, dunántúli íróinak, költőinek részvételével. A meghívásnak eleget tett mások mellett Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Dukai Takács Judit és Pálóczi Horváth Ádám. Az ünnepségek Festetics halálával, 1819-ben megszakadtak, ám felújításukra 1921-ben és 1932-ben is tettek kísérletet, amikor is országos üggyé vált a keszthelyi Helikon.
A világháború és a kommunista rezsim kiépülését követően, 1957-ben lokálpatrióták vették elő a hagyományt, az 1958 májusában megtartott eseményen tíz város tizenegy iskolája vett részt. A rendezvény egyre népszerűbb lett, a létszám fokozatosan nőtt – ezzel együtt sajnos a pártállami kontroll is erősödött. Míg 1965-ben rekordszámú résztvevővel, 4000 diákkal és 300 kísérővel zajlott a vetélkedés, az 1970-es és ’80-as években a Helikon lassan sorvadni kezdett. A megújulás, illetve a hagyományokhoz való visszatérés a kilencvenes években kezdődhetett meg, a város alapítványt hozott létre a szervezésre. 2004-ben a testvérvárosok iskoláinak képviselőivel nemzetközivé vált a rendezvény,
A találkozó egyébként számos kisérő rendezvényt is jelent: az esték folyamán például a Fő téren koncertek vannak, míg a várkerti színpadon slam poetry előadók léptek fel. Hiszen bár a Helikon alapvető küldetése, hogy a diákok megmutassák tehetségüket a társaiknak és a zsűrinek, ugyanakkor a fesztivál a közösségről és a szórakozásról is szól.
A koronavírus-járvány a helyi önkéntesek, intézményi dolgozók és szponzorok erőfeszítéseivel működő Helikont is visszavetette némileg. Az április 3-án parlamenti képviselővé választott Nagy Bálint polgármester is szívügyének tartja az eseményt, megjegyezve egyúttal, hogy az érdeklődés visszaerősítése érdekében szükség lehet az újragondolásra. Szerinte a településnek kifejezetten erénye a közösségben való gondolkodás, a Helikon is jórészt így valósulhat meg. „Újra azt látjuk, hogy megtelt a város az ország különböző középiskoláiból ideérkező fiatalokkal. Nem titkolt célunk és szándékunk, hogy Keszthelynek azt a kulturális szerepet, amit annak idején gróf Festetics György nem csak megálmodott, hanem meg is valósított, visszaadjuk. De
nem csak folytatni akarjuk ezt az örökséget, hanem gazdagítani és gyarapítani is”
– fogalmazott köszöntőjében a városvezető.
Osvald Bálint szervező a Mandinernek felidézte: a Helikon újbóli felfutása annak idején összekapcsolódott a rendszerváltás nyomán érkező szabadsággal, továbbá a nemzetközi érdeklődéssel. A csúcsot a 2000-es évek jelentették, azóta egyrészt visszaesett az elérhető árú szálláskapacitás, másrészt komoly érvágást jelentett a Covid miatti kiesés. Mindenesetre a négy évvel ezelőtti, 3000 fősnél nagyobb létszám mostanra visszaesett 2100 körülire. „Emögött az is ott van, hogy hónapokkal ezelőtt azt sem tudhattuk, milyen korlátozások mentén tudjuk az idén megtartani a több mint száz iskola részvételével megvalósuló eseményt” – mutatott rá.
Ami az esetleges megújulási lehetőségeket illeti, az iskolai keretekre épülő versengés jellegét mindenképp megtartanák, ám nyitnának a határon túli magyar fiatalok felé, őket is meghívnák. „Még gondolkodunk a bővítés útjain, például azon is, hogy az egykor itt először színpadra lépő, ma már népszerű előadóművszeket visszahívnánk egy külön rendezvényre” – jegyezte meg. Osvald Bálint fontosnak tartja, hogy a résztvevő fiatalok itt nem csupán fogyasztók, mint egy átlagos nyári fesztiválon, ahol színpadról színpadra járnak, hanem maguk csinálják a programot és a hangulatot, közös zenélésekkel, élményekkel, alkotással.
Nyitókép forrása: a Helikoni Ünnepségek Facebook-oldala
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Egy kilométer hosszan lehet korcsolyázni a balatonfüredi Tagore sétányon.
Az új évet több százan balatoni fürdéssel kezdik minden esztendőben. A szigligeti újévi csobbanásra már most készülnek a jeges víz rajongói.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Kik és miért költöznek Magyarországra a 2020-as években? Ezt az izgalmas kérdést járja körül – elsősorban a Balaton déli partjának tendenciáit vizsgálva – magyar demográfusok és földrajzkutatók közös vizsgálata.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
