Áttörő eredmény született az evolúciókutatásban.
Átírhatja az emberiség evolúciójával kapcsolatos ismereteinket a frissen felfedezett szenzáció – írja a Neokohn a Scientific Reports alapján. A Földközi-tengeri Kréta szigetén, Görögországban talált lábnyomokat több mint hatmillió évvel ezelőttre datálták. Ezek a lábnyomok váltak a legrégebbi, eddig emberiség előtti időkre datált lábnyomok – derül ki a Scientific Reports című szakfolyóiratban közzétett új tanulmányból. A németországi Tübingeni Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport 2017-ben tette a felfedezést, amikor is a kezdetben 5,7 millió évesnek hitt lábnyomokat 6,05 millió évesként regisztrálták. A felfedezést megelőzően a kutatóknak a legidősebb fosszilis leletük a 3,5 millió éves „Australopithecus afarensis” – más néven Lucy, az emberiség egyik leghíresebb őse – volt a nyilvántartásban. A krétai lábnyomok tehát 2,5 millió évvel idősebbek, mint bármi, amire a tudósok eddig támaszkodhattak, közölték.
Az ember korai evolúciója
Azt írják, a lábnyomok és a későbbi leletek új betekintést nyújtanak az ember korai evolúciójába. „A legrégebbi, felegyenesedett, járásra használt emberi lábfejnek párnája volt, erős, párhuzamos nagylábujjjal és egymás után rövidebb oldalsó lábujjakkal” – mondta Per Ahlberg, az Uppsalai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője. „A lábfejnek rövidebb volt a talpa, mint (az egyébként Lucy néven ismert legrégebbi ismert hominida fajba tartozó) Australopithecusnak. A boltozat még nem volt kifejlett, és a sarok keskenyebb volt” – tette hozzá.
mielőtt elterjedt volna a Földön, mivel ezek az új lábnyomok azt mutatják, hogy Eurázsiában már több mint hatmillió évvel ezelőtt is létezett élet.
Ez az új bizonyíték megkérdőjelezi azt, írják, amit az emberiség hosszútávú evolúciójáról tudunk. Az eredmények azonban nem biztos, hogy elegendő bizonyítékul szolgálnak egy teljesen más evolúciós folyamatra, mint amit eddig ismertünk, teszik hozzá. Julien Louys, a Griffith Egyetem paleontológusa és paleoökológusa szerint a lábnyomokból köztudottan nehéz következtetéseket levonni a kísérő testanyagok, például fosszíliák és fogak nélkül. „A lábnyomokkal való munka nehézsége az, hogy nagyon nehéz egy adott fajhoz kötni őket” – mondja Louys. „Sok lábnyom esetében sokkal nehezebb megmondani, hogy melyik fajhoz tartoznak – olyannyira, hogy a lábnyomkutatóknak saját rendszerük van a lábnyomok elnevezésére és osztályozására” – emeli ki. Talán soha nem tudjuk meg, írják, hogy mi – vagy ki – hagyta ezeket a lábnyomokat az ősi Krétán több mint 6 millió évvel ezelőtt, de ezek a lenyomatok – az őskori élet ritka pillanatképei – még egy ideig feltehetően igen nagy tudományos zűrzavart fognak okozni.
Fotó: MTI/Manek Attila
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
„Még soha életemben nem tapasztaltam ilyet.”
Az Ádeni-öböl türkizkék hullámai látszólag békések, de a felszín alatt brutális fegyverkereskedelem és embercsempészet zajlik. A Migrációkutató Intézet igazgatója Szomáliföldről, a senki által el nem ismert államból tudósít, ahol drónok és rakéták áramlanak be, miközben a helyiek 34 éve várják a csodát.
Így hazudnak Dél-Afrikáról, privilegizált fehérekről és Trump kedvenc elnökéről.
Kabaréba illő gólok és hihetetlen történetek.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
A nigériai légierő segítségével a kormánynak sikerült úrrá lenni a helyzeten.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
