Ezért fontos a gyermekvédelmi népszavazás – tételes bizonyítékok a kampányhajrában

Információs kampánnyal veszi fel a küzdelmet a gyermekvédelmi népszavazás hajrájában a voksolás súlyát relativizáló liberális hangokkal szemben egy keresztény civil szervezet. A CitizenGO arra kéri közössége tagjait, vegyenek részt a népszavazáson és négy nemmel álljanak ki gyermekeik és unokáik mellett.

Schittl Eszter, a szervezet magyarországi kampányigazgatója igyekszik eloszlatni a kétségeket és megcáfolni a sokszor önmagának is ellentmondó liberális narratívát. A népszavazás jelentőségét hangsúlyozva pedig sorra veszi azokat az érveket, amelyek a családpárti válaszokhoz vezetnek.

Van már törvény, minek szavazni?

Az Országgyűlés már 2021 nyarán elfogadta a gyermekvédelmi törvényt, amely a korábbiaknál sokkal súlyosabban bünteti a pedofil bűncselekmények elkövetőit, illetve hatékonyabb védelmet biztosít a szülők számára annak érdekében, hogy a potenciálisan ártó személyeket távol tarthassák gyermekeiktől. Ezzel együtt a jogszabály deklarálja azt is, hogy a gyermekek szexuális nevelése a család joga és tiltja az oktatási-nevelési intézményekben folytatott szexuális propagandát. Olyan pofont kapott ezzel az LMBTQ-lobbi, ami még az óceánon túl is hallható volt, nem véletlenül foganatosítanak most sorra hasonló intézkedéseket az Egyesült Államok republikánus vezetésű tagállamaiban. A nagy többséggel elfogadott jogszabály valóban védelmet nyújt – éppen ezért teszik fel sokan a kérdést, minek most erről népszavazást tartani. 

A CitizenGO kampányigazgatója rámutat: míg a kormánypártok kiállnak a törvény (és a mögöttes elvek) mellett,

Ez azonban még abban az esetben is meghiúsítható, ha valóban a Márki-Zay Péter-vezette baloldali-liberális koalíció győzne vasárnap, ehhez pedig elegendő, ha egy érvényes és eredményes népszavazáson a többség kinyilvánítja ebbéli szándékát, az Alaptörvény ugyanis ezt követően már kötelezi a jogalkotót a választópolgárok döntésének tiszteletben tartására.

Óriási nemzetközi nyomás

A kampányigazgató munkájánál fogva rálát a hazánkat e kérdésben érő nemzetközi nyomásgyakorlás intenzitására. Kiemeli: az ENSZ mellett működő Emberi Jogi Tanács Magyarországot emberi jogi szempontból időszakosan felülvizsgáló munkacsoportjának jelentésében minden ENSZ-tagállamnak lehetősége volt ajánlást tennie felénk. Schittl Eszter szerint érdemes megfigyelni, milyen fontosnak tartják egyes országok, hogy a magyar gyerekek tanuljanak a nemváltásról és a születési nemtől eltérő gender identitásokról, azaz érzékenyítő alkalmakon vehessenek részt. A CitizenGO ezért csokrot állított össze a legfigyelemreméltóbb javaslatokból. 

Portugália például azt követeli hazánk kormányától, „Népszerűsítsenek figyelemfelkeltő kampányokat a leszbikus, meleg, biszexuális, transzgender és interszex személyekkel szembeni stigmatizáció és zaklatás leküzdése érdekében”, amely jelenség egyébként a szexuális kisebbségekkel szemben meglehetősen toleráns magyarok körében elenyésző mértékben van jelen. Izland szerint garantálni kell „a gyermekek átfogó szexuális oktatáshoz való jogát, beleértve a szexuális irányultság, a nemi identitás és a szexuális jellemzők teljes sokféleségét” (azaz a jelen állás szerint több mint kilencven féle identitás átfogó oktatását). De kioktatólag szólalt fel például Luxemburg is; a nagyhercegség követelése arra terjed ki, hogy „... nemzeti szinten biztosítsák, hogy minden tankönyv és egyéb tananyag tárgyilagos módon foglalkozzon a szexuális irányultsággal és a gender identitással, valamint előmozdítsa a toleranciát és a tiszteletet az LGBTI+ emberek számára”. 

De ugyanilyen vehemensen támadják magát a gyermekvédelmi törvényt is. Nyugati szomszédunk például eképp üzent:

amely szexuális irányultságuk és nemi identitásuk alapján bélyegez meg és diszkriminál személyeket, és elfogadhatatlan kapcsolatokat teremt a homoszexualitás és a pedofília között”. Az osztrák véleménynél még átlátszóbb Spanyolország álláspontja. Az ő követelésük így hangzik:

És ha már nemváltás: a közelmúltban minden nemváltást akadályozó személyre komoly büntetési tételt kirovó úgynevezett C-4-törvényt elfogadó Kanada arra hívja fel Magyarországot, tegyen „lépéseket a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek jogainak védelmében, különösen annak lehetővé tétele érdekében, hogy a hatóságok módosíthassák az egyének nemének jelölését a hivatalos dokumentumokban, hogy azok tükrözzék a gender identitásukat”. Izland eufemisztikus kérése e területen pedig, miszerint „állítsák vissza a jogi genderelismerést és dolgozzanak ki egy eljárást a személyes autonómián és önmeghatározáson alapuló elismerésre”, valójában az „ahány ember, annyi nem” elvéhez áll közel. 

