„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
A jogállamra mi, ügyészek felesküdtünk. Ezt az esküt mi be fogjuk tartani. Interjú.
„Márpedig az ellenzék, legutóbb például Hadházy Ákos is azt hangoztatta, hogy Polt Pétert sima többséggel, »elegánsan« és törvényesen »meg lehet kerülni«.
Álláspontom szerint ez törvényesen nem lehetséges. Fővárosi főügyészként – a kollégáim nevében is – azt tudom mondani, hogy mi csak jogállamban tudunk gondolkodni, másban nem. A jogállamra mi ügyészek felesküdtünk. Ezt az esküt mi be fogjuk tartani. Ha bármikor olyan jellegű törekvés lenne, ami szembe megy a jogállammal, a Fővárosi Főügyészség biztosan nem fog csendben maradni. Semmilyen törvénytelenséghez nem fogunk asszisztálni, ezt megígérhetem. Ha csak az elmúlt évekre tekintek vissza: a jogállam akkor is működött, amikor az első Orbán-kormány lett leváltva, és akkor is, amikor 2010-ben a Bajnai-kormány távozott, pedig mindkét váltás után a hatalom részéről – az úgynevezett elszámoltatási biztosokon keresztül – történt nyomásgyakorlás az igazságszolgáltatásra. Visszatérve Polt Péter »megkerüléséhez«, a nyomozásokból, amíg felderítési szakban van egy büntetőügy, ki tudják hagyni az ügyészséget, de a nyomozati cselekmények törvényességét a felderítési szakban az ügyészség felügyeli. Ha pedig megtörténik a gyanúsítás közlése, a vizsgálati szakban már az ügyészség az ügy »ura«.
Hadházy Ákos nyilatkozott arról is, hogy terveik szerint egy kormányváltás után létrehoznának egy Korrupcióellenes Ügynökséget is, amit ő, azaz egy politikus vezetne. Megemlítette, hogy ez az ügynökség számon kérhetné az ügyészeket, iratokba tekinthetne bele. Ez főügyész Úr véleménye szerint mennyire sértené az igazságszolgáltatás függetlenségét?
A kormány olyan hivatalt vagy ügynökséget állít fel, amilyet akar. Ha Léggömbborotváló vagy Csíborpatkoló Intézetet szeretne, akkor azt is megcsinálhatja. Nem adhat azonban ezeknek a hivataloknak olyan hatásköröket, amelyek az Alaptörvényt sértik, márpedig ezek az elképzelések egyértelműen ellentétesek az Alaptörvénnyel. Az iratokba történő betekintés az egy másik történet, mert a Be. ezen szakasza feles többséggel módosítható. Az iratmegismerés egy sajátos módja szemmel láthatóan most is működik, lásd pl. a volt államtitkár elleni eljárás lehallgatási iratainak egyoldalú kiszivárogtatását a sajtó részére. Ez vajon kinek áll érdekében? A magam részéről nyugodt lelkiismerettel azt tudom mondani, hogy bármilyen, korábban valamelyik politikai oldal által kifogásolt eljárás ügyészségi iratait oldalanként átnyálazva sem találna senki semmilyen törvénytelenséget nálunk. Még egy dolog; akármilyen új hivatalnak el kell tudnia majd számolni a rájuk bízott közpénzekkel.
Különböző szervezetek rendre kihozzák, hogy Magyarország az egyik legkorruptabb állam az Unióban, sőt, olyan megállapításokat is tesznek, hogy a hatóságok nem a kellő mértékben lépnek fel a korrupciós ügyekben. Ezeket a megállapításokat főügyészként hogyan látja, értékeli?
Szerintem ez egyértelműen politikai célokat szolgáló butaság. Minden komolyan vehető korrupciós bejelentést kivizsgálnak, de ez nem a politikailag motivált újságcikkek alapján, hanem szakmai szempontok szerint történik, még akkor is, ha minden cikk után megjelennek az aktuális feljelentések is. Korrupció mindig volt és lesz, ahogy az USA-ban vagy az EU-ban, úgy Magyarországon is. Véleményem szerint a korrupció ténylegesen nem mérhető, összehasonlítása pedig már csak azért sem lehetséges, mert eltérő a jogi szabályozottsága, sőt a fogalma is. Egyszerű példa; az USA-ban, ha valaki komolyabb pénzösszeggel támogatja a leendő elnököt, akkor akár nagyköveti pozíciót is kaphat majd az új adminisztrációtól. Magyarországon ez korrupciónak számítana. Ebből a példából is látszik, hogy milyen nagy szükség lenne egy korszerű pártfinanszírozási és lobbi törvényre Magyarországon is. A büntetőjogi szempontból értékelhető korrupció tehát körülbelül akkora lehet nálunk is, mint általában Közép-Európában és valószínűleg sokkal kisebb, mint Kelet-Európában. Tőlünk nyugatra pedig valószínűen azért kisebb, mert gazdaságilag jóval fejlettebb országokat érint. Az egy másik kérdés, hogy a korrupció elleni harc fegyverzete, személyügyi, gazdasági, technikai ellátottsága mindig fejleszthető és fejleszteni is kell.”
Fotó: Ficsor Márton