Tovább bonyolódik a „rejtélyes” szír repülőgép ügye
Kínos és önmagának ellentmondó magyarázkodásba kezdett a legújabban már csak „Magyar Péter Hangjaként” emlegetett Magyar Hang nevű propagandalap.
„Vannak olyan országok egyébként, ahol nincs minimálbér és ott sem éheznek az emberek” – fejtette ki a baloldal miniszterelnök-jelöltje.
A baloldal veszélybe sodorná több százezer ember fizetését és kiszolgáltatná őket a multinacionális nagyvállalatoknak a minimálbér eltörlésével, fogalmaz hétfői cikkében az Origo.
A portál felidézi, nem csupán Márki-Zay Péter szerint szükségtelen, a baloldali pártok meg sem szavazták a parlamentben azokat a vállalkozói adócsökkentéseket, amelyek lehetővé tették a minimálbér 200 ezer forintra emelését. A Mediaworks Hírcentrumának összeállításából kiderül, mire számíthatnának a magyar munkavállalók a baloldal jelöltjétől.
Márki-Zay Péter baloldali jelölt többször is szükségtelennek nevezte a minimálbért, folyamatosan annak árnyoldalairól, és az általa vélelmezett hátrányairól beszélt. A közösségi oldalán 2020 novemberében a szokásos heti élő videójában arra a kérdésre, hogy mekkora összegű minimálbért tartana ideálisnak Magyarországon, Márki-Zay úgy fogalmazott, ő „gazdasági kérdésekben roppant liberális”. Elmondta,
A baloldal miniszterelnök-jelöltje elmondta: „én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se.”
„Ha most Magyarországon fölemelnénk a minimálbért 500 ezer forintra, az tragédia lenne. Az iszonyatos károkozás lenne, az egész ország tönkre menne” – tette hozzá Márki-Zay Péter.
A baloldali közösségi oldalán megosztott egyik videójában hangzott el az is, hogy a politikus közgazdászként nem tartja „különösen indokoltnak vagy szükségesnek a minimálbért”.
Márki-Zay szerint „vannak olyan országok egyébként ahol nincs minimálbér és ott sem éheznek az emberek, ott a piac alakítja ki a béreket”
– fejtette ki a baloldal miniszterelnök-jelöltje.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, 2022. január 1-től 200 ezer forintra emelkedett a minimálbér összege. A baloldali pártok jelöltjük álláspontjához hűen nem támogatták a 200 ezer forintos minimálbért, illetve azokat az adócsökkentéseket, amelyekkel a kormány segíti a munkáltatókat a jelentős emelés kigazdálkodásában.
A baloldal frakciói kivonultak a parlamentből tavaly decemberben, és nem szavazták meg az említett adókönnyítéseket, amelyek lehetővé tették a minimálbér kétszázezer forintra emelését – emlékeztet az Origó.
Korábban beszámoltunk róla, hogy 2010-ben még csak 73 500 forint volt, 2021-ben viszont már 167 400 forint lett a minimálbér. Emlékezetes, hogy a 8 éves kormányzásuk alatt mindössze 23 500 forinttal emelték a minimálbért.
Míg 2002 és 2010 között 2,5 százalékkal csökkent a minimálbér vásárlóereje, 2010 és 2022 között mintegy 100 százalékkal emelkedett. Az emelésnek köszönhetően már magasabb a minimálbér, mint a Gyurcsány-Bajnai korszakban az átlagbér volt.
Nyitókép: Valeria Mongelli / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP