Budapest ismét zöldülhet, de nem éppen Karácsony miatt

Felhőkarcolókról, lakóparkokról álmodoztak egykor a balliberálisok, de semmi nem lett a csepeli Manhattan-tervből. Ahogy a szintén a szigetcsúcs észak-keleti részébe tervezett olimpiai létesítményekből sem.

Most viszont konkrét koncepciótervek vannak egy rég nem látott budapesti beruházáshoz: a Csepeli közparkhoz, amely – Németh Szilárd országgyűlési képviselő, államtitkár kifejezését használva – nem egy „l'art pour l'art” zöldterület lesz. A politikus szerint cirka harminc milliárd forintot kóstálhat a fejlesztés (a visszavásárlandó telkek ára nélkül).

De mi az a projekt, amiért a napokban még egy konferenciát is szerveztek, és azon a kabinet képviselői (többek között Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára; Schneller Domonkos helyettes államtitkár; Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ [BFK] vezérigazgatója) mellett a kerület (Borbély Lénárd polgármester) és a főváros emberei (Erő Zoltán főépítész, Bardóczi Sándor főtájépítész) is képviseltették magukat?

Az új, kormányzati beruházásban megvalósuló

amely háromszor nagyobb, mint a Városmajor, a budapesti parkok közül csak a százkettő hektáros Városliget, vagy a száztíz hektáros Népliget előzheti meg. Ötven éve nem készült ekkora új közpark a fővárosban, aminek köszönhetően: 300 ezer négyzetméternyi parkfelület, 50 ezer négyzetméternyi sportterület és 90 ezer négyzetméternyi természetközeli állapotú ökopark jönne létre, valamint 1000 új fa lenne elültetve.

A projekt igencsak időszerű: a Csepel-sziget északi-keleti része egy évtizedek óta alulhasznosított terület. Rendezetlen állapotú, özönfajokkal spontán települt, szennyezett ipari telek, amelynek közparkká alakítása biztosítaná a városlakók számára az aktív pihenés, kikapcsolódás lehetőségét; javítaná a városi mikroklímát és bővítené az ökológiai sokszínűséget.

Vitézy Dávid kapcsolódó Facebook-posztjában azt írta, a Csepeli közpark „szervesen illeszkedik” a környező ökológiai, oktatási, szabadidős és közlekedésfejlesztési projektek közé. A BFK vezérigazgatója utalt a Duna Arénától Csepelig kialakítandó gyalogos-kerékpáros tengely kialakítására; az atlétikai centrum körüli 10 hektáros ferencvárosi sport- és szabadidőpark létesítésére; a H7-es hév fejlesztésére; a Galvani híd szerteágazó projektjére; illetve a Ráckevei-Soroksári-Duna természeti értékeinek megőrzését szolgáló revitalizációs fejlesztésére.

Az új közpark mögött politikai egyetértés alakult ki a kormánypártok és a baloldali városvezetés között. Mások mellett erre utalt Németh Szilárd is, amikor úgy fogalmazott: „Ha nincs együttműködés, annak bizony nincs gyümölcse. Gyümölcsöt úgy lehet termeszteni, aztán leszedni és jól bekajálni, ha közösen munkálkodunk a kerten. Nem kell nekünk mindenben egyetérteni. Sőt. Akár még szkanderozhatunk is egyet a kocsmában, megmérhetjük egymást. De akkor, amikor teremteni szeretnénk, kell valami összhang.” Hasonlóképp Fürjes Balázs, aki szerint csupán csapatban és együttműködéssel lehet e projektet sikeresen végig vinni.

Eközben Karácsony Gergelyék…

2019 óta a budapesti zöldfejlesztéseknél mindig érdemes tenni egy kitérőt. Új városvezetés, elviekben új zöldkrédó:

„Budapesten egyre kevesebb a zöld. Nem elég a klímaváltozás fokozódó fenyegetése, továbbra is lépten-nyomon hallani újabb fakivágásokról – olvasható Karácsony Gergely főpolgármester önkormányzati választási programjában –. Budapestnek azonnali fordulatra van szüksége:

Egyszerre fontos új, nagyméretű közparkok létesítése és a sűrűn beépített városrészek sarokról sarokra történő zöldítése egy-egy fával.”

Ugyan az elmúlt két esztendő közel nem volt könnyű – többek között a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági hatásainak kezelése miatt – a baloldali városmenedzsment számára és természetesen a fővárosi büdzsé sem bír akkora tartalékkal, mint a központi költségvetés.

A bő kétéves zöldteljesítmény így is csekélynek mondható:

Radó Dezső Terv – zöldfejlesztési koncepció; Fenntartható Energia- és Klímaakcióterv; Budapest Főváros Környezetvédelmi Program; Fatár applikáció; Égig érő fű pályázat; méhlegelők (22 helyszínen); illetve az időközben bedarált Főkertben bevezetett reformok, pilot projektek (például az öntözőzsákok, a glifozátmentes gyomtalanítás, a Stockholm Faültetési Rendszer és az avarkezelés bevezetése).

Érdemi fővárosi előrelépés a városzöldítés irányába gyakorlatilag csak a nyolc hektáros Pünkösdfürdő Park kialakításával, valamint a Tétényi-fennsík megtisztításával történik. Az pedig, hogy hova is futhat ki a Városháza Park tervpályázata és a Mocsáros-dűlő átpozícionálása, erősen kérdéses – legfőképpen a Városháza-ügy nyomán kiszivárgott hangfelvételek, illetve a változó fővárosi telekértékesítési szokások miatt.

A baloldali városvezető az általa megígért fásítások, parkfejlesztések elmaradása ellenére igyekszik politikai tőkét kovácsolni a kormány támadásából. Például a budai fonódó villamos meghosszabbítása miatt. Posztjaiból viszont rendszerint kimarad, hogy a kabinet finanszírozásában az alábbi parkok újultak meg, készültek el Budapesten:

• Margitsziget (2017, 78 ezer négyzetméternyi megújult zöldfelület, 296 új fa)
• Normafa (2018, 18 ezer négyzetméternyi megújult zöldfelület, 203 új fa),
• Orczy park (2018, 172 ezer négyzetméternyi új vagy megújult zöldterület, 789 új fa)
• Múzeumkert (2019, 11 ezer négyzetméternyi megújult zöldfelület, 25 új fa)
• MOME park (2019, 15 ezer négyzetméternyi megújult zöldfelület, 158 új fa)
• Millenáris Széllkapu (2020, 26 ezer négyzetméternyi vadonatúj zöldfelület, 355 új fa)
• Városliget (2021-ig 150 ezer négyzetméternyi megújult zöldfelület, 500 új fa)
• Puskás Aréna parkjai (2021, 55 ezer négyzetméternyi megújult zöldfelület, 452 új fa)

Nyitókép: MTI // Máthé Zoltán