Niall Ferguson, Nobel-díj, vadászkiállítás, gázhelyzet Európában és Reviczky Gábor – megjelent a Mandiner hetilap!

Az új hidegháború és a covid szorításában kialakuló világrendben hol van Európa helye? Elkezdenek-e majd hálózatosodni a konzervatívok? Mi az oka annak, hogy az amerikai jobboldalon sokan oltásszkeptikusok? E heti lapszámunkban címlapos interjút olvashatnak Niall Ferguson brit történésszel, aki nemrég a Mathias Corvinus Collegium vendége volt Budapesten.

– fogalmaz interjúnkban.

„Az ellenzék azért van most nehéz helyzetben, mert Orbán tartós legyőzéséhez a szimpla kormányváltásnál többre lenne szüksége” – írja az Első karakterben Leimeiszter Barnabás, aki vezércikkünkben a rendszer fogalmát igyekszik tisztázni. 

Közélet 

Bár sokan csalódtak, hogy nem Karikó Katalin és csapata kapta a legrangosabb tudományos elismerést, a körülményeket közelebbről megvizsgálva nem meglepő, hogy felfedezésük díjazása még várat magára. Ráadásul a kialakult polémia jó irányba mozdíthatja a Nobel-díjról való közvélekedést. Közélet rovatunkban Gózon Ákos, az Élet és Tudomány főszerkesztőjének írását olvashatják a Nobel-díj odaítélésének gyakorlatáról, benne számos magyar vonatkozású érdekességgel.

„A tudomány egyre inkább specializálódik, az alapvető felfedezések jó ideje a résztudományterületeken születnek” – olvasható összeállításunkban, amelyben Freund Tamást, az MTA elnökét is megkérdeztük, hogy mit gondol az idei díjazásról.

Vicces, hogy a vadászati világkiállítás kapcsán is épp a legnagyobb elfogadást hirdetőktől érkezett a megbélyegzés és a kategorizálás – mondja lapunknak Szőke Gábor Miklós szobrász. Értékvesztésről, manipulált cikkekről, Kovács Zoltán államtitkár vizsláiról és totemekről beszélgettünk a művésszel.

„Volt olyan hírportál, amely annak idején az egekig dicsért, amikor az Atlanta Falcons csapatának a sólymát elkészítettem, most meg NER-szobrásznak nevez” – fogalmaz interjúnkban.

„Hogyan lehet azt, ami örök, megvalósítani abban, ami változik, ami ideiglenes?” – teszi fel a kérdést Balog Zoltán református püspök publicisztikájában, amelyben a család intézményéről ír.

Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ vezető elemzője véleménycikkében kifejti, hogy miért van jelentősége a legnagyobb amerikai konzervatív találkozó, a Conservative Political Action Conference Magyarországra hozatalának. 

Külföld

Lemondott Sebastian Kurz – akinek fiatal kora ellenére nem ez az első nagy fordulat a politikai pályafutásában. Külföld rovatunkban összeszedtük, miért bukott meg az osztrák kancellár, és mi jöhet utána.

Elszabadultak az energiaárak, a kontinens legtöbb népe a gázszámláján csodálkozik, az ukránok az asztalt csapkodják, a németek hezitálnak, az oroszok pedig benyújtják a számlát. Összefoglaltuk, hogy mit kell tudni az európai gázvitáról. 

„Moszkva azt teszi, amitől az Északi Áramlat 2. kritikusai tartottak” – olvasható összeállításunkban.

Klaus Iohannis, Románia köztársasági elnöke kapott egy olyan díjat, amit nem érdemelt meg – hogy miért, arról Demkó Attila, az MCC geopolitikai műhelyének vezetője írásában olvashatnak. 

Precedens & Makronóm

A lengyel alkotmánybíróság hosszadalmas procedúra végére tett pontot azzal, hogy kimondta: az uniós integráció legújabb fejleményei már a lengyel alkotmány hatáskörét veszélyeztetik. Bár sokan attól tartanak, hogy Lengyelország távozik az Európai Unióból, a testület csupán meglévő gyakorlatát erősítette meg. Precedens rovatunkban körbejártuk a döntés hátterét.

Koltay András, az NKE rektora publicisztikájában arról ír, hogy a Facebook miként vált az amerikai hegemónia őrzésének stratégiai fontosságú eszközévé.

Az utóbbi hónapokban több neves külföldi elemző hangoztatta: Magyarország és a közép-európai régió új sikertörténetet ír. A befektetők nemcsak szavukat, pénzüket is adják Magyarországért, ezzel hatástalanítva Brüsszel pénzügyi szankcióit – elemzésünket Makronóm rovatunkban olvashatják. 

Sport

Úszásban összesen kevesebb érmet nyertünk Tokióban, mint ahány aranyat Rióban, de Európából a britek és az oroszok mellett csak magyar versenyző állhatott a dobogó legfelső fokán. Sport rovatunkban Sós Csabával értékeltük az idényt.

„Meggyőződésem, hogy Milák tud egy másodperccel is jobbat a kétszázas világcsúcsánál” – mondja a szövetségi kapitány.

A rovatban ezenkívül a múlt heti úszóvilágkupáról olvashatnak összefoglalót. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Amerika legmenőbb vállalatáról egy nap alatt kiderült, hogy színtiszta hazugságra épül – a WeWork bukásáról szóló könyvről Böszörményi Nagy Gergely sorozatában olvashatnak. 

A Feminens oldalán Söptei Eszter múzeumpedagógust, dizájn- és vizuáliskultúra-tanárt ismerhetik meg. 

Mit ér az élet, ha pici? Máthé Zsuzsa jegyzetében arra hívja fel a figyelmet, hogy a magzati korú kisbabák védelmében is szükség van az érzékenyítésre.

Az egykori Honvéd Főparancsnokságot is újjáépítik a budai Vár nagyszabású rekonstrukciós munkálatai során – az épületről Budapesti történetek kisrovatunkban olvashatnak.

Azzal kezdi, hogy rettenetesen unja, ha magáról kell mesélnie; azt mondja, már mindent elmondott. Ám ahogy beszélgetni kezdünk, hamar feloldódik, és sorra jönnek elő az emlékek és gondolatok a gyerekkorról, a hagyományos értelemben vett színházról és arról, miért nem lett belőle ausztrál színész. Élet rovatunkban Reviczky Gáborral beszélgettünk, aki egy dolgot nem tud és akar: félni. 

– fogalmaz a művész interjúnkban.

A rovatban Nemzeti Filmintézet magyar filmművészetre emlékező nagyszabású, a Ludwig Múzeumban megrendezett kiállítását ajánljuk. A tárcát Hegyi Zoltán írta. 

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Rajcsányi Gellért, a mandiner.hu főszerkesztője ír megváltozott filmezési szokásainkról.