Az internethasználók jogait kiterjesztő digitális törvény megalkotását kezdeményezi a Védett Társadalom Alapítvány. A szervezet által létrehozott Budapest Bizottság célja, hogy a javaslatot és indoklását más szakmai szervezetek és a jogalkotók figyelmébe ajánlja.
A VDTA szerint társadalmi párbeszédben, valamint
a magyar és az európai uniós jogalkotási munkában is kiemelt figyelmet kapnak a globális óriásvállalatok által üzemeltetett digitális platformok (Facebook, Youtube, stb...)
és e vállalatok egyéb, a felhasználók napi életét érintő szolgáltatásai (például azonnali üzenetküldés, keresőszolgáltatás, mobiltelefonos alkalmazásboltok).
Azonban e szolgáltatások szabályozása nemzeti és közösségi szinten is lassan halad, miközben ezeknek a globális online platformoknak és szolgáltatásoknak a működését számos visszás jelenség, átláthatatlan gyakorlat és alacsony fogyasztói jogérvényesítés jellemzi.
Az óriásvállalatok visszaéléseket követnek el a felhasználókkal szemben
A Védett Társadalom Alapítvány szerint a globális platformok és szolgáltatásokkal kapcsolatos problémák három szinten jelentkeznek.
- A fogyasztói jogok, az alapvető felhasználói biztonság, tájékoztatás és transzparencia, továbbá a fogyasztói jogérvényesítés korlátozott volta.
- A szólás- és véleménynyilvánítás klasszikus európai magascivilizációs szabadságának súlyos korlátozása, a vélemények objektív spektrumának szándékos szűkítése és egyirányú politikai-világnézeti célzatú torzítása ezeken a felületeken.
- A regionális és hazai közösség, a nemzet, a család és a természeti eredőjű társadalmi képletek, primordializmusok elleni súlyos támadások miatti védelem szükségessége, ideértve a fiatalkorúak egészséges szocializációjának kereteit is. Ezzel a három szinttel átfogóan a Nemzetek és Családok Európája Digitális Platform Szabályozási Stratégia című (kétnyelvű) dokumentumban külön foglalkozunk.
Kezdeményezésük az első problémára reagál, mint szükséges és azonnali fogyasztóvédelmi minimum.
Úgy vélik, a platformtörvény elfogadása nem várhat az Európai Uniós jogalkotásig, de azzal nem is ütközik a szabályozási tárgya,
a Platformtörvény csak a jelenleg is létező fogyasztói jogok kiterjesztése.
A Platformtörvény kezdeményezésének célja, hogy a szolgáltatók a magyarországi felhasználókkal addig se bánhassanak elfogadhatatlan módon, őket mellőzve, tájékoztatásukat és kiszolgálásukat elutasítva, amíg ezeknek a napjainkban fontossá vált szolgáltatásoknak nem történik meg a részben nemzeti, részben európai uniós körültekintő szabályozása.