A magyar falu civilizációs érték – Gaal Gergely a Mandinernek

Honnan jött a Magyar Falu Program ötlete?

A magyar falu különleges civilizációs érték. Értéknek tekintjük a falvakat, a kisközösségeket, azt a sajátos szemléletmódot, amit a falvak képviselnek, amit a vidéki magyar emberek magukénak tudnak, és ahogy hozzáállnak a gazdálkodáshoz. A vidéki magyarság természetközeliségéből is sokat tanulhatunk. Egyszóval sokat köszönhet a vidékieknek a magyarság. A kommunizmus kollektivizálta és ezzel tönkretette a vidéket, a 2010 előtti baloldali kormányzatok is lekezelték, lenézték a falvakat. A 2010 óta szolgáló kormány azonban inkább felemelni szeretné a falvakat, a falusi világot, hiszen enélkül az ország nem tud előre menni. Ez egy fontos szemléletbeli váltás. 

Mire van program?

Az elsődleges célja, hogy a magyar falvakban tapasztalható népességcsökkenést megállítsa, esetleg megfordítsa. Orbán Viktor miniszterelnök 2018-ban hirdette meg a Magyar Falu Programot, és egy évvel később indult el. Kidolgozója és irányítója Gyopáros Alpár kormánybiztos és csapata. A program az ötezer főnél kisebb településekre vonatkozik, amiből több mint 2800 van az országban, azaz

Már most mérhető eredményei vannak épp a népességcsökkenés megállítása tekintetében. Ezer olyan település van, amiben három év alatt megfordult a tendencia. Ez a vártnál is jobb eredmény, hiszen az érintett falvak több mint egyharmadáról beszélünk. Senki nem gondolta volna, hogy ilyen gyorsan lesznek érzékelhető változások. Ez is mutatja, hogy valós igényt sikerült megcélozni.

Ebben a kiköltözés is benne van?

Sokan költöznek városról falura, ami jól mutatja a kistelepülések megnövekedett vonzerejét. Ebben nyilván nagy szerepe van a falusi CSOK-nak, ami már több mint 28 ezer családnak segített az otthonteremtésben. Egyébként négy pillére van a programnak. Az egyik a falusi CSOK. A másik a falusi útalap, ami szintén fontos, mivel a kistelepüléseket egymással összekötő, többszámjegyű alsóbbrendű utakra vonatkozik. Már

ami gyakorlatilag az Európa két vége közötti távolságnak felel meg. Idén további 1500 kilométer felújítására kerül sor. A harmadik pillér egy pályázati támogatási rendszer, amit évről évre kiírunk. Ebben önkormányzatok és egyházi közösségek illetve civil szervezetek pályázhatnak kisléptékű beruházásokra. Például épületek, játszóterek építésére-fejlesztésére, orvosi rendelők építésére, orvosi eszközök beszerzésére, közösségi terek létrehozására, temetők rendbehozására, valamint ravatalozók építésére. De eszközbeszerzésre és bértámogatásra is van keret. Ezekből is jól látható, hogy segíteni szeretnénk a közösségi életet. A harmadik pillér része a falusi civil alap is, amelynek keretében a kistelepüléseken működő civil szervezetek pályázhatnak. A negyedik pillér a falusi gazdasági szereplők támogatása, ami kisvállalkozásokat, például kisboltokat jelent, ide tartozik a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Program is. Mind a négy pillér az életminőség javítását szolgálja, aminek jelentős szerepe van a népességcsökkenés megállításában. 

Van még vidéklenézés a városiakban?

Sajnos még mindig nem tűnt el teljesen ez a jelenség. Főként a baloldali politikusok eresztenek el ilyen mondatokat. De szerintem a társadalom szemében ez ma már megengedhetetlen. A szemléletformálás része a Magyar Falu Program is. Gondoljunk csak bele: a világháborúkban, vagy 1956-ban, amikor a vidék látta el élelemmel a harcoló fővárost, természetes volt ez a megbecsültség. Most is annak kellene lennie. 

Hogy fogadják az őslakosok a „jöttmenteket”?

Először is fontos látni, hogy a városok agglomerációs körzetében lévő falvakba is sokan költöznek. Emellett a járvány és ennek következtében az otthoni munkavégzés lehetősége is segítette a falusi életet, hiszen az ingázók egy részének nem kellett bejárnia. A városból kiköltözőknek ugyanakkor meg kell tanulniuk a falusi életmódot. Csak néhány apró példa: le kell söpörni a járdát a ház előtt, el kell takarítani a havat, ugyanakkor nem jó ötlet aláírást gyűjteni a templomban a harangszó ellen és feljelenteni a szomszédot, mert hajnalban hangosan kukorékolt a kakas. Aki nyitottsággal megy oda, annak ez egyáltalán nem lehetetlen.

mivel mindenki ismer mindenkit. Nagyon jó hatása van annak, ha kicsit közelebb kerülünk a természetes közösségekhez. Ebben pedig hagyományosan az egyházaknak is nagy szerepe van, ami ezzel még jobban fel is értékelődik.

Az egyházak hogyan állnak mindehhez?

Komoly támogatások vannak részükre. Az egyházközségek szintéjéről érkeznek a kérelmek, és ma már számolnak is a Magyar Falu Programmal. Amit még hangsúlyozni szeretnék, hogy a Magyar Falu Program pályázati rendszerben elnyerhető támogatásai kizárólag hazai forrásokból valósulnak meg. Ez teszi lehetővé az egyszerű pályázási rendszert és a gyors, kilencven napos döntéshozatalt. A pályázók a teljes összeget előfinanszírozásként kapják meg és nincs szükség önrészre sem. Minden évben a tapasztalatokhoz igazítjuk a pályázatokat. Idén például már volt lehetőség fogorvosi szék beszerzéséhez szerezni támogatást, amelyre korábban még nem volt mód.

Önnek vannak kedvenc projektjei?

Három gyermek édesapjaként különösen közel állnak hozzám az óvodafelújítások. Eddig

célunk a 2010 előtt a baloldali kormányok által bezárt összes kistelepülési óvoda újranyitása. Gyakran olyan dolgok valósulnak meg, amelyekre már hosszú ideje, akár évtizedek óta vártak a falusi közösségek. Azt szeretnénk, hogy ezek a kistelepülések megfeleljenek a 21. századi igényeknek, ehhez szeretnénk hozzájárulni, ebben szeretnénk segíteni. A program életben maradására és folytatására az egyetlen garancia, ha április 3. után ugyanaz a politikai közösség vezeti majd az országot, amelyik most.

Fotók: Ficsor Márton