A vírus így tehát jó modell volt ahhoz, hogy hogyan lehet génterápiás hatóanyagokat bejuttatni a sejtekbe. Az eredményt kutatótársával, Szilák Lászlóval 2007-ben szabadalmaztatták is az Egyesült Államokban, az felfedezés gyógyszeripari alkalmazását azonban nehezíti, hogy az emberi szervezetben különböző mennyiségben, de rengeteg szervben megtalálhatóak az ilyen fehérjéket tartalmazó sejtek, ezért nem egyszerű a hatóanyagok célzott bejuttatása.
„Ezek az úgynevezett cukrozott fehérjék olyanok, mint egy fenyőfa, amelynek a törzse a fehérje, az ágai a cukor-oldalláncok, és az ágvégek elágazásai pedig a fehérjéket megkötő régiók” – mondja. Az említett sejteken a fehérjéket megkötő régió egy heparin szerű vegyület, ez teszi lehetővé a sejthez való kapcsolódást. A kötődés azonban csak egy úgynevezett aminosav-kód, az aminosavak egy bizonyos sorrendje esetén lehetséges.
A koronavírus delta variáns fertőzési folyamatának felfedezése a terápiás kezelést is segítheti
A járvány kezdetén, még 2020 elején végiggondolták, hogy egy olyan vírus bejutásának, amely ilyen könnyen megfertőzi a tüdőt, biztosan van molekuláris szintű alapja. Az első Kínából vásárolt laboratóriumban előállított koronavírus tüskefehérjéket vizsgálva Hudák Anett biológussal kiderítették, hogy ezekben létezik egy evolúciósan konzervált heparin-kötő régió, amely azt jelenti, hogy az eredeti koronavírus nagyon hatékonyan képes az emberi szervezet bizonyos részein található sejtfelszíni fehérjékhez kötődni, és ezeken keresztül a sejtekbe jutni.