Az Együtt volt politikusa szerint Orbán Viktor még megpróbálja megváltoztatni az Unió irányultságát egy új, jobboldali tömb létrehozásával.
Szelényi Zsuzsannának egy véleménycikke jelent meg a SME felületén. A Fidesz 1990 és 1994 közötti képviselőnője – aki később részt vett az Együtt megalapításában, majd 2017-ben kilépett a pártból – arról írt, hogy Orbán Viktor még megpróbálja megváltoztatni az Unió irányultságát egy új, jobboldali tömb létrehozásával. A szerző a cikke elején emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor
A szerző szerint Orbán ellenséges hangulata abban gyökerezhet, hogy az uniós vezetőknek kezd elfogyni a türelme az ő illiberalizmusával szemben. Az Európai Bizottság eljárást kezdeményezett a „pedofilok elleni”, homofóbnak bélyegzett törvény miatt. A Bizottság egyúttal szigorúbb korrupció ellenes intézkedéseket követel a helyreállítási alap Magyarországnak járó pénzeinek jóváhagyása feltételeként.
Szelényi szerint az Unió bekeményítésére reagálva a magyar kormány néhány magas rangú képviselője azt javasolta, hogy az ország fontolja meg a kilépést. Létrejött egy nyugtalanító tendencia, amely – szándékosan vagy egy helytelen becslés alapján – Magyarországot egyre inkább az EU-ból való kilépés felé tereli – hangsúlyozta.
A magyarok 85 százaléka támogatja az uniós tagságot, a Fidesz szavazóinak 77 százaléka szintén. A szerző valószínűbbnek tartja, hogy a tavaszi parlamenti választásokra készülnek, amelyet a Fidesz elveszíthet. Arra törekszenek, hogy megismételjék a 2018-as sikeres képletet, amikor a párt egymás után harmadszor aratott győzelmet a radikális migráció- és unióellenes agendának köszönhetően – vélekedett.
A volt képviselő szerint senkinek sem szabadna ugyanakkor alábecsülnie a kormánypárt „masszív kampányinfrastruktúráját” és a képességét, hogy manipulálja a közvéleményt. Ha Orbán megnyeri a tavaszi választásokat, akkor „ez a gát alááshatja az Európa-párti többséget is”.
Továbbá kifejtette, hogy bizonyos európai vezetők ugyan tapsolnának Orbán EU-ból való távozásának, azonban
Orbán egy „dörzsölt taktikus”, az európai jogrendet tekintve ugyan provokál, de a többi, az Unió számára kulcsfontosságú területen együttműködik. Ez a pávatánc, ahogyan azt maga Orbán leírta, eddig nagyon jól működött.
Ha Orbánnak, Marine Le Pennek, Eric Zemmour-nak, Mateusz Morawieckinek és Matteo Salvininek sikerül egy szélsőjobboldali
tömböt létrehoznia, az autokraták nyomása erősebb, hangosabb és egységesebb lesz, főleg, ha a mérsékelt európai pártok nem tudnak majd egy jobb stratégiát találni az illiberális veszély elnyomására.
A szerző cikkét azzal zárta, hogy az Uniónak úgy kell reagálnia, hogy hű marad az értékeihez, vörös vonalakat hoz létre a tagságot illetően, valamint biztosítja, hogy a szabályok illiberális megsértői ne vehessenek részt benne. Bármilyenek is legyenek Orbán szándékai, fennáll a veszély, hogy ha megnyeri a következő választásokat, akkor Magyarország uniós tagsága a történetében először veszélyben lehet.
Nyitókép: Budapest, 2017. május 25.
Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője (b) és Szelényi Zsuzsa független országgyűlési képviselő, az Együtt politikusa sajtótájékoztatót tart a Családok budapesti világtalálkozója előtt a Budapest Kongresszusi Központnál 2017. május 25-én. A családi értékek mellett kiálló négynapos nemzetközi rendezvénysorozat megnyitóját a kongresszusi központban tartják.
MTI/Koszticsák Szilárd
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
