A balliberális francia lap idézi Márki-Zay Pétert, aki szerint szervezett választási csalásra készül a kormány.
Igazságtalannak ígérkezik az áprilisi magyarországi országgyűlési választás, mivel Orbán Viktor kormánya populista intézkedéseket (például az alapvető élelmiszerek árának befagyasztását) kombinálja tisztességtelen választási reformokkal – írta a balliberális Libération. Orbán Viktor 2010 óta először veszítheti el a választásokat, hiszen először néz szembe egyesült ellenzékkel, amely egyetlen közös jelöltet állított.
A köztársasági elnök által április 3-ra kiírt választások időpontjának bejelentését követően Orbán Viktor bejelentette az alapvető élelmiszerek árának befagyasztását, az infláció megfékezése érdekében. Novemberben az üzemanyag árakat jegelték, valamint 1,7 milliárd eurós családtámogatást, és a fiatalok jövedelemadó-mentességét jelentették be. A nyugdíjasok tizenharmadik havi, a katonaság és a rendőrség hathavi fizetésének megfelelő prémiumot kaptak, az ápolók és szociális munkások bérei pedig 20 százalékkal emelkednek. Egy olyan kormány számára, amely olykor a thatcherizmust vallja, ez az intézkedéshalmaz
A Fidesznek azonban mindez nem elég, hiszen novemberben egy ártalmatlannak látszó jogszabálycsomag közepette megváltoztatták a „lakóhely” definícióját, lehetővé téve a magyarok számára, hogy egyszerűen megadhassanak egy lakcímet anélkül, hogy igazolnák, hogy valóban ott élnek, így nagyon könnyen megváltoztatható, hogy a választó hol szavazhat. Az ellenzék és NGO-k aggasztónak tartják a szabályozást, ami szerintük megnyitja az utat a választási turizmus felé, és az ellenzék számára esélyes kerületekbe szállíthatnak Fidesz-szavazókat.
Márki-Zay Péter szerint szervezett választási csalásra készülnek. A problémát erősíti a határon túli magyarság kérdése, akik 2,5 millióan jogosultak szavazni, akkor is, ha sosem éltek Magyarországon. Elsöprő többségük a Fideszt támogatja, az új lakóhelytörvénnyel pedig kétszer szavazhatnak: külhoni magyarként és belföldön akár fiktív lakcím bejelentésével. A Magyar Hang, az ukrajnai határon fekvő Barabás esetét mutatta be, amelynek lakossága 145 százalékkal nőtt, mivel kárpátaljai magyarok e települést választották szavazási címüknek.
A Guardiannak Hegedűs Daniel, a German Marshall Fund munkatársa elmondta, hogy a parlamenti többség megszerzéséhez az egyesült ellenzéknek legalább 3-5 százalékkal nyernie kell, ami óriási különbség. A cikkíró megjegyezte, hogy jelenleg azonban inkább 3 százalék hátránya van. Hegedűs szerint a politikai játszma nem semleges talajon zajlik, minden Orbán felé hajlik. Az EBESZ már 2014-ben és 2018-ban is szabadnak, de nem kiegyenlítettnek ítélte a magyar választásokat. Az EBESZ-hez intézett csütörtöki felhívásban húsz magyar szervezet értékelte úgy, hogy „a helyzet markánsan romlott”, négy évvel a legutóbbi parlamenti választás óta.
(Fotó: MTI)
Négy éven át bombáznak minket a fotókkal, hogy a brit teszkóban bezzeg milyen olcsóság van, majd a választások előtt kitör a pánik, hogy jaj, nincs pénz négyévente Bristolból Londonba utazni. Francesca Rivafinoli írása.
Tüdőlövést kapott a Tisza kampánya a megszorító csomag kiszivárgásával, és már a Medián is a Fidesz erősödését mutatja. A Mestertervben G. Fodor Gábor és Mráz Ágoston Sámuel elemzik az őszt.
„A választók memóriájába beégett a 2010 előtti időszak, így a többség nem dől be még egyszer ugyanannak a hazugságnak” – hangsúlyozta Deák Dániel.
Hogy a startupból, jelen esetben egy politikai startupból nem válik-e valódi értéket, terméket, mondanivalót közvetítő egységgé, azt nehéz előre megjósolni.
Még mindig fent van az a bizonyos szájzár…
Vége a Tisza Párt szárnyalásának. A legfrissebb számok szerint Magyar Péterék 40 százaléknál falba ütköztek, sőt, vidéken már zuhan a népszerűségük. Eközben a kormánypártok stabilan őrzik a vezetést – a kutatásból az is kiderül, ki profitálhatott a Tisza mélyrepüléséből.
Csak a magyarok harmada (32 százalék) bízná hazáját a Tisza-vezérre a Nézőpont Intézet kutatása szerint.
A zsebmessiás nem fog örömtáncot lejteni, amikor ezt elolvassa.
