Letoha Tamás és kutatócsoportja sikerrel térképezték fel a vírusvariáns fertőzésének molekuláris alapjait. Felfedezésüknek köszönhetően pedig új fejezet kezdődhet a betegek terápiás kezelésében.
Nagy jelentősége lehet a koronavírus-megbetegedések kezelése szempontjából a szegedi Pharmacoidea Kft. kutatói által a tett felfedezésnek. A kutatócsoportnak Letoha Tamás vezetésével ugyanis
Egyben azt is bizonyították, hogy a delta variánssal fertőzött betegek gyógykezelésében rendkívül hatékony lehet egy évtizedek óta bevett terápiás módszer alkalmazása, és ez rengeteg ember életét mentheti meg.
A mostani felfedezést, amelyet azóta a svájci MDPI szakmai kiadónál megjelenő International Journal of Molecular Sciences-ben publikáltak is egy korábbi kutatásra alapozták, amelyben Letoha Tamás még orvostanhallgatóként vett részt. Azt kutatták, hogyan lehet a génterápiás eljárásokhoz használt vegyületeket hatékonyan bejuttatni a sejtekbe.
„A DNS és az RNS sejtekbe bejuttatása ugyanis nagyon bonyolult folyamat, ehhez szükség van egy úgynevezett vektormolekulára, egy hordozóra. Azt vizsgáltuk, hogyan lehet hatékony vektorokat kifejleszteni, és milyen fiziko-kémiai paramétereknek kell megfeleljen, egy ilyen molekula, hogy célzottan és hatékonyan juttathassa be a sejtekbe a nukleinsav-hatóanyagokat.” – mondta el megkeresésünkre kutatás vezetője.
ezért azt vizsgálták hogy ezek milyen úton jutnak be a sejtekbe – idézte fel Letoha Tamás. A kutatás eredményeként találtak egy ilyen „útvonalat”, egy olyan cukrozott sejtfelszíni fehérjéket tartalmazó csoportot, amely képes magához kötni vírusokat, és elindítani egy egyedi sejtfelvételi folyamatot. Az egyedisége abban áll, hogy a bejutás közben a sejt nem emészti meg a bekerülő anyagot.
A vírus így tehát jó modell volt ahhoz, hogy hogyan lehet génterápiás hatóanyagokat bejuttatni a sejtekbe. Az eredményt kutatótársával, Szilák Lászlóval 2007-ben szabadalmaztatták is az Egyesült Államokban, az felfedezés gyógyszeripari alkalmazását azonban nehezíti, hogy az emberi szervezetben különböző mennyiségben, de rengeteg szervben megtalálhatóak az ilyen fehérjéket tartalmazó sejtek, ezért nem egyszerű a hatóanyagok célzott bejuttatása.
„Ezek az úgynevezett cukrozott fehérjék olyanok, mint egy fenyőfa, amelynek a törzse a fehérje, az ágai a cukor-oldalláncok, és az ágvégek elágazásai pedig a fehérjéket megkötő régiók” – mondja. Az említett sejteken a fehérjéket megkötő régió egy heparin szerű vegyület, ez teszi lehetővé a sejthez való kapcsolódást. A kötődés azonban csak egy úgynevezett aminosav-kód, az aminosavak egy bizonyos sorrendje esetén lehetséges.
A járvány kezdetén, még 2020 elején végiggondolták, hogy egy olyan vírus bejutásának, amely ilyen könnyen megfertőzi a tüdőt, biztosan van molekuláris szintű alapja. Az első Kínából vásárolt laboratóriumban előállított koronavírus tüskefehérjéket vizsgálva Hudák Anett biológussal kiderítették, hogy ezekben létezik egy evolúciósan konzervált heparin-kötő régió, amely azt jelenti, hogy az eredeti koronavírus nagyon hatékonyan képes az emberi szervezet bizonyos részein található sejtfelszíni fehérjékhez kötődni, és ezeken keresztül a sejtekbe jutni.
Ezt megvizsgálva azt fedezték fel, hogy a mutálódott vírus az eredeti törzsnél is jobban kötődik az egyik ilyen fehérjecsoportot tartalmazó, a tüdőben nagy mennyiségben található fehérjéhez. Ennek eredményeként tud a koronavírus delta variánsa könnyebben és több tüdősejtet megfertőzni.
A felfedezés gyakorlati haszna pedig az, hogy ezzel bizonyították, hogy a véralvadásgátló terápiás szerként évtizedek óta alkalmazott heparinhoz erőteljesen kötődik a delta variáns,
Letoha Tamás szerint a heparin-származékok nélkülözhetetlen részei kell legyenek a koronavírusos megbetegedések gyógyításában alkalmazott terápiás portfóliónak.
A felfedezés tehát nem egy új gyógyszert ad a világnak, hanem annál is jobbat: egy régóta ismert hatóanyagból bizonyította be, hogy komolyan segítheti a koronavírusos betegek gyógyítását, ezzel egy biztonságosan alkalmazható eszközt adott az az orvosok kezébe.
A svájci MDPI kiadó által közzétett tanulmány a Delta-fertőzések molekuláris mechanizmusának leírása mellett lehetővé teszi molekulárisan célzott, de egyszerű stratégiák kidolgozását az újabb variánsok terjedésének csökkentésére és az általuk okozott megbetegedések célzott és hatékony kezelésére.
A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által finanszírozott Befektetés a jövőbe pályázat keretében valósult meg, a csoport tagjai Hudák Anett, Letoha Annamária, Szilák László, Veres Gábor és Letoha Tamás voltak.
Korábbi interjúnk: Az Omikron nem egy védtelen populációra csap le – Letoha Tamás a Mandinernek
Borítókép: Pharmacoidea Kft., A SARS-CoV-2 a sejtfelszíni cukrozott fehérjékhez kötődve fertőzi meg a sejteket
A Föld mély rétegében található úgynevezett gyűrűswoodit különleges tulajdonságai révén hatalmas vízkészletet tárol. Ez a vízmennyiség egy föld alatti óceánt rejt magában.
Jön az amerikai egészségügy és élelmiszeripar forradalma?
A héten került a parlament elé az a 2025-ös költségvetési tervezet, amiből kiderül: jelentősen bővülnek az egészségügyi ellátórendszer forrásai.
Szakértők aggodalmukat fejezik ki az alacsonyabb jövedelmű régiókból történő agyelszívás miatt, mivel a gazdag országok elhalásszák munkavállalóikat.
Az Eurostat számai szerint a német nyugdíjas kezd szubjektíve betegebb lenni, mint a magyar. Francesca Rivafinoli írása.
A nyugati identitást ötszáz éve meghatározza a földrajz mint tudomány; fő tanulsága nem más, mint „a történelem zűrzavaros esetlegessége” – vallja az egyik legokosabb élő földrajztudós.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
