Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője azonban cáfolni igyekezett ezt a vélekedést, szerinte a meghívás nem feltétlenül jelenti azt, hogy támogatják a demokrácia formáját, és a kizárás nem jelenti azt, hogy elutasítják őket.
A Tagesschau a demokráciacsúcsról cikkezett, amelyre Magyarország mellett Oroszország és Kína sem kapott meghívást, miközben olyan országok, mint például Lengyelország és Pakisztán igen. Az Egyesült Államok régi szövetségesei, mint Szaúd-Arábia és Egyiptom szintén nem szívesen látottak. A cikk szerint úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok a világot „jó és rossz” államokra, demokratikus és a demokráciát elutasító államokra osztja.
Psaki szerint a cél a közös munka
Uzra Zeya, az amerikai külügyminisztérium államtitkára azonban visszautasítja ezt a célzást: „Ez a csúcstalálkozó nem arról szól, hogy állást foglaljunk. Nem a megosztásról vagy a konfliktus szításáról van szó. Ez egy pozitív napirendről szól, és arról, hogy példát mutassunk más demokráciáknak.” Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője szintén megpróbálta elvenni a szelet a haragtól, hogy ki kap meghívást és ki nem: „A meghívás nem feltétlenül jelenti azt, hogy támogatjuk a demokrácia formáját. És a kizárás nem jelenti azt, hogy elutasítjuk őket”. Psaki szerint
a korrupció elleni küzdelem és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása.
A meghívott állam- és kormányfők feladata, hogy biztosítsák a demokratikus folyamatok fenntartását országaikban - mondta Zeya államtitkár. „Nem titok, hogy a demokráciák világszerte új fenyegetésekkel néznek szembe. A világ szinte minden országában tapasztalható különböző mértékű demokratizálódás”.
Szimbolikus hatása is van
A demokrácia veszélyben. Az Egyesült Államokban is megtapasztalták ezt, miután Trump exelnök megpróbálta megdönteni a választási eredményeket. Utódja, Biden viszont arra akarja használni a csúcstalálkozót, hogy az USA vezető szerepét a demokráciák között kiterjessze. Ugyanakkor egy ilyen csúcstalálkozónak szimbolikus hatása is van. Kína és más autokratikusan kormányzott államok nem gondolhatják, hogy korlátlanul kiterjeszthetik befolyásukat a világban. Blinken külügyminiszter a csúcstalálkozó előkészítő napján optimistán nyilatkozott: „A demokrácia előtt álló kihívások ellenére van okunk az optimizmusra.
Különösen, ha fiatalokat hallgatsz.
Ez a demokrácia-csúcstalálkozó az első lépés”.
A következő demokráciacsúcstalálkozóra a tervek szerint egy év múlva kerül sor. Biden már a választási kampányban megígérte, hogy világszerte a jogállamiságot fogja előmozdítani. A csúcstalálkozó kezdeményezéssel legalább ezt az ígéretét betartotta – írja a német lap.
(Fotó: Joe Biden amerikai elnök a demokráciáról általa kezdeményezett internetes csúcstalálkozón a washingtoni Fehér Ház kertjében álló Eisenhower kormányzati irodaházban lévő South Court előadóteremben 2021. december 9-én.MTI/EPA/UPI pool/Tasos Katopodis)
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
Szergej Lavrov szerint a vezetők megfelelő előkészítés után találkozhatnak.
„Nem kérdés, hogy ha lesz békecsúcs, akkor az Budapesten kerül megrendezésre” – tette hozzá a külügyminiszter.
Ez nem újságírás, hanem tudatos politikai manipuláció: a cél, hogy a békepárti vezetőket egymás ellen fordítsák, és ezzel gyengítsék a háborúval szembeni józan, felelős álláspontot.
Rendhagyó baleset miatt kényszerült elhagyni a pályát.
Folyamatosan terjed az „AI-pszichózis".
