Újra nagy vihart kavar az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, illetve mennyit szerezhettünk be 2010-ben. Lássuk a PB-gázt és a kávét!
Írta: Varga Zsolt
Politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben. A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez, egyszer pedig a minimálbérhez viszonyítva. Minden grafikán két árucikket mutatunk be.
A KSH által közölt adatok szerint a 2010 és 2021 szeptembere közötti 11 év alatt 34% volt az infláció. Azaz átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp: a baloldali kormányok 8 éve alatt, 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott venni ugyanennyiért.
A bruttó minimálbér mindeközben a 2010-es 73 ezer 500 forintos szintről ennek a több mint duplájára, 167 ezer 500 forintra nőtt 2021-re. Összehasonlításképp, 2002 és 2010 között csupán majdnem a felével, egészen pontosan 47%-kal növekedett a minimálbér: 50 ezerről 73 ezer 500 forintra.
Aláírták a jövő évi bérmegállapodást, így most már biztos, hogy jövőre 200 ezer forint lesz a minimálbér. Ez azt jelenti, hogy
Érdekességképp; 2010-től máig 34% volt az infláció. Emellett köztudomású, hogy a foglalkoztatottak mindössze megközelítőleg öt százaléka, azaz 240 ezer fő körül keres csupán minimálbért. A minimálbér mértéke viszont több embert is érint, mivel számos olyan jövedelmi elem van, amely a minimálbér mértékéhez kötött.
A családi kedvezmények figyelembevétele nélküli nettó minimálbér 2010 és 2021 között 60 ezer 236 forintról 111 ezer 321-re emelkedett, ami 85%-os emelkedést jelent. Vásárlóértékben a növekedés közel 40%-os volt. A baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között mind a bruttó, mind a nettó minimálbér vásárlóértéke csökkent. Magyarán,
Egy 11,5 kg-os PB gázpalack cseréjének átlagára 2010-ben 4280 forint volt. Az akkori minimálbérből így 14-szer lehetett kicserélni, magyarul több mint 160 kg-nyi propán-butángázt vehettünk. 2021 októberére a KSH adatai szerint kicsit drágult a PB-palack cseréjének az ára, viszont a minimálbérből vásárolható mennyiség így is 22 darabra, azaz 253 kg-ra nőtt. A cseredíj összesen 11 év alatt 20%-kal növekedett, de a nettó minimálbér még nagyobb növekedése miatt majd’ kétharmadával nőtt a megvásárolható mennyiség.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésekor vizsgálják azt is, hogy a társadalom mekkora része nyilatkozik úgy, hogy nem tudják megfelelően fűteni a lakásukat. Ez az arány 2010-ben 12,2% volt, míg a legutolsó mérés során, 2020-ban már kevesebb mint 6% nyilatkozott így. Ez a hatodik legjelentősebb javulás az unióban.
A negyed kilós őrölt kávé átlagos fogyasztói ára 2010-ben 574 forint volt, így a minimálbérből 105 csomagot tudtunk vásárolni. Ugyan 2021 októberére emelkedett az átlagára 752 forintra, mégis, a mostani minimálbérből közel másfélszer annyit, azaz 148 csomagot tudnánk vásárolni.
Apró érdekesség, hogy az Eurostat adatai szerint az élelmiszerek ára 2020-ban a harmadik legalacsonyabb hazánkban volt. Mindent összevetve, az élelmiszereink átlagára 20%-kal volt alacsonyabb az uniós átlagnál. A dobogón Lengyelországgal és Romániával karöltve állunk. Érdekes adat, hogy 2010-ben még a hetedikek voltunk ugyanebben a rangsorban.
Nyitókép: pixabay
Felülmúlta a várakozásokat az infláció januárban. A drágulás oka nagyrészt a kereskedelmi láncok áremelése, amelyet nem indokoltak a piaci folyamatok, és társadalmi szempontból káros.
Jó híreket ismertetett Orbán Viktor szombaton.
Orbán Viktor világossá tette, megengedhetetlen a multiláncok árpolitikája, ha kell, újra jön az árstop.
A két- és három gyermeket nevelő édesanyák adómentessége óriási reáljövedelem-emelkedést eredményez.
Orbán Viktor megengedhetetlennek nevezte a multiláncok árpolitikáját.
„Ez világszenzáció, ilyen nincs sehol” – szögezte le a kormányfő.
Felülmúlta a várakozásokat az infláció januárban. A drágulás oka nagyrészt a kereskedelmi láncok áremelése, amelyet nem indokoltak a piaci folyamatok, és társadalmi szempontból káros.
Veszélyben forog a tűzszünet.
