„A nép saját kezébe vette a sorsát, és megszervezett egy valódi, demokratikus választást. A pártok közös érték-nyilatkozatot adtak ki, a képviselőjelöltek kiálltak a nyilvános vitára, a civilek meg kérdeztek, véleményeztek, adakoztak, dolgoztak, számoltak és elszámoltattak. Amennyiben a szavazatok eredményét, vagyis a nép döntését is sikerül betartani, akkor ez egy olyan jelentőségű vállalkozássá válik, amely történelmi jelentőségű.
Számomra nem az 1990-es választások, hanem a 2021-es előválasztás az újkori magyar demokrácia legnagyobb sikere. Akkor szinte mindenki imádta a politikát, mert nem látott benne mást, csak a szabadság és a jólét ígéretét. Mára szinte mindenki megkeseredett, és lemondott korábbi álmairól, ezért is olyan nagyszerű ez a teljesítmény. Ezt az előválasztást a béka segge alól kellett létrehoznia azoknak, akikben még maradt némi remény és tenni akarás. 1989-ben senkit nem kellett nógatni, a többség számára egyértelmű volt, hogy itt valami új kezdődik. S lett, ami lett. Ma már nincsenek illúzióink, de valamennyi hitünk még maradt. Hitünk abban, hogy a demokrácia csak akkor működik, ha a képviselő és a képviselt ugyanazon a szinten mozog, ugyanazon a pályán focizik.
A mostani előválasztás az első komoly demokratizáló projekt, ami ebben az országban megvalósulni látszik. A politikusokat számon kérik, a korrupció, a hazugság és a szélsőséges ideológia széles körben válik vita tárgyává. Az emberek részt akarnak venni, felelősséget akarnak vállalni és felelősségre akarják vonni azokat, akik visszaélnek a bizalmukkal. És mindezt egy olyan hatalom árnyékában, amely nem válogat a módszerekben, amikor le kell járatni, tönkre kell tenni, el kell hallgattatni valakit, aki mást gondol, mint a győztesek szűk köre. Ha ezt a projektet sikerül tovább vinni, a még bizonytalanokat pedig meggyőzni, hogy ez lehet egy demokratikus ország, az bizony történelmi jelentőségű tett.”
Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd