A Kúria úgy ítélte meg, nem lehet népszavazásra bocsátani azt a kérdést, hogy „Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?”
A Kúria megtagadta a kormány egyik népszavazási kérdésének hitelesítését, a Magyar Nemzet értesülése szerint a döntést meghozó bírói tanácsot az a Kovács András vezette, aki korábban egy a határon túli levélszavazatokkal összefüggő határozatban gyakorlatilag megfosztotta egy parlamenti mandátumtól a Fideszt.
Lényeges körülmény, hogy a másik négy kérdés különböző tanácsoknak lett kiszignálva, vagyis azok sorsáról nem Kovács Andrásék döntenek majd.
A szóban forgó döntést illetően a következő kifogás vetődött fel: amennyiben az igen szavazatok kerültek volna többségbe, akkor abból jogalkotási kötelezettsége fakadt volna az Országgyűlésnek, mégpedig olyan, amely az alaptörvény módosítását is szükségszerűvé tette volna. Olyan kérdést azonban nem lehet népszavazásra bocsátani, amely az alaptörvény módosítását vonhatja maga után.
A kérdés megfogalmazói – a Kúria tanácsától eltérően – vélhetően nem számoltak azzal, hogy a népszavazáson résztvevő személyek többsége támogatná, hogy a fiatalkorúak számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések.
A Kovács András vezette tanács a kormány népszavazási kezdeményezésének hitelesítésével szemben megfogalmazott „érvei” közé ideológiai szólamokat is becsempészett a lap szerint. Az egyes bírósági ítéletek meghozatalakor ugyanis a bírók olyan döntésekre hivatkoznak, amelyek az adott ügyben alkalmazandó jogszabályok értelmezését segíthetik. A bírói ítéletek egy-egy mondata is fontos tehát, ebben az esetben pedig félreviheti az Alaptörvény és a törvények értelmezését az a néhány mondat, amit a Kovács vezette bírói tanács az ítéletbe, mint trójai falóba elrejtett.
A Kúria tanácsa hitet tesz amellett, hogy a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való joga viszonylagos, mivel az az ún. interszexuális személyekre nem vonatkozik. Kovácsék szerint tehát az emberek nemcsak férfiak vagy nők, hanem egyéb „genderűek” is lehetnek, holott születési rendellenességek esetén is eldönthető, hogy az újszülött gyermek melyik nemhez tartozik. A tanács ezzel hitet tett a genderideológia mellett: szerintük elegendő arra hivatkozni, hogy a gyermek születési neme nem megállapítható, és máris megkerülhető az Alaptörvény védelmi szabálya, a nemátalakító beavatkozás tilalma.
Mint ismert, a kormány idén nyáron nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz azt az öt kérdést, amelyben népszavazást kezdeményezett. Az NVB-nek a benyújtástól számítva 60 napja volt arra, hogy döntsön a kérdés hitelesítéséről, amit meg is tett. A testület határozata ellen ellen 15 napon belül lehetett jogorvoslatot benyújtani a Kúriához, amely ugyancsak megtörtént, így a következő kérdésekkel összefüggésben kellett a bírói fórumnak döntést hoznia:
Nyitókép: MTI/EPA/Porter Binks
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A brit kormány a gyermekvédelemre hivatkozva ígért gyors cselekvést, de inkább évekkel eltolná a döntést.
Kemény 34 aláírás gyűlt rá össze, amiből 12 érvénytelen volt.
A magyar szülő – és a magyar kormány – nem mérlegelhet.
Pénteken döntött a Nemzeti Választási Bizottság.
Egy népszavazásra is sor került vasárnap.
Az elmúlt időszak lehetőséget adott a szolgáltatóknak, hogy felhasználóik üzeneteit szkenneljék, és kiszűrjék a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmakat.
Az ukrán elnök rendkívül magabiztos, bár a háború állása ezt nem indokolja.
Nagyon reméljük, hogy a visszavágójuk is ilyen parádés mérkőzést hoz.
