Merre tart a világ 2021-ben Niall Ferguson szerint? Kiknek járhat a Nobel-díj? Hogyan értékeli Sós Csaba, az úszók szövetségi kapitánya az idei olimpiai idényt? Gázhelyzet Európában, Szőke Gábor Miklós, nemzetközi befektetők a régióban, lengyel Ab-döntés és Reviczky Gábor az e heti Mandinerben!
Az új hidegháború és a covid szorításában kialakuló világrendben hol van Európa helye? Elkezdenek-e majd hálózatosodni a konzervatívok? Mi az oka annak, hogy az amerikai jobboldalon sokan oltásszkeptikusok? E heti lapszámunkban címlapos interjút olvashatnak Niall Ferguson brit történésszel, aki nemrég a Mathias Corvinus Collegium vendége volt Budapesten.
„Sok európai szeretné figyelmen kívül hagyni a második hidegháborút”
– fogalmaz interjúnkban.
„Az ellenzék azért van most nehéz helyzetben, mert Orbán tartós legyőzéséhez a szimpla kormányváltásnál többre lenne szüksége” – írja az Első karakterben Leimeiszter Barnabás, aki vezércikkünkben a rendszer fogalmát igyekszik tisztázni.
Közélet
Bár sokan csalódtak, hogy nem Karikó Katalin és csapata kapta a legrangosabb tudományos elismerést, a körülményeket közelebbről megvizsgálva nem meglepő, hogy felfedezésük díjazása még várat magára. Ráadásul a kialakult polémia jó irányba mozdíthatja a Nobel-díjról való közvélekedést. Közélet rovatunkban Gózon Ákos, az Élet és Tudomány főszerkesztőjének írását olvashatják a Nobel-díj odaítélésének gyakorlatáról, benne számos magyar vonatkozású érdekességgel.
„A tudomány egyre inkább specializálódik, az alapvető felfedezések jó ideje a résztudományterületeken születnek” – olvasható összeállításunkban, amelyben Freund Tamást, az MTA elnökét is megkérdeztük, hogy mit gondol az idei díjazásról.
Vicces, hogy a vadászati világkiállítás kapcsán is épp a legnagyobb elfogadást hirdetőktől érkezett a megbélyegzés és a kategorizálás – mondja lapunknak Szőke Gábor Miklós szobrász. Értékvesztésről, manipulált cikkekről, Kovács Zoltán államtitkár vizsláiról és totemekről beszélgettünk a művésszel.
„Volt olyan hírportál, amely annak idején az egekig dicsért, amikor az Atlanta Falcons csapatának a sólymát elkészítettem, most meg NER-szobrásznak nevez” – fogalmaz interjúnkban.
„Hogyan lehet azt, ami örök, megvalósítani abban, ami változik, ami ideiglenes?” – teszi fel a kérdést Balog Zoltán református püspök publicisztikájában, amelyben a család intézményéről ír.
Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ vezető elemzője véleménycikkében kifejti, hogy miért van jelentősége a legnagyobb amerikai konzervatív találkozó, a Conservative Political Action Conference Magyarországra hozatalának.
Külföld
Lemondott Sebastian Kurz – akinek fiatal kora ellenére nem ez az első nagy fordulat a politikai pályafutásában. Külföld rovatunkban összeszedtük, miért bukott meg az osztrák kancellár, és mi jöhet utána.
Elszabadultak az energiaárak, a kontinens legtöbb népe a gázszámláján csodálkozik, az ukránok az asztalt csapkodják, a németek hezitálnak, az oroszok pedig benyújtják a számlát. Összefoglaltuk, hogy mit kell tudni az európai gázvitáról.
„Moszkva azt teszi, amitől az Északi Áramlat 2. kritikusai tartottak” – olvasható összeállításunkban.
Klaus Iohannis, Románia köztársasági elnöke kapott egy olyan díjat, amit nem érdemelt meg – hogy miért, arról Demkó Attila, az MCC geopolitikai műhelyének vezetője írásában olvashatnak.
Precedens & Makronóm
A lengyel alkotmánybíróság hosszadalmas procedúra végére tett pontot azzal, hogy kimondta: az uniós integráció legújabb fejleményei már a lengyel alkotmány hatáskörét veszélyeztetik. Bár sokan attól tartanak, hogy Lengyelország távozik az Európai Unióból, a testület csupán meglévő gyakorlatát erősítette meg. Precedens rovatunkban körbejártuk a döntés hátterét.
Koltay András, az NKE rektora publicisztikájában arról ír, hogy a Facebook miként vált az amerikai hegemónia őrzésének stratégiai fontosságú eszközévé.
Az utóbbi hónapokban több neves külföldi elemző hangoztatta: Magyarország és a közép-európai régió új sikertörténetet ír. A befektetők nemcsak szavukat, pénzüket is adják Magyarországért, ezzel hatástalanítva Brüsszel pénzügyi szankcióit – elemzésünket Makronóm rovatunkban olvashatják.
Sport
Úszásban összesen kevesebb érmet nyertünk Tokióban, mint ahány aranyat Rióban, de Európából a britek és az oroszok mellett csak magyar versenyző állhatott a dobogó legfelső fokán. Sport rovatunkban Sós Csabával értékeltük az idényt.
„Meggyőződésem, hogy Milák tud egy másodperccel is jobbat a kétszázas világcsúcsánál” – mondja a szövetségi kapitány.
A rovatban ezenkívül a múlt heti úszóvilágkupáról olvashatnak összefoglalót.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Amerika legmenőbb vállalatáról egy nap alatt kiderült, hogy színtiszta hazugságra épül – a WeWork bukásáról szóló könyvről Böszörményi Nagy Gergely sorozatában olvashatnak.
A Feminens oldalán Söptei Eszter múzeumpedagógust, dizájn- és vizuáliskultúra-tanárt ismerhetik meg.
Mit ér az élet, ha pici? Máthé Zsuzsa jegyzetében arra hívja fel a figyelmet, hogy a magzati korú kisbabák védelmében is szükség van az érzékenyítésre.
Az egykori Honvéd Főparancsnokságot is újjáépítik a budai Vár nagyszabású rekonstrukciós munkálatai során – az épületről Budapesti történetek kisrovatunkban olvashatnak.
Azzal kezdi, hogy rettenetesen unja, ha magáról kell mesélnie; azt mondja, már mindent elmondott. Ám ahogy beszélgetni kezdünk, hamar feloldódik, és sorra jönnek elő az emlékek és gondolatok a gyerekkorról, a hagyományos értelemben vett színházról és arról, miért nem lett belőle ausztrál színész. Élet rovatunkban Reviczky Gáborral beszélgettünk, aki egy dolgot nem tud és akar: félni.
„Csak a valódi értelemben vett színházon keresztül lesz valaki egyéniség és jó színész”
– fogalmaz a művész interjúnkban.
A rovatban Nemzeti Filmintézet magyar filmművészetre emlékező nagyszabású, a Ludwig Múzeumban megrendezett kiállítását ajánljuk. A tárcát Hegyi Zoltán írta.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Rajcsányi Gellért, a mandiner.hu főszerkesztője ír megváltozott filmezési szokásainkról.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Ebből legfeljebb ellenzékváltás lesz, ha egyáltalán. Kacsoh Dániel írása.
Vadim Szkibitszkij szerint Ukrajna bátorsága és áldozatvállalása többéves előnyt adott Európának.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Egyre több, Európában tevékenykedő kínai kémre derül fény, azonban nem egyszerű leleplezni őket. Peking pedig igencsak kreatív.
Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
