Kifulladás és eredménytelenség a korrupciógyanús ügyeket vizsgáló fővárosi bizottságnál

Miközben hetek óta zajlik a Városháza-gate ügyét vizsgáló bizottság munkája, egyre inkább lankadnak azok a képviselők, akik tavaly nyár óta az elmúlt 25 év fővárosi korrupciógyanús ügyeit szeretnék felderíteni. A decemberi ülésük is azt bizonyítja, kudarcra vannak ítélve, nagy valószínűséggel még annyi eredményre sem jutnak, mint az ingatlanok eladása után kutakodó társaik. Eredetileg ez év végéig kellett volna végezni a munkájukkal – ami már a megalakulásuk idején is teljes képtelenségnek tűnt –, októberben azonban rájöttek,

Senki nem ment el a meghallgatásra

A legutóbbi megbeszélésükön – amelyről hárman is hiányoztak: Baranyi Krisztina ferencvárosi, V. Naszályi Márta budavári polgármester, illetve Élő Norbert – a 4-es metró építéséhez kapcsoló beruházások kapcsán akartak volna meghallgatásokat tartani (amely ügyben egyébként az OLAF is komoly törvénysértésekre hívta fel a figyelmet). Erre meghívták Olti Ferencet, a BKV volt vezérigazgató-helyettesét, Aba Botondot, a cég egykori vezérigazgatóját, Szalóki Flóriánt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) főigazgatóját. Aba jelezte, hogy nem tud részt venni az ülésen, de hajlandó együttműködni. Olti nem ért rá aznap, de kijelentette, máskor személyesen vagy írásban válaszol.

Szalóki először először igent mondott, majd lemondta a részvételt és inkább elküldött egy nyilatkozatot. Így annyit tudott csak tenni a bizottság, hogy Posch Eszter Ágnes – akit a Momentum delegált, egyébként ő nem tagja a Fővárosi Közgyűlésnek – ismertette a 4-es metró ügyét.

A helyzet abszurditása, hogy a politikusnak éppen harminc évvel ezelőtti eseményekkel kellett kezdenie – persze visszautalva arra, hogy valójában már évtizedekkel ezt megelőzően voltak ilyen tervek –, hiszen 1991-ben döntött a fővárosi önkormányzat a 4-es metró irányvonaláról. 1996-ban készült el egy megvalósíthatósági tanulmány, és ennek nyomán az első költségterv. 1997-ben a Horn-kormány döntött arról, hogy a földalatti vasút központi költségvetés által támogatott önkormányzati beruházás lesz. Egy évvel később született megállapodás a kormány és a főváros, illetve a BKV között, ám

2005-ben kötöttek hitelszerződést az Európai Beruházási Bankkal, három évvel később hozták tető alá az Európai Unióval a támogatási szerződést, amelyet 2010-ben módosítani kellett, és a 293 milliárd forintos összeg 236 milliárdra csökkent változatlan összköltség mellett. 2012-ben írta alá az NFÜ és a főváros az egységes finanszírozási szerződést.

Nem volt kérdés, hozzászólás

A bizottság előadója itt abbahagyta a történet ismertetését, majd jobb híján arról tájékoztatta a bizottságot, mit kérdezett volna a meghívottaktól, ha eljönnek. Aba Botondtól azt, hogy 2006-ot megelőzően nem volt-e hiányérzete a fővállalkozóval kapcsolatban. Oltitól pedig, hogy mire emlékszik a biztosítási konzorcium vezetőjével való egyeztetésből. Posch Eszter ezt követően Szalóki nyilatkozatát elemezte, olyannyira a részletekbe bonyolódva, hogy ember és bizottsági tag legyen a talpán, aki ebből bármit is megértett és követni tudta az okfejtést. Hogy valóban így volt, azt jól bizonyítja, hogy sem kérdés, sem megjegyzés nem volt az elhangzottakhoz.

A második napirendi pontban arról döntött a bizottság, kiket szeretnének meghallgatni a 3-as metró felújításához kapcsolódó beruházások ügyében. De – s ez is jól jelzi, mennyire veszik komolyan a politikusok a dolgukat –,

Ezért a bizottság elnöke olvasta fel a meghívandók körét – Szeneczey Balázs volt főpolgármester-helyettes mellett a BKV vezetőit, valamint az Inter-Line Kft.-től a Metrovagonmas képviselőjét invitálják meg –, ám ehhez a témához sem kívánt senki hozzászólni, s két tartózkodás mellett el is fogadták a javaslatot.

Miután korábban abban állapodtak meg a tagok, hogy havonta tartanak megbeszéléseket, így januárban folytatják a munkát, az új, augusztusi határidőig pedig még nyolcszor találkoznak. Ha azt vesszük, hogy az eddigi hét ülésükön több ügyhöz még nem is fogtak hozzá, s amelyeknek megkezdték a tárgyalását, még ott sem tartanak sehol – ilyen volt például az említett két metróberuházás, a parkolás, illetve az elektronikus jegyrendszer –, egyértelmű, hogy újabb halasztást kérnek majd. S az is jellemző, hogy októberben megváltoztatták a témák vizsgálatának a sorrendjét is. Később foglalkoznak csak azzal a két üggyel, amelyek a korábbi főpolgármester, Demszky Gábor városvezetését érintik.

Ezek: a Combino villamosok beszerzése, továbbá a BKV körüli botrányok, illetve a közlekedési társaság 2010 előtti eladósítása. A fideszes delegáltak akkor tiltakoztak, mondván ezzel

A balliberális politikusokat azonban ezek az érvek nem hatották meg, módosítottak az ütemezésen.

Érdektelenségbe fulladnak

Az egész bizottságosdival egyébként nemcsak az a baj, hogy a laikus tagok a megfelelő szakképzettség hiányában képtelenek lesznek felderíteni a jogi, közgazdasági, műszaki szempontból rendkívül bonyolult és szerteágazó ügyeket. Az elfoglalt politikusoknak nem is nagyon van idejük, energiájuk erre a munkára (ráadásul Horváth Csaba, V. Naszályi Márta, Bagdy Gábor a Városháza-bizottságnak is a tagjai, és a két polgármester nem is szokta a másik testület tárgyalásait végigülni). Ezért hiányoznak gyakran többen, és nem egyszer előfordul, hogy nem tudnak vagy nem akarnak érdemben megjegyzést fűzni a témákhoz, mint ez megtörtént legutóbb is. Így gyakran unalomba, érdektelenségbe fulladnak az ülések, leszámítva azokat a csörtéket, amelyeket Baranyi Krisztina és Horváth Csaba, illetve Havasi Gábor és Tarlós István folytatott egymással.

Nyitókép: Utasok szállnak ki és be az Alstom Metropolis szerelvény kinyílt ajtajain át a 4-es metró Kálvin téri mélyállomásán (MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)