„A népszavazásra azért van szükség, hogy erős felhatalmazást adjunk a kormánynak ezen felsorolt pontok elutasítására, illetve megelőzzük, hogy a jövőben bármely más kormány gyermekeinket károsan érintő LMBTQ-irányvonalú törvényeket hozzon” – hangsúlyozza Schittl Eszter. 

„Az LMBTQ- és genderprobléma nincs jelen Magyarországon”

Sokan azért nem látják tisztán a népszavazás tétjét, mert úgy vélik, az LMBTQ-lobbi és a genderkérdés nincs jelen hazánkban. A hiedelemmel szemben – szögezi le a kampányigazgató – nem csak jelen van, de mára már rengeteg gyermeket és fiatalt sikerült is elérnie, illetve befolyásolnia. Mint jelzi,

és azokat egyenértékűnek tartsák a férfi és nő házasságban kiteljesedő, életre nyitott szerelmével, életre szóló szövetségével”. 

Példaként említi a család az család kampány mögött felsorakozó szervezeteket, valamint bemutatja többek között a nagy port kavaró kampány keretein belül bemutatott Micsoda család című, kifejezetten kisgyermekeknek készített lapozókönyvet. A „lefeküdt a kutyám/alszik a két apukám”-típusú rímeket soroló kötet számos közkönyvtár polcaira eljutott és sok esetben jó szándékú, gyanútlan szülők kölcsönzik ki, majd adják gyermekeik kezébe. 

Ugyanígy elérhető a Meseország mindenkié című, a Labrisz Leszbikus Egyesület által kiadott érzékenyítő mesekönyv is („ahogy írom, ahogy mondom: ölelkeznek a hercegek”), amely az LMBTQ-propaganda első hazai gyermekkönyveként borzolta korábban a kedélyeket. A kötetben homoszexuális „esküvőt” és „házasságot” bemutató történetek, illetve transzgender „nemváltásokat” megjelenítő mesék is helyet kaptak. A kiadó a legkisebbeknek szánta a könyvét, melyhez óvodai és iskolai foglalkozástervek is készültek. „Mindezek alapján tehát egyértelműen látható, hogy intézményi környezetben kívánták eljuttatni azt a gyerekekhez” – mutat rá Schittl Eszter.  

Lobbi ante portas 

Kifejezetten a gyermekeket célozza érzékenyítő tevékenységével a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány is. Ehhez az alapítványhoz tartozik a Yelon nevű szexedukációs oldal is, amelyen az elmúlt időszakban olyan elképesztő állításokkal bombázták a gyermekeket, mint hogy „a nemi identitásunk a legkevésbé sem a biológiai nemünkkel áll összefüggésben”, illetve „elsősorban nem az számít, hogy kinek milyen nemi szervei vannak, hanem az, hogy minek érzi magát: fiúnak, lánynak vagy esetleg valami másnak”. (Ugyanők egyébként egy férfi és egy macska együttélését is családként definiálják, ahogy azt a helyzetet is, ha valaki egyedül él otthonában, de kutyát tart…) A Mandiner korábbi cikkében egyébként Szilvay Gergely az interneten nyilvánosan közzétett adatok alapján felvázolta a lobbiszervezetek hálózatát, amelyek közül többeknek célkitűzése a fiatal korosztályok érézkenyítése. (Lapunk főmunkatársa másik írásában az LMBTQ-lobbi nyugati és hazai nyomulását mutatta be.) 

A lobbi erőteljesen nyomul a közösségi médiában is – itt van a legnagyobb tere és itt nyílnak meg legkönnyebben az ajtók. Schittl Eszter arra figyelmeztet, a magyarországi transznemű vloggereknek százezres nézettségűek a videóik.

– foglalja össze a helyzetet a kampányigazgató.

Szabad a döntés

Az április 3-i népszavazás jelentősége éppen abban áll, hogy felsorakozik-e jelentős társadalmi támogatottság a magyar kormány gyermekvédelmi törekvései mögött. „Meggyőződésem, hogy a népszavazás kiemelt fontossággal bír. Sikere megelőzheti a magyar fiatalok megvezetését, és egy egészségesebb felnövekvő generációhoz járulhat hozzá” – hangsúlyozza Schittl Eszter. A CitizenGO kampányigazgatója arra kér mindenkit, vegyen részt a népszavazáson és négy nemmel voksoljon gyermekeinkért, unokáinkért.

Kiemelt kép: Pixabay
 

***