„A miniszterelnökszerű lábtörlő (vagy lábtörlőszerű miniszterelnök) tehát alapanyagának természetéből fakadón nem ismeri el az elmúlással járó szenvedő szerkezetet, bár a békére való áhítozás hazugságával, Isten lássa lelkét, megpróbálta. Csak nem sikerült neki. Ahogy annyi minden más sem. Ezért van, hogy a csálé szövés hézagait újra és újra lőrésnek érzékeli – kivéve természetesen ott, ahol nem látja a talpától a Putyint.
A lőrés tévképzete pavlovi reflexként idézi fel Orbán Viktor orrában a lőpor szagát, mert hát hiszen csak volt ő is katona! És miniszterelnökünk ilyenkor jó szokásához híven azonnal tüzet nyit.
Lőtt már sokszor Soros Györgyre, lőtt az Európai Bizottság egykori elnökére, lőtt Gyurcsány Ferencnek (na jó, na jó!) látszó miniszterelnök-jelöltekre, lőtt a melegekre, lőtt a kormányoldaltól független újságírókra, lőtt bárkire, aki csak egy kicsit is mást gondol a világról, mint ő. De a legtöbbször mégis, és ez egyáltalán nem meglepő logikai bukfenc:
Brüsszelre lő. Sőt újra harcba hív ellene!
Ami viszont nagyon is meglepő (nem, nem az): most már Volodimir Zelenszkijre is lő. Az ukrán elnök személyében pedig egy olyan embert vett célba, akinek hazáját éppen leigázzák az oroszok. És fölösleges érv 1956, fölösleges érv Nagy Imre. A lövöldözés állandó zajában nem hallhatók az érvek, és még az sem, hogy legközelebbi szövetségesei is kocogtatják már a vállát, hogy ez így nagyon nem lesz jó.”
Nyitókép:MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher