Drágább lesz a bejgli vagy olcsóbb, mint négy éve?
Meg fog lepődni! Drágult ugyan a Horváth Ilona szakácskönyv legendás bejglije, csakhogy a fizetések is nőttek.
Két és fél hónap múlva itt vannak a választások, tehát tovább kell költeniük a pénzt.
„A 2021-es év már közel sem volt annyira válságosnak mondható, hiszen a GDP – minden valószínűség szerint – 5 százalék fölött növekedett. Mégis, a költségvetés pénzforgalmi hiánya 25 százalékkal magasabb lett, mint amit a (nem is az eredeti, hanem a jócskán felfelé) módosított költségvetés előírt, számszerűen 5100 milliárd forintot tett ki, ez pedig az éves GDP-nek a 9,3 százalékát jelenti. S ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy az alacsony jövedelmű, gyermekes adózók számára megígért 600 milliárdos februári adóvisszatérítést is az előző évi kiadásokhoz kell számítani, akkor valószínűleg kétszámjegyű lesz a tavalyi államháztartási hiány.
Így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy az infláció tavaly decemberben nem csökkent, hanem növekedett. Ma már reális az esélye annak, hogy akár kétszámjegyű is lehet a pénzromlás mértéke, de az biztos, hogy nem lehet egykönnyen megszabadulni az árak növekedésének 5 százalék feletti ütemétől.
A kialakult helyzetben egyértelmű, hogy egy átfogó antiinflációs gazdaságpolitika azonnali bevezetésére lenne szükség. Az Orbán-kormány azonban nem fog ilyen politikát bevezetni, hiszen ez felérne annak beismerésével, hogy az eddig vitt gazdaságpolitikája csődöt mondott. Ráadásul, két és fél hónap múlva itt vannak a választások, tehát tovább kell költeniük a pénzt. No és persze nem is jön olyan rosszul a makroegyensúly fenntartása szempontjából az infláció felpörgése, hiszen ezzel mérsékelni lehet a bérek és nyugdíjak növekedése miatt előálló kereslettöbbletet. Bízva abban, hogy a kisemberek a pénzillúzió rabjai, vagyis nem nagyon veszik észre azt, hogy a kormány által a zsebükbe tett többletpénzek valójában nem érnek semmit, mert az általános drágulás elviszi azokat.”
Nyitókép:MTI/Koszticsák Szilárd