Szlovák külügyminiszter: Nem megyek át a szomszéd kertjébe felújítani a fáskamrát, anélkül hogy őt megkérdezném róla!

Ahogy már korábban beszámoltunk róla, a szlovák külügyminiszter jelezte Szíjjártó Péternek: Szlovákia tudni szeretné, hogy a magyar állam mit vásárol az országban. Az aktuality.sk terjedelmes interjút közölt a szlovák külügyi tárcavezetővel – olvasható a ma7.sk-n, ami a portál szerzője szerint Korčok számára nem csak arra volt kiváló alkalom, hogy újra hitet tegyen nyugati, atlantista elköteleződése mellett, de arra is, hogy tovább élezze a már eleve általa kreált konfliktust.

„Az interjú tulajdonképpen egyetlen vezérgondolaton alapul, amely iskolapéldája lehetne a görög retorikai hagyomány szerint hamis dilemmának nevezett érvelési hibának.

miközben azt sejteti, a magyar kormány szeretné kiszakítani Szlovákiát a brüsszeli akolmelegből” – írja Pomichal Krisztián.

Földvásárlás és a konzulátus ügye

Korčok az interjúban elmondja, semmiféle belpolitikai szándék nem rejtőzik az időzítés mögött, a diplomáciai tárgyalások megoldás nélkül maradtak, ezért kellett a külügyminiszteri találkozó után a nyilvánosság előtt is beszélnie a földvásárlási ügyről. Azt állítja, pusztán azért kérdezett rá a magyar félnél, miért akar földeket vásárolni, épületeket venni vagy templomokat felújítani, mert az „meghaladja a standard államközi viszonyok” kereteit.

„Itt mind a riporter, mind Ivan Korčok szándékosan figyelmen kívül hagy egy nagyon fontos tényt: elhallgatják, hogy a földvásárlási alap keretében nem a magyar állam vásárolt volna földeket, hanem magyar állami támogatással vásárolhattak volna földeket magyar mezőgazdasági vállalatok, ahogy az hektárszámra zajlik szerte az országban – például dán vagy kínai állami tőkéből” – jegyzi meg a szerző, majd hozzáteszi: A Kassán vásárolt épületek kapcsán pedig azt felejtik el kellően kiemelni, hogy a magyar kormány tulajdonába került egyik épületbe a kassai konzulátus költözött – a törvény és a szokásjognak megfelelő eljárás során.

A miniszter azt mondja, a pozsonyi nagykövetségi épület megvásárlásáról értesítették, a kassai konzulátuséról viszont nem, azt a sajtóból tudta meg.

Beneš-dekrétumok és a Felvidék elnevezés

„Az interjút olvasva tehát nem lehet nem feltételezni, hogy ne szándékos feszültségkeltésről lenne szó” – szögezi le Pomichal. „A miniszter ugyanis az interjú egészében úgy beszél a Felvidéken zajló, magyar pénzből finanszírozott felújítási munkálatokról, mintha azok titokban, a szlovák fél háta mögött zajlanának.”

„A probléma abban áll, hogy 2004-ben megegyeztünk egy bizonyos módszerben, hogy ezek a támogatások hogy érkeznek majd ide. Ettől fokozatosan eltért a gyakorlat” – mondja Korčok.

A ma7.sk szerzője szerint az egész beszélgetés egyik legfelháborítóbb eleme, hogy a szlovák külügyminiszter számon kéri a magyar államot, amiért az történelmileg érzékeny témákat nyit meg és nem tartja tiszteletben a kényes kérdéseket,

Ezt követően a szlovák külügyminiszter kifejti, nem érti, a felvidéki magyar sajtó miért állítja be őt sovinisztának vagy magyarellenesnek. Egy augusztusi FB-posztja kapcsán, amelyben nehezményezte a Felvidék kifejezés használatát, elmondta: ő is 30 éve vegyes környezetben él, Szencen, a legjobb barátai magyarok, nincs azzal semmi baj, ha egymás közt a kocsmában vagy akárhol a  Felvidék kifejezést használják, de hivatalos kommunikációban ez megengedhetetlen.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher