A szlovák külügyminiszter többször is hangsúlyozza: Szlovákia számára létfontosságú az Európai Unió, sokkal fontosabb, mint a visegrádi együttműködés.
Ahogy már korábban beszámoltunk róla, a szlovák külügyminiszter jelezte Szíjjártó Péternek: Szlovákia tudni szeretné, hogy a magyar állam mit vásárol az országban. Az aktuality.sk terjedelmes interjút közölt a szlovák külügyi tárcavezetővel – olvasható a ma7.sk-n, ami a portál szerzője szerint Korčok számára nem csak arra volt kiváló alkalom, hogy újra hitet tegyen nyugati, atlantista elköteleződése mellett, de arra is, hogy tovább élezze a már eleve általa kreált konfliktust.
„Az interjú tulajdonképpen egyetlen vezérgondolaton alapul, amely iskolapéldája lehetne a görög retorikai hagyomány szerint hamis dilemmának nevezett érvelési hibának.
Korčok ugyanis többször is azt hangsúlyozza, Szlovákia számára létfontosságú az Európai Unió, sokkal fontosabb, mint a visegrádi együttműködés,
miközben azt sejteti, a magyar kormány szeretné kiszakítani Szlovákiát a brüsszeli akolmelegből” – írja Pomichal Krisztián.
Földvásárlás és a konzulátus ügye
Korčok az interjúban elmondja, semmiféle belpolitikai szándék nem rejtőzik az időzítés mögött, a diplomáciai tárgyalások megoldás nélkül maradtak, ezért kellett a külügyminiszteri találkozó után a nyilvánosság előtt is beszélnie a földvásárlási ügyről. Azt állítja, pusztán azért kérdezett rá a magyar félnél, miért akar földeket vásárolni, épületeket venni vagy templomokat felújítani, mert az „meghaladja a standard államközi viszonyok” kereteit.
„Itt mind a riporter, mind Ivan Korčok szándékosan figyelmen kívül hagy egy nagyon fontos tényt: elhallgatják, hogy a földvásárlási alap keretében nem a magyar állam vásárolt volna földeket, hanem magyar állami támogatással vásárolhattak volna földeket magyar mezőgazdasági vállalatok, ahogy az hektárszámra zajlik szerte az országban – például dán vagy kínai állami tőkéből” – jegyzi meg a szerző, majd hozzáteszi: A Kassán vásárolt épületek kapcsán pedig azt felejtik el kellően kiemelni, hogy a magyar kormány tulajdonába került egyik épületbe a kassai konzulátus költözött – a törvény és a szokásjognak megfelelő eljárás során.
A miniszter azt mondja, a pozsonyi nagykövetségi épület megvásárlásáról értesítették, a kassai konzulátuséról viszont nem, azt a sajtóból tudta meg.
Beneš-dekrétumok és a Felvidék elnevezés
„Az interjút olvasva tehát nem lehet nem feltételezni, hogy ne szándékos feszültségkeltésről lenne szó” – szögezi le Pomichal. „A miniszter ugyanis az interjú egészében úgy beszél a Felvidéken zajló, magyar pénzből finanszírozott felújítási munkálatokról, mintha azok titokban, a szlovák fél háta mögött zajlanának.”
„A probléma abban áll, hogy 2004-ben megegyeztünk egy bizonyos módszerben, hogy ezek a támogatások hogy érkeznek majd ide. Ettől fokozatosan eltért a gyakorlat” – mondja Korčok.
A ma7.sk szerzője szerint az egész beszélgetés egyik legfelháborítóbb eleme, hogy a szlovák külügyminiszter számon kéri a magyar államot, amiért az történelmileg érzékeny témákat nyit meg és nem tartja tiszteletben a kényes kérdéseket,
Ezt követően a szlovák külügyminiszter kifejti, nem érti, a felvidéki magyar sajtó miért állítja be őt sovinisztának vagy magyarellenesnek. Egy augusztusi FB-posztja kapcsán, amelyben nehezményezte a Felvidék kifejezés használatát, elmondta: ő is 30 éve vegyes környezetben él, Szencen, a legjobb barátai magyarok, nincs azzal semmi baj, ha egymás közt a kocsmában vagy akárhol a Felvidék kifejezést használják, de hivatalos kommunikációban ez megengedhetetlen.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Gödöllői találkozójuk után adtak ki közleményt a visegrádi országok vezetői.
A kormányhivatal szerint nem új vagyonelvétel zajlik, csak most írják be azt, aminek szerintük már régen meg kellett volna történnie.
Az e-mailezés és chatelés azért nem lesz betiltva.
Egy friss felmérés szerint a kivándorlás mögött elsősorban gazdasági okok húzódnak meg.
A szlovák ügyészség azonnal fellebbezett, így folytatódik a hét felvidéki magyar vádlott kálváriája.
Az uniós képviselők több ügyben is aggályokat fogalmaztak meg Robert Fico kormányával szemben, a kisebbségi jogoktól a bíróságok működéséig.
A brit miniszterelnök a lemondása után már ki is nézte az új pozícióját.
