„Nekem most a társadalmi tudat formálásában van szerepem, lehetőségem, ebben tudok igazán hatékony lenni” – mondta a 444-nek adott interjújában Gulyás Márton, a Partizán alapítója, aki úgy véli, a művészet, valamint a politika az a két színtér, ahol a legalacsonyabb erőbefektetéssel lehet a legnagyobb érvényesülési profitot elérni. Ahogy fogalmazott: „Én ennek az élő bizonyítéka vagyok.”
A most harmincöt éves Gulyás Márton saját bevallása szerint vallott már konzervatív-liberális, libertárius nézeteket, végül 2012 után A Város Mindenkié csoportnak (AVM), azon belül is Misetics Bálintnak (Karácsony Gergely jelenlegi főtanácsadójának), Udvarhelyi Tesszának (Pikó András volt kampányfőnökének) köszönhetően végérvényesen a baloldal irányába sodródott el.
Művészeti alvilágból politikai színpadra
A Partizán alapítójáról sokaknak a Sándor-palota megdobálása és az azt követő jogi eljárás jut eszébe, holott lázadozása ennél jóval korábban kezdődött.
Gulyás Márton középosztálybeli családba született, édesapja az idén Kossuth-díjjal is kitüntetett dokumentumfilmes: Gulyás Gyula. A Partizán műsorvezetője a Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjaként rendezett színdarabot, Nagy Zoltánról szóló filmjével pedig felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetemre (SZFE), ám azt nem végezte el. Egy későbbi nyilatkozatában bevallotta: ahogy a gimnáziumi évek alatt, az egyetemen sem tudott volna gyümölcsöző kapcsolatot kiépíteni a tanáraival.
A 2000-es években csatlakozott a Schilling Árpád-vezette Krétakörhöz, amelynek 2011-től (Gáspár Mátét váltva) az ügyvezetői pozícióját is betöltötte. „Nagy rajongója voltam és vagyok Schillingnek. (…) Imádtam, hogy az általam rajongásig szeretett Krétakörnek valami olyat adhatok, amely tényleg tud működni” – emlékezett vissza, jelezve: kudarcosan élte meg ezt az időszakot, mivel pocsék vezető volt, és hamar elszaladt vele a ló.
Első politikai performansza szintén 2011-re datálható. „Nem sorolnánk hosszan, hogy
miért nem értünk egyet az Alaptörvény szövegével
és a folyamat egyoldalúságával, – ehelyett az aktivizálódás lehetőségét kínáljuk fel” – állt az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) által szervezett Pac-manizáció felhívásában. Az Alkotmány utcai eseményre 35 év alatti fiatalokat vártak, hogy formázzák meg Pac-Mant és az általa elfogyasztani kívánt Alaptörvényt szimbolizáló paragrafusjelet. Gulyás Márton akciója majdnem kudarcot vallott, nem gyűlt össze az az 500 ember, amire eredetileg tervezték a megmozdulást. Hogy kijöjjön a megrajzolt forma, eltörölték a korhatárt.